Fotó: Facebook/ Nobel Prize
Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
2022. október 06., 15:142022. október 06., 15:14
2022. október 06., 18:002022. október 06., 18:00
Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait.
Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.
Annie Ernaux-t, aki az első francia nő az irodalmi Nobel-díjasok sorában, a hivatalos bejelentésig nem sikerült telefonon utolérni.
Mint hozzátette, nagy megtiszteltetés a díj, ugyanakkor nagy felelősség is pontosan és igazsággal tanúskodni a világgal kapcsolatban.
Az írás politikai tett, amely felnyitja a szemünket a társadalmi igazságtalanságokra – idézte a Reuters hírügynökség egy korábbi nyilatkozatát.
Gyakran hivatkozik Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című művére, de sokat elárul róla, hogy szociológusok, köztük Pierre Bourdieu is nagy hatással voltak rá – írta a Svéd Akadémia.
„Ez a legambiciózusabb projektje, amely nemzetközi hírnevet, rengeteg követőt és irodalmi tanítványt szerzett neki” – írta az akadémia a könyvről, amelyet az első kollektív önéletrajznak nevezett, Durs Grünbein német költő pedig a kortárs nyugati világ úttörő szociológiai eposzaként méltatta.
Szigorú rövidségével csodálatos tisztelgés egy erős nő, Ernaux édesanyja előtt az 1987-ben megjelent Egy asszony (Une femme): az anya gyakran nehéz körülmények között, még apjánál is erősebben tudta megőrizni méltóságát.
A regény – amelyet a Svéd Akadémia az író egyik mesterműveként jellemez – egy abortusz története. Ernaux 23 évesen esett át abortuszon, amely az 1960-as évek Franciaországában még illegális volt. „Kegyetlenül őszinte szöveg, zárójelek között életbevágóan tiszta hangú reflexiókkal, amelyek önmagához és az olvasóhoz ugyanazzal a sodrással szólnak” – írja az akadémia.
A L'occupation című, 2002-ben megjelent regényében a romantikus szerelem társadalmi mítoszát szedi ízekre.
– írta róla a Twitteren Roselyne Bachelot korábbi francia kulturális miniszter.
Annie Ernaux 1940. szeptember 1-én született a normandiai Lillebonne-ban. A rouen-i, majd a bordeaux-i egyetemen tanult, 1971-ben modern irodalomból is szerzett diplomát. A hetvenes évek vége óta a Párizs környéki Cergyben él. Tanárként kezdte pályafutását.
Többi regénye is önéletrajzi ihletésű: a válásáról ír a La femme gelée című könyvében, egy kelet-európai férfivel való afférjáról Passion simple című kötetében.
Árulás című regényében, amelyért elnyerte a Renauld-díjat, édesapjával való viszonyát, felnőtté válását és szülei életét mutatja be. A kisregény magyarul az Egy asszony című írásával együtt jelent meg.
Franciaországban az Évek elnyerte a kritikusok Marguerite Duras- és François Mauriac-díját, a Télégramme olvasóinak díját, valamint a Lire című irodalmi magazin az év francia regényének választotta.
A 82 éves írónak több mint húsz könyve és számos publikációja jelent meg, 2014-ben tiszteletbeli doktori címet kapott a Cergy-Pontoise Egyetemen.
Az író a Nobel-díjjal 10 millió svéd koronát (4,6 millió lejnyi összeget) is kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Alighanem az életével játszott az a csiga, amelyik a magyarfenesi gólyafészekben rámászott a negyedik fiókájának a kiköltésével elfoglalt tojó, Leske hátára. A bizarr jelenet hétfőn hajnalban történt, és a fészekre szerelt webkamera örökítette meg.
Megesik, hogy nyest, macska, vagy éppen kígyó bizonyul egy gépkocsi „hívatlan vendégének”, az állatok bizony kárt is okozhatnak az autóban – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
Malajzia azt tervezi, hogy „orángutándiplomáciát” vezet be, vagyis a pálmaolajat importáló országoknak kereskedelmi ajándékként kínálna fel főemlősöket, hogy eloszlassák a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják.
Lenyűgözte az egyik román tehetségkutató zsűrijét a mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix, aki fémhulladékból hoz létre különböző tárgyakat, a műsorban például egy balerinát. A fiatal fémműves inspirációjáról, szenvedélyéről beszélt lapunknak.
A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.
Üzembe helyezték az első intelligens sebességkorlátozót Romániában: Bukaresttől nem messze szerelték fel a „fekvőrendőrként” működő készüléket a helyi hatóságok. A technológiát az országban meghonosító cég más városokban is tesztelné a rendszert.
Kezdetben sokan a növényi alapú étrend egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt vonták ki teljesen étkezésükből az állati eredetű eledeleket, idővel viszont az erdélyi vegánok számára az állatok jogainak tiszteletben tartása került előtérbe.
Korábban többször megfordultam vendégként a gyulai Százéves Cukrászdában, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptjeiben, több terméküket is megkóstolhattuk.
Nem tesz különbséget több mint ezer díszbabája között Sinka Zita, akinek mindegyik darab egyformán kötődik lelkéhez. A sepsiszentgyörgyi gyűjtő tematikusan berendezett kiállításáról, a legrégebbi, 19. századi példányáról, régi álmáról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!