Nemcsak rendhagyó, de rendkívül érdekes is az a Gyámolító gyógyír, kúráló pirula című kiállítás, mely a marosvásárhelyi várban részben a helyi, részben a székelyföldi és valamelyest az anyaországi gyógyszerészet történetét próbálja számos szemléltető eszköz révén bemutatni.
2014. június 30., 18:292014. június 30., 18:29
Belépve az első terembe, a látogató időutazásba kezdhet: megtudhatja, hogy a reumát fekete nadálytő tinktúrával kezelték, az orsó a betegség démonait tartotta távol, igézés ellen a szenes vizet ajánlották, a gonosztól pedig az ajtónak támasztott seprű védett – valamikor réges-régen vagy, mondhatnánk, bizonyos vidékeken most is.
Marosszéken például hideg vízbe meghatározott, páratlan számú – három, hét vagy kilenc – parazsat dobtak, minden darabnál egy személy nevét említve. Amelyik említésénél a parázs leszállt, az volt az igéző, deríthették ki ükanyáink.
Javasasszonyok gyógymódjai
A Nyárádmentén az ijedtség orvoslására ólomöntést használtak. Az ólmot a kályha tetején megolvasztották, majd hideg vizet töltöttek egy tálba és a megolvadt nehéz fémet beleöntötték. Ez kötelező módon valamilyen személyre, állatra vagy tárgyra emlékeztető alakot öltött. A hozzáértő ebből kiolvasta, hogy kitől vagy mitől ijedt meg a kisgyerek. Aki csak a leírt szövegben hitt, annak – valamivel később – rendelkezésére álltak a kalendáriumok, benne gyógynövény-gyűjtési naptárral, no meg javasasszonyok tanácsaival.
Egy teremmel odébb a látogató a 18. században találja magát, amikor a növényeken kívül már egyebet is használtak a gyógyszerek előállítására. Ekkor jelentek meg a kézi pirulagyártók, mozsarak, laboratóriumi üvegek, tölcsérek, kályhák és mérlegek. A porcelántégelyek, úti patikaládák, orvosságos dobozkák, homeopátiás készletek, pénztárgépek már a 20. század elejére utalnak. A felsorolt tárgyakon kívül a látogató megcsodálhatja a gyógyszerészek egyik, 1918-ban kiadott zsebnaptárát is.
Egyébként Marosvásárhelyen az első patikát Schwartz Simon gyógyszerész alapította 1733-ban. A másodikra szinte három évtizedet kellett várni, addig, amíg 1762-ben a kolozsvári Mauksch János engedélyt kapott arra, hogy a Kossuth utca elején megnyissa a Magyar Koronát. Ez a patika még egy ideig az államosítás után is működött.
A hiedelmektől a csúcstechnológiáig
A mai egységek közül a Sas gyógyszertár tekint vissza a legnagyobb múltra. A városházával szemben található, 1918-ban alapított gyógyszertárat jelenleg Sóbesterné Kovács Klára Global Farma néven működteti. Korabeli hírnevét id. Kovács Andor, a jelenlegi főgyógyszerész nagyapja idejében nyerte el főleg nagysikerű eredeti készítményeinek – a Mária-krémnek, a Pernsulfol-kenőcsnek vagy a Nuciferinnek – köszönhetően, melyekre számos rendelés érkezett külföldről is.
A székelyföldi gyógyszertárak már a 18. században három részből álltak: a vényező, az officína és a laboratórium, utóbbiban csak a patikusok léphettek be. A múzeum következő helyiségei már az árván nevelkedő és származása miatt tragikus sorsú Richter Gedeonról, a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről szólnak. A Budapesten és külföldön tanult gyógyszerész 1901-ben vásárolta első patikáját, az Üllői úti Sas gyógyszertárat. Alig hat évvel később a kőbányai Cserkész utcában megnyitotta az ország első gyárát, melyet a falról ránk köszönő korabeli képek mutatnak be.
De a tárlaton megtekinthetjük, sőt ki is próbálhatjuk a tablettázó- és kapszulázógépet, a mágneses keverőt, a pH-métert, a tabletták kioldását vizsgáló berendezést. Az érintőképernyős “tárlatvezető” segítségével pedig bepillanthatunk a nyilasok által 1944 decemberében kivégzett világhírű gyógyszerész ma is műküdő budapesti, debreceni és marosvásárhelyi gyáraiba.
„Arra törekedtünk, hogy mutassuk be az erdélyi gyógyszerészet múltját és jelenét, a népi hiedelmektől a mai csúcstechnológiáig, lépésről lépésre” – mondta el lapunknak a Richter romániai leányvállalatának kommunikációs menedzsere, Zayzon Zsuzsanna.
A tárlat jövő év májusáig tart nyitva, utána az ország más múzeumaiba költözik. „A craiovai kollégák már jelentkeztek a kiállítás anyagáért, amit el szeretnénk juttatni Székelyföld több településére, sőt szó van arról is, hogy Magyarországon is bemutatjuk” – vetítette előre a már most sikeresnek mondható kiállítás utóéletét Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója, aki egy régebbi álmát váltotta be a gyógyszertörténet bemutatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!