A világon már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban él kölöntesügér
Fotó: Nagy András Attila
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – hívta fel a figyelmet Nagy András Attila, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját. A Szilágy megyei biológus a pataksügér sikertelen szaporodásának valószínűsíthető okairól, a faj fennmaradása érdekében tervezett lépésekről beszélt a Krónikának.
2024. július 13., 18:442024. július 13., 18:44
2024. július 13., 19:082024. július 13., 19:08
A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) populációjának felmérése és megőrzése céljával indult június végén a Fogarasi-havasokba egy kilencfős, ichtiológusokból (haltudós, halkutató) álló csapat és több mint húsz kutató, természetvédő, biológus, környezetvédő.
A világ egyik legrégebbi természetvédelmi szervezetével, a Flora&Fauna International egyesülettel együttműködésben sikerült jelentős előrelépéseket elérni a pataksügér megőrzésében. 2021-ben 10 példányt találtak, míg 2023-ban már több mint 150 egyedet azonosítottak.
Kutatók, biológusok, környezetvédők végeztek felméréseket az elmúlt hetekben a Vâlsan folyóban
Fotó: Daniel Mârlea
Azonban a projektben résztvevő Nagy András Attila rámutatott, hogy az egyedszámok emelkedése sajnos nem tükrözi a kölöntesügér helyzetének javulását. Az előzményekre kitérve lapunknak elmagyarázta, az utóbbi 15 évben bürokratikus akadályok miatt senki sem mert foglalkozni ezzel a ritka fajjal, így különböző becslések szerint elterjedt a köztudatban, hogy a folyó egy-két kilométeres szakaszán 10-15 egyed él. „Amikor 2021-ben nagyobb energiabefektetéssel elkezdődtek a kutatások, több helyen, hosszabb szakaszon zajlottak a felmérések, így az azonosított egyedek száma is nőtt.
S bár tavaly sokkal több egyedet azonosítottunk, nem volt köztük egy fiatal sem” – részletezte a Krónikának a Szilágyságban élő biológus.
A felméréseket végző csapat egy része, köztük holland természetfilmesek, középen Nagy András Attila biológussal
Fotó: Nagy András Attila
Hozzátette, az idei felmérések adatait még nem véglegesítették, de mostanáig nem találtak fiatal egyedeket. Mint kifejtette, felkutatásuk érdekében – valószínűleg először Romániában – éjszakai felmérést végeztek, ugyanis a kölöntesügér főként éjszaka aktív faj, és azt feltételezték, hogy a fiatal egyedek elbújtak a kövek alá, ezért nem tudták őket az alkalmazott módszerrel azonosítani napközben.
Így most elsősorban a szaporodást megakadályozó okokról, illetve ezek megszüntetéséről kell beszélni” – részletezte a Milvus Csoport munkatársa.
Éjszakai felvétel is készült a kölöntesügérről természetes élőhelyén
Fotó: Nagy András Attila
Rámutatott, a különböző hatások nemcsak, hogy összeadódnak, hanem összeszorzódnak, és ennek következtében alakul át a halak természetes környezete. Az egyik ilyen ok lehet a Vâlsan-patakon található vízgyűjtő gátból évente többször kiürített hordalék, főként iszap, amely a Vâlsan folyóba jutva feketére színezi ennek vizét. „A helyiek elmondása szerint a halak ilyenkor kiugranak a vízből a folyó partjára, annyira zavaros a víz. Képzeljük csak el, hogy ez mennyire negatívan érinti a frissen kikelt ivadékot, amely nagyon sérülékeny.
Egy másik problémaként említette a folyó hozamának jelentős csökkentését, ugyanis a hozam egy jelentős részét a Vâlsan-patakon található víztározóból a Vidraru-víztározóba vezetik, így a Vâlsanban a természetes körülményekhez képest kevesebb víz marad, és a víz sodrása lassúbb lesz, pedig ez a faj a gyors folyású szakaszokat szereti. Ugyanakkor a vízben oldott oxigén mennyisége is csökkenhet, mivel ha kevesebb a víz a patakban, az sokkal hamarabb felmelegszik, és minél melegebb a víz, az oldott oxigéntartalma annál kisebb.
Fotó: Daniel Mârlea
Ezek a hatások együttes megfékezése, vagy legalább csökkentése érdekében
Ugyanakkor nemrég készített egy tanulmányt az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) arra vonatkozóan, hogy mekkorának kellene lennie a minimális vízhozamnak, amely még nem befolyásolja negatívan a vízi élővilágot.
„Sajnos az intézet tanulmányai nem veszik figyelembe a fajok igényeit, emiatt az általuk ajánlott, vagy megkövetelt minimális hozam messzemenően kisebb, mint amit az élővilág megkövetelne, és nemcsak a kölöntesügérre vonatkozóan, hanem a folyóban élő táplálékbázisára, más halfajokra, illetve gerinctelen szervezetekre is” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A mederlépcsők eltávolításával a halak a folyó fentebbi szakaszára úszhatnak
Fotó: Nagy András Attila
Nagy András Attila szerint jelenleg arra kell összpontosítani, hogy a Vâlsani kölöntének is nevezett fajnak jelenleg életképes állománya van a folyóban, emiatt fontos lenne biztosítani a további megélhetési és szaporodási körülményeit. Ennek érdekében a szakemberek többek között
és ezáltal – például nyáron, a nagy melegben – több oxigénhez jussanak a magasabban található, hidegebb vízzel rendelkező szakaszokon.
A biológus ugyanakkor szerette volna eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a kölöntesügér 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal élt együtt. „Valóban ősi fajról van szó, de nincsenek erre vonatkozó kutatások, így
Fotó: Nagy András Attila
A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozik. A Romanichthys halnem egyetlen képviselője. Testhossza legfeljebb 11-12 centiméter. 58–67 középnagy, fésűs pikkelye van a teljes oldalvonal mentén. Feje két kis sziget kivételével pikkelyek nélküli. Kopoltyúfedőjén egy széles tüske van, elő-kopoltyúfedője finoman fogazott. Területtartó, idejének jelentős részét nagyobb kövek mögött megbújva tölti. Gyakran a botos kölöntével (Cottus gobio) ugyanazon élőhelyen található. Táplálékai fenéklakó gerinctelenek, halikra és halivadék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!