A marosvásárhelyi hangszerkészítő régi szakemberek hangszerei után készít sablonokat
Fotó: Facebook/Csibi István
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával, kitérve az alapanyagok fontosságára, az aprólékos és összetett munkára.
2024. november 17., 18:552024. november 17., 18:55
Már gyermekkorában is ezermester volt, mindenfélével szeretett foglalkozni Csibi István, akinek a faipari képzés során keltette fel érdeklődését a hangszerkészítés, a vele járó aprólékos és összetett munka. A szászrégeni születésű, Marosvásárhelyen élő fiatalember a Krónika érdeklődésére felidézte, kezdetben hangszergyárban dolgozott, majd teljesen más technikát alkalmazó magánműhelyben tanult meg igazán profi módon hangszereket készíteni.
tehát azt is, ami nem az én munkám. Viszont így tudtam megtanulni rengeteg részét ennek a mesterségnek” – fogalmazott a hangszerkészítő.
Csibi István a pontos munka híve
Fotó: Videófelvétel
Mint kifejtette, a munka az alapanyag kiválasztásával kezdődik, melynek hibamentesnek és száraznak kell lennie. „A tető lucfenyőből készül, a hát juharfából. Bár a hullámos juhar a fa betegségét jelzi, nem gyengíti a minőségét, hanem jellegzetes szépséget ad neki. Ezt követően kezdődik az asztalos munka, viszont az is fontos, hogy egy profi zenésznek vagy például egy kezdő gyereknek készül a hangszer, ugyanis mindkét esetben eltérő a beállítás” – hívta fel a figyelmet a hegedűt, brácsát és csellót készítő szakember.
A hangszerek lakkozási folyamata fél hónapot is eltart
Fotó: Facebook/Csibi István
Arra a kérdésünkre, hogy mennyi időt vesz igénybe ez a munka, Csibi István azt felelte, a
A cselló nagyobb méretét tekintve hosszadalmasabb asztalos munkát igényel, a lakkozási folyamatnál nincs eltérés. „Az igazi kihívás, amikor profi zenészeknek készítek hangszert, és büszke vagyok, hogy eljutottam erre a szintre, hiszen tőlük tanulok is. Én teszem rá a húrokat a hangszerekre, felhangolom őket, de sajnos játszani nem tudok rajtuk, ezért még nagyobb szükségem van a profi zenészekre” – részletezte Csibi István, aki többek között a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és a Művészeti Főgimnázium zenészeinek készít, illetve javít hangszereket szászrégeni műhelyében.
A szászrégeni műhelyben készülnek az új hangszerek
Fotó: Facebook/Csibi István
Mint mondta, a javításból is nagyon sok mindent lehet tanulni. „Egy javításra szoruló régi jó hangszer olyan mint egy könyv, lehet belőle tanulni. Az újakhoz képest mások a méretei, mivel fából van, idővel változhat a formája, ahol gyenge az anyag, megreped, ezért a javításhoz kissé másfajta tudás szükséges, amire szintén a zenészektől tehetünk szert” – magyarázta a szakember,
Mint mondta, fontos, hogy ne legyen semmiféle mellékfeszültség, a különböző daraboknak ragasztó nélkül is össze kell állniuk, ha pontosan rakták össze őket.
A farészek összeállításakor nem lehet semmiféle mellékfeszültség
Fotó: Facebook/Csibi István
Rámutatott, ehhez a munkához nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási tudás is szükséges, hiszen a hangszer nyakán látható modell az alkotó aláírásának is tekinthető. „Amikor elkészítesz egy hangszert egy másik modell alapján, fontos, hogy az felismerhető legyen.
Van, aki a saját ötletei alapján dolgozik, nekem is tervben van, de már annyi mindent kipróbáltak, hogy igazából már nem lehet újat mutatni. Annyit lehet hozzátenni, hogy az ember minél precízebben dolgozik és minél minőségibb munkát végez” – összegezte a hangszerkészítés sikerének kulcsát Csibi István.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!