A természetes kozmetikumoknál legtöbbször a csomagolásra is odafigyelnek
Fotó: Szőcs Eszter
Erdély-szerte egyre többen választják az iparilag előállított kozmetikumoknál általában drágább, de magas tisztaságú, természetes, illetve esetenként Ecocert és COSMOS tanúsítvánnyal rendelkező alapanyagokból készülő termékeket. Előbbiek veszélyeinek, utóbbiak előnyeinek jártunk utána Szőcs Eszter kolozsvári vegyésszel, valamint Joó Beáta siménfalvi gyógyszerésszel. A kézműves vállalkozást működtető szakemberek szerint mind hatékonyságban, mind felhasználói élményben tapasztalható különbség a nagyipari és a természetes kozmetikumok között.
2024. február 04., 09:452024. február 04., 09:45
Egyre többen figyelnek oda a napi rendszerességgel használt kozmetikumok összetevőire, a csomagoláson feltüntetett jelzésekre, címkékre. Mint megtudtuk, a francia alapítású Ecocert egy nemzetközileg elismert tanúsító szervezet, amely 2003-ban a szakma, vagyis a fejlesztők, gyártók, beszállítók, forgalmazók kezdeményezésére a világon elsőként vezette be a natúr és organikus kozmetikumok minősítésére szolgáló nemzetközi szabványát. A COSMOS pedig azon tanúsítványok közé tartozik, amelyet ez a vállalat kiad, és a kozmetikumok alapanyagára, előállítására, csomagolására vonatkozik.
– magyarázta a Krónika érdeklődésére Szőcs Eszter vegyész. A további feltételekre kitérve elmondta, azon túl, hogy a termékekben növényi eredetű alapanyagokat használnak, nem lehet bennük többek között semmiféle kőolajszármazék, mesterségesen előállított parfüm, nyomokban különböző vegyi anyagokat tartalmazó nyersanyag.
„Mindamellett, hogy ezek nagyon szigorú kritériumok, nagyon költségesek is, úgyhogy a kisvállalkozók nem igazán tudják megengedni maguknak, hogy beszerezzék ezeket a tanúsítványokat. Azok a kisvállalkozók, akik úgy hirdetik magukat, hogy ilyen termékeket forgalmaznak, rendszerint arra vonatkoztatva használják ezt a címkézést, hogy az alapanyagok, amelyekkel dolgoznak, valamilyen biotanúsítvánnyal rendelkeznek” – magyarázta a kincses városi, jelenleg Tordaszentlászlón élő szakember.
Aki próbált utánajárni, de nem sikerült olyan romániai kozmetikai vállalatot találnia, amely átment volna ilyen bizonyítványi folyamaton, és rendelkezne hivatalosan Ecocert vagy COSMOS tanúsítvánnyal. Olyan viszont létezik az országban, amely ilyen elismerésű alapanyagokat használ fel termékeihez.
Szőcs Eszter leginkább vásárokon gyűjti az inspirációt, itt tud meg többet klienseiről
Fotó: Kalló Helén
A természetes kozmetikumok elterjedésével kapcsolatban Szőcs Eszter rámutatott, vannak olyan cégek, amelyek már több mint 20 éve a piacon vannak, viszont a natúr termékek csak nemrég, 4-5 éve kezdték el élni virágkorukat Erdélyben, Székelyföldön. „Most már azt hiszem, nincs olyan kézműves vásár, ahol ne lenne legalább egy-két stand ilyen termékekkel, valamint olyan kézműves bolt, ahol ne lehetne természetes kozmetikumot kapni, illetve külön öröm számomra, hogy egyre több drogéria polcán is ott vannak a helyi kézműves kozmetikumok” – részletezte a vegyész, aki néhány éve kezdett el természetes szappanokat, kencéket előállítani.
Így az iparilag előállított, valamint a természetes kozmetikumok közti különbségek felsorolásánál főként a saját termékeit vette alapul, de általánosságként megemlítette, hogy
Ezek az anyagok rendszerint kőolajszármazékok, és paraffinum liquidum néven található meg a címkéken. Ez masszázsolajoktól krémekig bármely nagyipari árucikkben előfordulhat, sok esetben még kisebb forgalmazók is használják, mivel könnyen elérhető, olcsó és engedélyezett a kozmetikai termékekben – magyarázta Szőcs Eszter.
Hozzátette, a másik nagy különbség szintén a hosszabb szavatossági időre vezethető vissza és a különböző szintetikus tartósítószerekben nyilvánul meg, amelyek nagyon sok kérdést vetnek fel. „Rengeteg kutatás született a témában, amely azt vizsgálta, hogy ezek mennyire károsak, nagyon sok esetben megjelentek olyan eredmények, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti mennyiségek nem károsak, viszont 10-20 év alatt ezek felgyűlhetnek a szervezetben, és akkor már ártalmassá válhatnak. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy valaki 10-20 évig ugyanolyan krémet fog használni, vagy ugyanazzal a tartósítószerrel találkozik, mert folyamatosan változnak a szabályozások és törvények ” – fogalmazott a szakember.
Miután kiválasztotta az adott aktív hatóanyagot (elsősorban vitaminokat tartalmazót), ami a bőrproblémát hivatott megoldani, úgy válogatja össze a vivőanyagokat, hogy azok is hozzájáruljanak és elősegítsék az adott aktív hatóanyag eredményességét. Rámutatott, nagy különbséget kell tenni a hatóanyagok és vivőanyagok (készítményalapok) között: a hatóanyagok akárcsak a gyógyszerekben, a kozmetikumokban is megtalálhatók aránylag kicsi koncentrációban, és ezek tényleg kifejtik a várt hatást; a vivőanyagok pedig a krémek alapját képezik, ezek vizek, olajok, zselésítőanyagok, amelyek segítenek felvinni a bőrre a kencét.
A Kolozs megyei kézműves minden egyes terméke igényre válaszként született
Fotó: Szőcs Eszter
„A nagy márkák költséghatékonyságuk miatt nagyon sok esetben nem fektetnek hangsúlyt a nyersanyag származási helyére. Ezt a kisvállalkozók nem engedhetik meg maguknak, mert nem tudnak tonnaszámra alapanyagot vásárolni, ezért sokkal hajlamosabbak utánajárni a származási helynek és minőségnek. Ugyanakkor valamilyen szinten kénytelenek helyi termelőktől vásárolni kisebb tételekben, mivel maguk is kisebb mennyiséget állítanak elő” – mondta a Kolozs megyei kézműves. Hozzátette, ilyen szempontból is a legtöbb esetben sokkal kisebb a szénlábnyoma (karbonlábnyoma) a helyi természetes kozmetikumoknak, mint a nagyiparilag előállított termékeknek.
Szőcs Eszter vállalkozása 2021-ben született papíron, az ötlet már előtte egy évvel, amikor várandós lett első kisfiával, és elkezdett utánaolvasni, hogy miket visz be a háztartásba. Ekkor szép lassan kiürítette a fürdőszobát mindenféle tisztítószertől és kozmetikumtól, mert szinte mindegyikben volt olyan alapanyag, amelyet nem akart a gyereke közelében tudni, vagy saját bőrére kenni. Először szappanokat készített magának és családjának, nagyon jók voltak a visszajelzések, aztán egyre többen jelentkeztek, hogy bizonyos problémákra keresnek terméket, de nem találnak olyat, amivel meg lennének elégedve.
„Az igényekre válaszként született meg minden egyes termékünk, és ez a mai napig így van.
– fogalmazott a vállalkozó, aki szerint egyrészt azért fontosak a természetes kozmetikumok, mert csak egy bolygónk van, amelynek már így is elég sok kárt okoztunk, és a jövőben ezt lehetőségeink szerint el kellene kerülnünk. Ugyanakkor úgy véli, ezzel a helyi kisvállalkozásokat, gazdaságot is lehetne támogatni.
Az előállítás időigényességével és költségességével kapcsolatban elmondta, ez vállalkozás- és forgalomfüggő, esetében idő-, alapanyag- és erőforrásspóroláshoz vezetett, amikor már nagyobb tételekben tudott dolgozni.
Nyilván az alapanyagköltség is más, amikor szintetikus anyagot vásárolunk tonnaszámra, illetve amikor kistermelőtől veszünk présből illóolajat, vagy rózsatermesztőtől rózsavizet kis tételben” – hívta fel a figyelmet a kézműves, akinek meggyőződése, hogy van jövője a természetes kozmetikumoknak Erdélyben, Székelyföldön.
Rámutatott, amióta használja és gyártja ezeket a termékeket, egyre inkább látja, hogy mekkora a különbség a nagyipari és a természetes kozmetikumok között mind hatékonyságban, mind felhasználói élményben. Tapasztalata alapján, aki egyszer áttért natúr kozmetikumra, nem igazán fog visszatérni a nagy márkákhoz.
Joó Beáta szerint érdemes elolvasni a kozmetikai összetevők nemzetközi listáját
Fotó: Joó Beáta
Az utóbbi években került közelebb a természetes kencék világához Joó Beáta is, aki 2019-ben diplomázott gyógyszerészasszisztensként, majd a hároméves szakgyakorlata idején tanult meg krémeket, lemosókat, kúpokat készíteni. Időközben elvégzett egy gyógy- és fűszernövényképzést, ahol volt alkalma natúr kozmetikumokat készíteni. „Viszonylag kevés idő alatt megtanultam, hogy melyek azok az anyagok, amelyeket kerülnöm kell, mert erős irritációt okoznak.
Hiszem, hogy ebben első számú az étrend és a megfelelő folyadékbevitel, ezután következik a külső védelem, ápolás” – mondta a Krónika megkeresésére a Hargita megyei Siménfalván élő szakember, aki szerint érdemes elolvasni a kozmetikai összetevők nemzetközi listáját (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients – INCI).
Megszokott illat, eltérő alapanyagok
Fotó: Joó Beáta
Rámutatott, egyes vegyi anyagok mellékhatásokat váltanak ki, például a parabének megakadályozzák a baktériumok szaporodását a kozmetikumokban, de allergiás reakciót, irritációt, hormonzavart okozhatnak. A szulfátokat (pl. SLES, SLS) erős mosószerekben, samponokban használják, ez irritálhatja a fejbőrt, szemet, a haj törékennyé és kócossá válhat. Ugyanakkor bizonyos alkohol típusok kiszáríthatják a hajat, fejbőrt, károsíthatják a bőr védőrétegét.
A gyógyszerész kifejtette, a ftalátokat számos kozmetikai termék javítására használják oldószerként, fixálóként, viszont ez hormonzavarokat okozhat, a fejlődő magzatra káros lehet. Az izzadásgátlókban levő alumíniumszármazékok szintén irritációt okozhatnak, a mesterséges illatanyagok, színezékek pedig allergiás reakciót válthatnak ki.
„Elsősorban szeretteim körében volt célom bevezetni a natúr kozmetikumokat, aztán az ebből adódó sikerek és biztatás eredményeként ajánlottam másoknak is.
– fogalmazott a székelyföldi kézműves, aki a tavalyi év végén kezdett vállalkozni. Mint mondta, termékeihez növényi kivonatokat, olajokat, vajakat, zsírokat, valamint számos gyógynövényt használ.
„Szerintem egyre többen hajlunk a natúr kozmetikumok felé a túl sok érzékenység, gyakori bőrproblémák miatt. Emlékszem, gyermekkoromban nagymamámmal házi szappant készítettünk disznózsírból és gyógynövényeket gyűjtöttünk, szárítottunk, főztünk. Hiszem, hogy a természettel együtt, benne kellene élnünk, élvezni az erejét és hinni a tudásában” – hangsúlyozta Joó Beáta.
A székelyföldi kézműves termékeihez növényi kivonatokat, olajokat, vajakat, zsírokat, valamint számos gyógynövényt használ
Fotó: Joó Beáta
Szépirodalmi alkotásokat, szak- és gasztronómiai könyveket, gyerekkönyveket turkálhatnak hétvégén az olvasás szerelmesei Kolozsváron. A 11. kiadásához érkező tavaszi Könyvturit április 4. és 5. között szervezi meg az EMKISZ.
Nagyszabású ingyenes koncertet ad a csíksomlyói Nyeregben a Bagossy Brothers Company június 14-én – jelentették be csütörtökön a helyszínen tartott sajtótájékoztatójukon a zenekar tagjai.
A legfejlettebb technológiát az újságíró szakma legrégibb eszközével, a papírral párosította az Il Foglio című olasz napilap, amely a mesterséges intelligenciára bízta a nyomtatott kiadás megírását kísérletileg április 11-ig.
Ismét visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas professzor nevével az interneten, a kutató hangsúlyozta, soha nem adta és a jövőben sem adja nevét semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.
Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján.
65 éves korában elhunyt Val Kilmer, az 1986-os Top Gun és az 1995-ös Mindörökké Batman című filmek sztárja.
Az Oscar-díjas Sam Mendes bejelentette készülő négy Beatles-filmje szereposztását – számolt be a Variety.com.
Békéről szóló kórusművekkel lép fel Kolozsváron és Gyulafehérváron a cambridge-i Magdalene College kórus. A nagy-britanniai vegyes kar a kincses városi Visszhang kórus meghívására érkezik Erdélybe.
A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.
Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.
1 hozzászólás