Minden évben ezen a napon többen megmártóznak a Maros vizében
Fotó: Haáz Vince
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik: a vízbe merülés rituáléja, amelynek többek között Marosvásárhelyen is vannak résztvevői, a szentelt vízzel kapcsolatos hagyományok, valamint ekkor kezdődik a farsangi időszak is.
2022. január 06., 08:012022. január 06., 08:01
A keresztény egyházak egyik legrégebbi ünnepe a vízkereszt, amelyet minden évben január 6-án ünneplünk. A vallási ünnephez számos néphagyomány is kapcsolódik. Immár másfél évtizede ezen a napon Marosvásárhelyen is sokan megmártóznak a Marosban – mondta el a Krónikának Mircea Gustav Robert, a rendszeresen megszervezett esemény kezdeményezője, aki idén először egészségi okok miatt nem vesz részt az eseményen. Hozzátette, a vízkeresztnapi jeges vízbe merülés ötlete annak idején egy extrém sportok iránt érdeklődő baráti társaságban fogalmazódott meg, és azóta is minden évben nem feltétlenül vallási alapon, de fontosnak tartják követni ezt a szokást.
A vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe jelentős katolikus ünnep is. A liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése.
Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghez vitt első csodát a kánai menyegzőn. A háromkirályok Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillagtól vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn elfogyott bor pótlására, édesanyja kérésére, első csodatételként a vizet borrá változtatta.
Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt. Vízkereszt környékén keresik fel a katolikus papok a hívek otthonát, hogy megszenteljék azokat: a szentelést vízzel végzik, majd a pap az ajtófélfára írja a három király nevének kezdőbetűjét – G. M. B. – és az évszámot. A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsangi időszak.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Szokás volt a szentelt víz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A dátumhoz számos más szokás kapcsolódik: miután a karácsonyi ünnepkör vízkereszt napjával zárul, ezen a napon szokás például leszedni a szeretet ünnepének szimbólumát, a karácsonyfát. Ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli időszak: a farsangi szezon is. Vízkereszt napján szokás jósolni is; azt tartják, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, ha hideg van, akkor viszont gyorsan megérkezik a tavasz.
előbbiben a Fekete-tenger vizét, utóbbiban a Dunát szentelik meg. Az ünnepi szertartás része, hogy a püspök több fából készült keresztet dob a vízbe, amelyekért vállalkozó szellemű fiatalok beúsznak a tengerbe vagy a folyóba, és kihozzák őket. Az eseményt Konstancán idén a koronavírus-járvány ellenére is megtartják, a Teodosie ortodox érsek celebrálta szertartásra a tomisi kikötőben több mint 20 000 hívet várnak – olvasható az Adevărul.ro portálon.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!