Szülőként óriási a felelősség, hogyan éli meg a gyermek a karácsony örömét
Fotó: 123RF
Ha karácsony, akkor csengettyű, mézeskalács, díszített fenyő és angyalvárás. De meddig tart a csoda? Román Mónika gyerekpszichológus arról beszélt a Krónikának, hogyan vezessük át gyermekünket az angyalvárás köré épített misztikus csodavilágból a karácsony mögött húzódó valóságba.
2021. december 25., 15:142021. december 25., 15:14
Karácsony közeledtével valamennyiünket átjár az ünnepre való készülődés hangulata, azonban kevesen örülnek annyira az angyal érkezésének, mint a gyerekek, akik még hisznek a csodákban. Egyszer azonban óhatatlanul lehull a lepel, a kicsiknek pedig szembesülniük kell a csodavilág mögött húzódó, tényszerű valósággal. Szülőként óriási szerepünk van abban, hogy gyermekünk hogyan fogadja a gyakran egész világot megváltoztató hírt.
Román Mónika kolozsvári gyermekpszichológus elmondta, a születés utáni első években a gyermekek nem igazán tudnak különbséget tenni valóság és fantáziavilág között, így könnyen belemennek a játékba, és elképzelnek egy csodalényt, aki varázslatos módon ajándékot, karácsonyfát és egyéb meglepetéseket hoz nekik. Később, elemistakorban már egészen pontosan meg tudják húzni a két világ közti határvonalat, a köztük való átjárás azonban még megmarad, és továbbra is szívesen élik meg a mesék világától nem idegen történéseket. „Ebből a kettős valóságból nagyon szépen átszűrik a pluszinformációt, amit aztán továbbvisznek magukkal a pubertáskorba” – magyarázta a szakember.
A szakember szerint a kiskamaszok számára nem szabad mesevilágot kreálni, tíz-tizenkét éves korban ugyanis a pubertások legfontosabb fejlődésbeli feladata megérkezni a valóságba, és megtanulni annak törvényszerűségeit. Ebben a korban már nem ajánlott Mikulás- és angyaltörténetekkel késleltetni a felnövésüket, inkább arra érdemes törekedni, hogy fokozatosan megértsék, amit ők csodának tartottak, az valóban csoda, de nem a szó Harry Potter-i értelmében.
– mondta lapunknak a pszichológus. Hozzátette, a gyermek egyéni érettségi szintjétől függ, hogy meddig tartható fenn az ünnep köré épített misztériumvilág: a nagyobb testvérek általában hamarabb érnek, a kisebbek viszont hajlamosak kitolni ezt a folyamatot. Sokan az óvodai csoporttársaktól vagy az osztálytársaktól hallják először az illúzióromboló hírt, ám a pszichológus szerint azok a gyerekek, akik nincsenek azon az érettségi szinten, bármit is halljanak, hinni fognak az angyalban.
Fotó: Pixabay.com
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy rendszerint az elemista évek végéig, legföljebb nyolc-tíz éves korig tart ez az időszak. „Amikor érdeklődni kezdenek a téma iránt, érdemes lassan átvezetni őket a valóságba, elmagyarázni, hogy a Mikulás, az angyal és más varázslények tulajdonképpen bennünk vannak. Nem valós lények, hanem a szebbik énünk megnyilvánulásai” – tette hozzá.
Az iskola, ahol a tanító néni segítségével ajándékot készítenek a szülőknek, szintén előkészítheti ezt a folyamatot. Azt is kiemelte, ha tudjuk, hogy a hír rossz érzést kelt a gyerekben, kerüljük a hirtelen, száraz közlést, helyette találjuk meg a számára legelfogadhatóbb magyarázatot.
A karácsonyi ajándékozási szokások kapcsán a pszichológus elmondta, hogy ezt a család értékrendje határozza meg: az anyagi helyzettől függetlenül is lehet túlzásokba esni, vagy alábecsülni az ajándék jelentőségét. Napjainkban sokan érzik fölöslegesnek az ajándékozást, amikor újabb tárgyakkal halmozzák el szeretteiket.
A tárgyak ugyanis a legkézzelfoghatóbb eszközök annak kifejezésére, hogy karácsonykor valami rendkívüli történik. Az örömszerzés, az egymásra való értő és érző odafigyelés egyik formája ez, amit még a minőségi együtt töltött idő sem helyettesíthet. Mint mondta, sokan szem elől tévesztik az ajándékozás leglényegesebb elemét: az egymásra való odafigyelést, és az erre fordított időt meg energiát.
„Természetesen nem a befektetett idő, hanem az ajándék találó volta számít igazán. Hiába veszünk több ezer lejes ajándékot, ha nem azt adjuk, amire az illető valóban vágyik, fölöslegessé válik. Ez nem az örömszerzésről, hanem önmagam és a környezetem elkápráztatásáról szól” – vélekedett Román Mónika. Hozzátette,
Felhívta ugyanakkor a figyelmet a túlzásba vitt ajándékozásra is, amellyel meglátása szerint csak a gyerek örömét vesszük el: a mennyiség ugyan okozhat pillanatnyi elégtételt, de tartós örömet már kevésbé.
A szakemberrel azt is körüljártuk, hogy az ajándékozáson kívül mi teszi a karácsonyt igazi, piros betűs ünneppé. Bár minden család saját szokásokat alakít ki az ünnepkör köré, valamennyinek közös eleme a karácsonyi étkezés, amely kiváló alkalom a családi kötelékek megerősítésére. „Az evés az egyik legelemibb ösztön kielégítése, így amikor együtt vagyunk, és elfogadjuk egymástól az örömszerzés ezen formáját, nagyon mély kapcsolat teremtődik a családtagok között. A közös evés alatt felszabadul az ember, elengedi magát, és teljesen másképp kommunikál, mint a többi társas helyzetben” – egészítette ki.
Bár pillanatnyilag úgy érezhetjük, annyira kimerültek vagyunk, hogy leginkább a szórakozással egybekötött, távoli helyen való kirándulás, sízés tölthet fel leginkább, valójában egy lényeges dologtól fosztjuk meg magunkat: a család létfontosságú közösségétől, ahol azt érezhetjük, hogy valaki szeretettel gondol ránk – ez ugyanis legalább akkora töltekezési forrás lehet, mint az üdülés. Hozzátette, a karácsonyt az teszi igazán különlegessé, hogy minden családtag a saját tudásához mérten hozzájárul valamivel ahhoz, hogy az ünnep szebb legyen.
Román Mónika elmondta, újabban divat korábban feldíszíteni a karácsonyfát, ami szintén elvesz az ünnep csodájából, és szétoszlatja a csodavárás és az egymásra figyelés örömét. „Vissza kell találnunk a karácsony egy napba sűrűsödő, katartikus élményéhez, amely képes felszabadítani a legmélyebb, igaz érzéseinket” – összegezte a szakember.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Egymást inspirálva a legtöbbet hozták ki magukból a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói, akik első helyezést értek el a 14. Bölcs Diákok vetélkedő országos, múlt hétvégi döntőjén.
Mások mellett Liam Gallagher, Halsey, Skrillex, Janelle Monáe, Raye és Tom Odell neve is szerepel a Sziget fesztivál szerdán bejelentett újabb csaknem ötven fellépője között.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás