A világon már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban él kölöntesügér
Fotó: Nagy András Attila
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – hívta fel a figyelmet Nagy András Attila, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját. A Szilágy megyei biológus a pataksügér sikertelen szaporodásának valószínűsíthető okairól, a faj fennmaradása érdekében tervezett lépésekről beszélt a Krónikának.
2024. július 13., 18:442024. július 13., 18:44
2024. július 13., 19:082024. július 13., 19:08
A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) populációjának felmérése és megőrzése céljával indult június végén a Fogarasi-havasokba egy kilencfős, ichtiológusokból (haltudós, halkutató) álló csapat és több mint húsz kutató, természetvédő, biológus, környezetvédő.
A világ egyik legrégebbi természetvédelmi szervezetével, a Flora&Fauna International egyesülettel együttműködésben sikerült jelentős előrelépéseket elérni a pataksügér megőrzésében. 2021-ben 10 példányt találtak, míg 2023-ban már több mint 150 egyedet azonosítottak.
Kutatók, biológusok, környezetvédők végeztek felméréseket az elmúlt hetekben a Vâlsan folyóban
Fotó: Daniel Mârlea
Azonban a projektben résztvevő Nagy András Attila rámutatott, hogy az egyedszámok emelkedése sajnos nem tükrözi a kölöntesügér helyzetének javulását. Az előzményekre kitérve lapunknak elmagyarázta, az utóbbi 15 évben bürokratikus akadályok miatt senki sem mert foglalkozni ezzel a ritka fajjal, így különböző becslések szerint elterjedt a köztudatban, hogy a folyó egy-két kilométeres szakaszán 10-15 egyed él. „Amikor 2021-ben nagyobb energiabefektetéssel elkezdődtek a kutatások, több helyen, hosszabb szakaszon zajlottak a felmérések, így az azonosított egyedek száma is nőtt.
S bár tavaly sokkal több egyedet azonosítottunk, nem volt köztük egy fiatal sem” – részletezte a Krónikának a Szilágyságban élő biológus.
A felméréseket végző csapat egy része, köztük holland természetfilmesek, középen Nagy András Attila biológussal
Fotó: Nagy András Attila
Hozzátette, az idei felmérések adatait még nem véglegesítették, de mostanáig nem találtak fiatal egyedeket. Mint kifejtette, felkutatásuk érdekében – valószínűleg először Romániában – éjszakai felmérést végeztek, ugyanis a kölöntesügér főként éjszaka aktív faj, és azt feltételezték, hogy a fiatal egyedek elbújtak a kövek alá, ezért nem tudták őket az alkalmazott módszerrel azonosítani napközben.
Így most elsősorban a szaporodást megakadályozó okokról, illetve ezek megszüntetéséről kell beszélni” – részletezte a Milvus Csoport munkatársa.
Éjszakai felvétel is készült a kölöntesügérről természetes élőhelyén
Fotó: Nagy András Attila
Rámutatott, a különböző hatások nemcsak, hogy összeadódnak, hanem összeszorzódnak, és ennek következtében alakul át a halak természetes környezete. Az egyik ilyen ok lehet a Vâlsan-patakon található vízgyűjtő gátból évente többször kiürített hordalék, főként iszap, amely a Vâlsan folyóba jutva feketére színezi ennek vizét. „A helyiek elmondása szerint a halak ilyenkor kiugranak a vízből a folyó partjára, annyira zavaros a víz. Képzeljük csak el, hogy ez mennyire negatívan érinti a frissen kikelt ivadékot, amely nagyon sérülékeny.
Egy másik problémaként említette a folyó hozamának jelentős csökkentését, ugyanis a hozam egy jelentős részét a Vâlsan-patakon található víztározóból a Vidraru-víztározóba vezetik, így a Vâlsanban a természetes körülményekhez képest kevesebb víz marad, és a víz sodrása lassúbb lesz, pedig ez a faj a gyors folyású szakaszokat szereti. Ugyanakkor a vízben oldott oxigén mennyisége is csökkenhet, mivel ha kevesebb a víz a patakban, az sokkal hamarabb felmelegszik, és minél melegebb a víz, az oldott oxigéntartalma annál kisebb.
Fotó: Daniel Mârlea
Ezek a hatások együttes megfékezése, vagy legalább csökkentése érdekében
Ugyanakkor nemrég készített egy tanulmányt az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) arra vonatkozóan, hogy mekkorának kellene lennie a minimális vízhozamnak, amely még nem befolyásolja negatívan a vízi élővilágot.
„Sajnos az intézet tanulmányai nem veszik figyelembe a fajok igényeit, emiatt az általuk ajánlott, vagy megkövetelt minimális hozam messzemenően kisebb, mint amit az élővilág megkövetelne, és nemcsak a kölöntesügérre vonatkozóan, hanem a folyóban élő táplálékbázisára, más halfajokra, illetve gerinctelen szervezetekre is” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A mederlépcsők eltávolításával a halak a folyó fentebbi szakaszára úszhatnak
Fotó: Nagy András Attila
Nagy András Attila szerint jelenleg arra kell összpontosítani, hogy a Vâlsani kölöntének is nevezett fajnak jelenleg életképes állománya van a folyóban, emiatt fontos lenne biztosítani a további megélhetési és szaporodási körülményeit. Ennek érdekében a szakemberek többek között
és ezáltal – például nyáron, a nagy melegben – több oxigénhez jussanak a magasabban található, hidegebb vízzel rendelkező szakaszokon.
A biológus ugyanakkor szerette volna eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a kölöntesügér 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal élt együtt. „Valóban ősi fajról van szó, de nincsenek erre vonatkozó kutatások, így
Fotó: Nagy András Attila
A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozik. A Romanichthys halnem egyetlen képviselője. Testhossza legfeljebb 11-12 centiméter. 58–67 középnagy, fésűs pikkelye van a teljes oldalvonal mentén. Feje két kis sziget kivételével pikkelyek nélküli. Kopoltyúfedőjén egy széles tüske van, elő-kopoltyúfedője finoman fogazott. Területtartó, idejének jelentős részét nagyobb kövek mögött megbújva tölti. Gyakran a botos kölöntével (Cottus gobio) ugyanazon élőhelyen található. Táplálékai fenéklakó gerinctelenek, halikra és halivadék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó programmal várja a látogatókat a Marosvásárhelyi Állatkert május 17-én, a Múzeumok Éjszakáján. Az esemény keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek az állatkert éjszakai életébe.
A gyorsan elkészíthető, ízletes ételek között mindenképpen előkelő helyet foglal el Lettország specialitása, a kotletes.
A kincses városi The Office irodaházzal szemben működésbe helyeztek a héten egy különleges, teljesen automatizált ételautomatát, amely nem csupán friss, főtt ételeket kínál, de egy robotkar segítségével másodpercek alatt ki is szolgálja azokat.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!