Szülőként óriási a felelősség, hogyan éli meg a gyermek a karácsony örömét
Fotó: 123RF
Ha karácsony, akkor csengettyű, mézeskalács, díszített fenyő és angyalvárás. De meddig tart a csoda? Román Mónika gyerekpszichológus arról beszélt a Krónikának, hogyan vezessük át gyermekünket az angyalvárás köré épített misztikus csodavilágból a karácsony mögött húzódó valóságba.
2021. december 25., 15:142021. december 25., 15:14
Karácsony közeledtével valamennyiünket átjár az ünnepre való készülődés hangulata, azonban kevesen örülnek annyira az angyal érkezésének, mint a gyerekek, akik még hisznek a csodákban. Egyszer azonban óhatatlanul lehull a lepel, a kicsiknek pedig szembesülniük kell a csodavilág mögött húzódó, tényszerű valósággal. Szülőként óriási szerepünk van abban, hogy gyermekünk hogyan fogadja a gyakran egész világot megváltoztató hírt.
Román Mónika kolozsvári gyermekpszichológus elmondta, a születés utáni első években a gyermekek nem igazán tudnak különbséget tenni valóság és fantáziavilág között, így könnyen belemennek a játékba, és elképzelnek egy csodalényt, aki varázslatos módon ajándékot, karácsonyfát és egyéb meglepetéseket hoz nekik. Később, elemistakorban már egészen pontosan meg tudják húzni a két világ közti határvonalat, a köztük való átjárás azonban még megmarad, és továbbra is szívesen élik meg a mesék világától nem idegen történéseket. „Ebből a kettős valóságból nagyon szépen átszűrik a pluszinformációt, amit aztán továbbvisznek magukkal a pubertáskorba” – magyarázta a szakember.
A szakember szerint a kiskamaszok számára nem szabad mesevilágot kreálni, tíz-tizenkét éves korban ugyanis a pubertások legfontosabb fejlődésbeli feladata megérkezni a valóságba, és megtanulni annak törvényszerűségeit. Ebben a korban már nem ajánlott Mikulás- és angyaltörténetekkel késleltetni a felnövésüket, inkább arra érdemes törekedni, hogy fokozatosan megértsék, amit ők csodának tartottak, az valóban csoda, de nem a szó Harry Potter-i értelmében.
– mondta lapunknak a pszichológus. Hozzátette, a gyermek egyéni érettségi szintjétől függ, hogy meddig tartható fenn az ünnep köré épített misztériumvilág: a nagyobb testvérek általában hamarabb érnek, a kisebbek viszont hajlamosak kitolni ezt a folyamatot. Sokan az óvodai csoporttársaktól vagy az osztálytársaktól hallják először az illúzióromboló hírt, ám a pszichológus szerint azok a gyerekek, akik nincsenek azon az érettségi szinten, bármit is halljanak, hinni fognak az angyalban.
Fotó: Pixabay.com
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy rendszerint az elemista évek végéig, legföljebb nyolc-tíz éves korig tart ez az időszak. „Amikor érdeklődni kezdenek a téma iránt, érdemes lassan átvezetni őket a valóságba, elmagyarázni, hogy a Mikulás, az angyal és más varázslények tulajdonképpen bennünk vannak. Nem valós lények, hanem a szebbik énünk megnyilvánulásai” – tette hozzá.
Az iskola, ahol a tanító néni segítségével ajándékot készítenek a szülőknek, szintén előkészítheti ezt a folyamatot. Azt is kiemelte, ha tudjuk, hogy a hír rossz érzést kelt a gyerekben, kerüljük a hirtelen, száraz közlést, helyette találjuk meg a számára legelfogadhatóbb magyarázatot.
A karácsonyi ajándékozási szokások kapcsán a pszichológus elmondta, hogy ezt a család értékrendje határozza meg: az anyagi helyzettől függetlenül is lehet túlzásokba esni, vagy alábecsülni az ajándék jelentőségét. Napjainkban sokan érzik fölöslegesnek az ajándékozást, amikor újabb tárgyakkal halmozzák el szeretteiket.
A tárgyak ugyanis a legkézzelfoghatóbb eszközök annak kifejezésére, hogy karácsonykor valami rendkívüli történik. Az örömszerzés, az egymásra való értő és érző odafigyelés egyik formája ez, amit még a minőségi együtt töltött idő sem helyettesíthet. Mint mondta, sokan szem elől tévesztik az ajándékozás leglényegesebb elemét: az egymásra való odafigyelést, és az erre fordított időt meg energiát.
„Természetesen nem a befektetett idő, hanem az ajándék találó volta számít igazán. Hiába veszünk több ezer lejes ajándékot, ha nem azt adjuk, amire az illető valóban vágyik, fölöslegessé válik. Ez nem az örömszerzésről, hanem önmagam és a környezetem elkápráztatásáról szól” – vélekedett Román Mónika. Hozzátette,
Felhívta ugyanakkor a figyelmet a túlzásba vitt ajándékozásra is, amellyel meglátása szerint csak a gyerek örömét vesszük el: a mennyiség ugyan okozhat pillanatnyi elégtételt, de tartós örömet már kevésbé.
A szakemberrel azt is körüljártuk, hogy az ajándékozáson kívül mi teszi a karácsonyt igazi, piros betűs ünneppé. Bár minden család saját szokásokat alakít ki az ünnepkör köré, valamennyinek közös eleme a karácsonyi étkezés, amely kiváló alkalom a családi kötelékek megerősítésére. „Az evés az egyik legelemibb ösztön kielégítése, így amikor együtt vagyunk, és elfogadjuk egymástól az örömszerzés ezen formáját, nagyon mély kapcsolat teremtődik a családtagok között. A közös evés alatt felszabadul az ember, elengedi magát, és teljesen másképp kommunikál, mint a többi társas helyzetben” – egészítette ki.
Bár pillanatnyilag úgy érezhetjük, annyira kimerültek vagyunk, hogy leginkább a szórakozással egybekötött, távoli helyen való kirándulás, sízés tölthet fel leginkább, valójában egy lényeges dologtól fosztjuk meg magunkat: a család létfontosságú közösségétől, ahol azt érezhetjük, hogy valaki szeretettel gondol ránk – ez ugyanis legalább akkora töltekezési forrás lehet, mint az üdülés. Hozzátette, a karácsonyt az teszi igazán különlegessé, hogy minden családtag a saját tudásához mérten hozzájárul valamivel ahhoz, hogy az ünnep szebb legyen.
Román Mónika elmondta, újabban divat korábban feldíszíteni a karácsonyfát, ami szintén elvesz az ünnep csodájából, és szétoszlatja a csodavárás és az egymásra figyelés örömét. „Vissza kell találnunk a karácsony egy napba sűrűsödő, katartikus élményéhez, amely képes felszabadítani a legmélyebb, igaz érzéseinket” – összegezte a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyáron ismét ingyenes szabadtéri filmvetítések várják az érdeklődőket a marosvásárhelyi Somostetőn. A péntek esténként szervezett program célja a függőségek veszélyeinek bemutatása és generációkat összekötő párbeszéd ösztönzése.
Balszerencsésen végződött egy brăilai férfi vízi szórakozása: a jet ski vízre bocsátásakor az autó és a vízi járművet szállító utánfutó is a Dunában landolt.
A nyíltvízi úszórekordjairól ismert petrozsényi könyvtáros, Avram Iancu vasárnap újabb maratoni táv megtételébe kezdett. Ezúttal a Majnát, a Rajna legfontosabb mellékfolyójának teljes hosszának leúszására vállalkozott.
Nagy erőkkel vonult ki a Konstanca Megyei Rendőr-főkapitányság emberei, miután riasztást kaptak, hogy lövések dördültek el a Fekete-tenger-parti Mamaia strandterületén.
„Art Mansion – ahol az ihlet otthon van” mottóval szerveznek kreatív nyílt napot június 28-án, szombaton 14 órától a Szatmárnémeti szomszédságában található Sándorhomokon, a történelmi Kováts-kúria udvarán.
Egy fiatal férfi, aki nem vágyik reflektorfényre, csak a hajnali ködbe, a vízpart csöndjébe, az erdők-mezők szabadságába. Timár Zoltán Sepsiszentgyörgyön talált rá arra az útra, amely nem zajos, nincs tele tapssal, de valódi és emelkedett.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 13 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.
Színes programpalettával vár mindenkit Kalotaszeg legnagyobb kulturális seregszemléje, amelyet hetedik alakommal szerveznek meg július 12–13. között a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
Kapu Tibor bejelentkezett a Dragon űrhajó fedélzetéről a kilövést követően, a magyar űrhajós egyebek mellett azt mondta, 15 millió magyar emelte ma idáig.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás