Elérte a Rosetta-űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko-üstököst

Több mint egy évtizedes vándorlás után elérte úti célját, a Csurjumov-Geraszimenko-üstö­köst a Rosetta-űrszonda; a randevúhoz szerdán hajtották végre az utolsó pályamódosító manővert.

MTI

2014. augusztus 06., 21:002014. augusztus 06., 21:00

Az eseményről tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón kapcsolták az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányítóközpontját, és beszámoltak a projektben való ma­gyar részvételről. A Rosetta az első űreszköz, amelyet egy üstökös körül állítanak pályára, és amely leszállóegységet küld az ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagot tartalmazó mag felszínére.

Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy megismerjék a Naprendszer születésének titkait, emellett a küldetés során tanulmányozzák, hogy miként aktiválódik az üstökös központi csillagunkhoz közelítve. Az ESA 2004. március 2-án indította útjára az űrszondát, amelynek ahhoz, hogy elérje a célüstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs „parittyahatását” felhasználva többször kellett bonyolult, úgynevezett hintamanővereket végeznie.

Az elmúlt tíz év alatt 6,4 milliárd kilométert tett meg, ezalatt ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és a Mars mellett. Útja során két kisbolygóval is találkozott, 2011-ben pedig energiatakarékossági okokból hibernálták, hogy ez év januárjában „felkeltsék” álmából. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az elmúlt napokban többször is bekapcsolták a reaktorokat, hogy elvégezzék a pályakorrekciókat. Az utolsó, kritikus manővert szerda délelőtt végezték el, amely 6,5 percig tartott.

Mivel a Rosetta 22 fénypercnyire, körülbelül 400 millió kilométernyire van bolygónktól, a művelet kezdetéről és annak sikeres befejezéséről 22 perces késéssel értesültek a darmstadti irányítóközpont szakemberei. Az űreszköz körülbelül 100 kilométeres távolságra van a csóvás vándortól, és eleinte nem is áll pályára, mivel az üstökös gravitációs ereje ehhez nem elegendő

„Együtt repül majd az üstökössel, és egészen furcsa pályán halad. Többször is be kell majd kapcsolni a reaktorokat, hogy 30 kilométerre megközelíthesse a célobjektumot, amikor a Rosetta már ki tudja használni az égitest gravitációs erejét, hogy az üstökös körüli pályára álljon” – magyarázta Apáthy István, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa. Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója ismertette, hogy miként választják ki a Philae-egység leszállóhelyét.

Az üstökös magja szabálytalan alakú, két részből álló képződmény. „Rücskös” felületű, amelyen a legutolsó felvételek tanúsága szerint akad 1000 méter mély kráter és 150 méteres csúcs. Olyan leszállóhely kell, ahol nemcsak a stabil landolás feltételei adottak, hanem az idő döntő többségében napfényben van, biztosítandó a megfelelő energiaellátást, és azt is figyelembe kell venni, hogy semmi se zavarja az anyaszonda és a Philae közötti kapcsolatot.

„A leszállóhely egyelőre nem tervezhető meg pontosan, további vizsgálatok szükségesek, hiszen jelenleg még nem ismerjük a mag tömegét, tömegvonzását, vagyis nem tudjuk, hogy mekkora az az erő, amely az űrszondát az üstökös felé vezérli majd” – ecsetelte a várható nehézségeket Szegő Gyula, aki szerint szeptember végén kezdik el a lehetséges helyszín kiválasztásának aprólékos folyamatát.

A sajtótájékoztatón a szakemberek ismertették a projekthez való magyar hozzájárulást: a hazai szakemberek részt vettek mind a keringő űrszonda, mind a leszállóegység bizonyos részeinek kifejlesztésében. Az MTA Wigner FK kutatói a keringőegység számára kifejlesztett plazmadetektor-csomag öt mérőműszerének létrehozásában vettek részt, amelyek egyebek mellett a pozitív töltésű ionok háromdimenziós sebességeloszlását, összetételét vizsgálják, a magból kiáramló por- és gázaktivitását mérik, a semleges részecskék mozgásáról szolgáltatnak adatokat, észlelik a napszél, a plazma és az üstökös közötti kölcsönhatás révén kialakuló mágneses teret.

Az MTA Wigner FK és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették ki a leszállóegység „agyát”, a hibatoleráns központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépet, amelynek szoftverét folyamatosan finomítják. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei részt vettek a leszállóegység számára készült pordetektor és a napszél főbb paramétereit vizsgáló műszercsomagok kifejlesztésében. A BME űrkutató csoportja a leszállóegység tápellátó rendszerének fejlesztésében és megépítésében vállalt jelentős szerepet. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 30., szerda

Májustól ismét várja látogatóit a szejkefürdői borvízmúzeum

Többéves hagyományt követve idén is a szejkefürdői majális keretében nyitja meg kapuit a Hargita megyei településen található borvízmúzeum.

Májustól ismét várja látogatóit a szejkefürdői borvízmúzeum
2025. április 30., szerda

Hány kályha lesz a Sixtus-kápolnában? – Az egy hét múlva kezdődő pápaválasztás kulisszatitkai

A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira.

Hány kályha lesz a Sixtus-kápolnában? – Az egy hét múlva kezdődő pápaválasztás kulisszatitkai
2025. április 29., kedd

Egy hónap múlva indul a világűrbe a második magyar űrhajós

Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Egy hónap múlva indul a világűrbe a második magyar űrhajós
2025. április 28., hétfő

Bor- és rózsafesztivált szerveznek Nagyenyeden

Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.

Bor- és rózsafesztivált szerveznek Nagyenyeden
2025. április 25., péntek

Még mindig a nyomtatott könyveket veszik többen

Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.

Még mindig a nyomtatott könyveket veszik többen
2025. április 25., péntek

Ízek a világ körül: jerk csirke

Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.

Ízek a világ körül: jerk csirke
Ízek a világ körül: jerk csirke
2025. április 25., péntek

Ízek a világ körül: jerk csirke

2025. április 23., szerda

Nyílnak a bazsarózsák a mezőzáhi rezervátumban, fesztiválra várják a vadvirágok szerelmeseit

Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.

Nyílnak a bazsarózsák a mezőzáhi rezervátumban, fesztiválra várják a vadvirágok szerelmeseit
2025. április 23., szerda

Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle

Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.

Hazalátogatott húsvétra egy magyarfenesi gólya, nem kértek belőle
2025. április 23., szerda

Meghozta a pápás filmek iránti étvágyat Ferenc pápa halála: tarol a streamingszolgáltatóknál a Konklávé és A két pápa

Ferenc pápa halála után 283 százalékkal nőtt a Konklávé című film megtekintéseinek száma a fizetős streaming platformokon – jelentette kedden a Variety című szaklap.

Meghozta a pápás filmek iránti étvágyat Ferenc pápa halála: tarol a streamingszolgáltatóknál a Konklávé és A két pápa
2025. április 20., vasárnap

Medve sétált a hegyvidéki turistaparadicsomban

A katasztrófavédelmi felügyelőség a mobiltelefonos RO-Alert rendszerrel hívta fel a figyelmet, hogy a településre két egymást követő napon „ellátogatott” a medve.

Medve sétált a hegyvidéki turistaparadicsomban