– magyarázta a Krónika érdeklődésére Szőcs Eszter vegyész. A további feltételekre kitérve elmondta, azon túl, hogy a termékekben növényi eredetű alapanyagokat használnak, nem lehet bennük többek között semmiféle kőolajszármazék, mesterségesen előállított parfüm, nyomokban különböző vegyi anyagokat tartalmazó nyersanyag.

„Mindamellett, hogy ezek nagyon szigorú kritériumok, nagyon költségesek is, úgyhogy a kisvállalkozók nem igazán tudják megengedni maguknak, hogy beszerezzék ezeket a tanúsítványokat. Azok a kisvállalkozók, akik úgy hirdetik magukat, hogy ilyen termékeket forgalmaznak, rendszerint arra vonatkoztatva használják ezt a címkézést, hogy az alapanyagok, amelyekkel dolgoznak, valamilyen biotanúsítvánnyal rendelkeznek” – magyarázta a kincses városi, jelenleg Tordaszentlászlón élő szakember.

Aki próbált utánajárni, de nem sikerült olyan romániai kozmetikai vállalatot találnia, amely átment volna ilyen bizonyítványi folyamaton, és rendelkezne hivatalosan Ecocert vagy COSMOS tanúsítvánnyal. Olyan viszont létezik az országban, amely ilyen elismerésű alapanyagokat használ fel termékeihez.

Ezek az anyagok rendszerint kőolajszármazékok, és paraffinum liquidum néven található meg a címkéken. Ez masszázsolajoktól krémekig bármely nagyipari árucikkben előfordulhat, sok esetben még kisebb forgalmazók is használják, mivel könnyen elérhető, olcsó és engedélyezett a kozmetikai termékekben – magyarázta Szőcs Eszter.

Hozzátette, a másik nagy különbség szintén a hosszabb szavatossági időre vezethető vissza és a különböző szintetikus tartósítószerekben nyilvánul meg, amelyek nagyon sok kérdést vetnek fel. „Rengeteg kutatás született a témában, amely azt vizsgálta, hogy ezek mennyire károsak, nagyon sok esetben megjelentek olyan eredmények, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti mennyiségek nem károsak, viszont 10-20 év alatt ezek felgyűlhetnek a szervezetben, és akkor már ártalmassá válhatnak. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy valaki 10-20 évig ugyanolyan krémet fog használni, vagy ugyanazzal a tartósítószerrel találkozik, mert folyamatosan változnak a szabályozások és törvények ” – fogalmazott a szakember.

Miután kiválasztotta az adott aktív hatóanyagot (elsősorban vitaminokat tartalmazót), ami a bőrproblémát hivatott megoldani, úgy válogatja össze a vivőanyagokat, hogy azok is hozzájáruljanak és elősegítsék az adott aktív hatóanyag eredményességét. Rámutatott, nagy különbséget kell tenni a hatóanyagok és vivőanyagok (készítményalapok) között: a hatóanyagok akárcsak a gyógyszerekben, a kozmetikumokban is megtalálhatók aránylag kicsi koncentrációban, és ezek tényleg kifejtik a várt hatást; a vivőanyagok pedig a krémek alapját képezik, ezek vizek, olajok, zselésítőanyagok, amelyek segítenek felvinni a bőrre a kencét.

– fogalmazott a vállalkozó, aki szerint egyrészt azért fontosak a természetes kozmetikumok, mert csak egy bolygónk van, amelynek már így is elég sok kárt okoztunk, és a jövőben ezt lehetőségeink szerint el kellene kerülnünk. Ugyanakkor úgy véli, ezzel a helyi kisvállalkozásokat, gazdaságot is lehetne támogatni.

Az előállítás időigényességével és költségességével kapcsolatban elmondta, ez vállalkozás- és forgalomfüggő, esetében idő-, alapanyag- és erőforrásspóroláshoz vezetett, amikor már nagyobb tételekben tudott dolgozni.

Nyilván az alapanyagköltség is más, amikor szintetikus anyagot vásárolunk tonnaszámra, illetve amikor kistermelőtől veszünk présből illóolajat, vagy rózsatermesztőtől rózsavizet kis tételben” – hívta fel a figyelmet a kézműves, akinek meggyőződése, hogy van jövője a természetes kozmetikumoknak Erdélyben, Székelyföldön.

Rámutatott, amióta használja és gyártja ezeket a termékeket, egyre inkább látja, hogy mekkora a különbség a nagyipari és a természetes kozmetikumok között mind hatékonyságban, mind felhasználói élményben. Tapasztalata alapján, aki egyszer áttért natúr kozmetikumra, nem igazán fog visszatérni a nagy márkákhoz.

Hiszem, hogy ebben első számú az étrend és a megfelelő folyadékbevitel, ezután következik a külső védelem, ápolás” – mondta a Krónika megkeresésére a Hargita megyei Siménfalván élő szakember, aki szerint érdemes elolvasni a kozmetikai összetevők nemzetközi listáját (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients – INCI).

– fogalmazott a székelyföldi kézműves, aki a tavalyi év végén kezdett vállalkozni. Mint mondta, termékeihez növényi kivonatokat, olajokat, vajakat, zsírokat, valamint számos gyógynövényt használ.

„Szerintem egyre többen hajlunk a natúr kozmetikumok felé a túl sok érzékenység, gyakori bőrproblémák miatt. Emlékszem, gyermekkoromban nagymamámmal házi szappant készítettünk disznózsírból és gyógynövényeket gyűjtöttünk, szárítottunk, főztünk. Hiszem, hogy a természettel együtt, benne kellene élnünk, élvezni az erejét és hinni a tudásában” – hangsúlyozta Joó Beáta.