A marosvásárhelyi hangszerkészítő régi szakemberek hangszerei után készít sablonokat
Fotó: Facebook/Csibi István
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával, kitérve az alapanyagok fontosságára, az aprólékos és összetett munkára.
2024. november 17., 18:552024. november 17., 18:55
Már gyermekkorában is ezermester volt, mindenfélével szeretett foglalkozni Csibi István, akinek a faipari képzés során keltette fel érdeklődését a hangszerkészítés, a vele járó aprólékos és összetett munka. A szászrégeni születésű, Marosvásárhelyen élő fiatalember a Krónika érdeklődésére felidézte, kezdetben hangszergyárban dolgozott, majd teljesen más technikát alkalmazó magánműhelyben tanult meg igazán profi módon hangszereket készíteni.
tehát azt is, ami nem az én munkám. Viszont így tudtam megtanulni rengeteg részét ennek a mesterségnek” – fogalmazott a hangszerkészítő.
Csibi István a pontos munka híve
Fotó: Videófelvétel
Mint kifejtette, a munka az alapanyag kiválasztásával kezdődik, melynek hibamentesnek és száraznak kell lennie. „A tető lucfenyőből készül, a hát juharfából. Bár a hullámos juhar a fa betegségét jelzi, nem gyengíti a minőségét, hanem jellegzetes szépséget ad neki. Ezt követően kezdődik az asztalos munka, viszont az is fontos, hogy egy profi zenésznek vagy például egy kezdő gyereknek készül a hangszer, ugyanis mindkét esetben eltérő a beállítás” – hívta fel a figyelmet a hegedűt, brácsát és csellót készítő szakember.
A hangszerek lakkozási folyamata fél hónapot is eltart
Fotó: Facebook/Csibi István
Arra a kérdésünkre, hogy mennyi időt vesz igénybe ez a munka, Csibi István azt felelte, a
A cselló nagyobb méretét tekintve hosszadalmasabb asztalos munkát igényel, a lakkozási folyamatnál nincs eltérés. „Az igazi kihívás, amikor profi zenészeknek készítek hangszert, és büszke vagyok, hogy eljutottam erre a szintre, hiszen tőlük tanulok is. Én teszem rá a húrokat a hangszerekre, felhangolom őket, de sajnos játszani nem tudok rajtuk, ezért még nagyobb szükségem van a profi zenészekre” – részletezte Csibi István, aki többek között a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és a Művészeti Főgimnázium zenészeinek készít, illetve javít hangszereket szászrégeni műhelyében.
A szászrégeni műhelyben készülnek az új hangszerek
Fotó: Facebook/Csibi István
Mint mondta, a javításból is nagyon sok mindent lehet tanulni. „Egy javításra szoruló régi jó hangszer olyan mint egy könyv, lehet belőle tanulni. Az újakhoz képest mások a méretei, mivel fából van, idővel változhat a formája, ahol gyenge az anyag, megreped, ezért a javításhoz kissé másfajta tudás szükséges, amire szintén a zenészektől tehetünk szert” – magyarázta a szakember,
Mint mondta, fontos, hogy ne legyen semmiféle mellékfeszültség, a különböző daraboknak ragasztó nélkül is össze kell állniuk, ha pontosan rakták össze őket.
A farészek összeállításakor nem lehet semmiféle mellékfeszültség
Fotó: Facebook/Csibi István
Rámutatott, ehhez a munkához nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási tudás is szükséges, hiszen a hangszer nyakán látható modell az alkotó aláírásának is tekinthető. „Amikor elkészítesz egy hangszert egy másik modell alapján, fontos, hogy az felismerhető legyen.
Van, aki a saját ötletei alapján dolgozik, nekem is tervben van, de már annyi mindent kipróbáltak, hogy igazából már nem lehet újat mutatni. Annyit lehet hozzátenni, hogy az ember minél precízebben dolgozik és minél minőségibb munkát végez” – összegezte a hangszerkészítés sikerének kulcsát Csibi István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfejlettebb technológiát az újságíró szakma legrégibb eszközével, a papírral párosította az Il Foglio című olasz napilap, amely a mesterséges intelligenciára bízta a nyomtatott kiadás megírását kísérletileg április 11-ig.
Ismét visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas professzor nevével az interneten, a kutató hangsúlyozta, soha nem adta és a jövőben sem adja nevét semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.
Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján.
65 éves korában elhunyt Val Kilmer, az 1986-os Top Gun és az 1995-ös Mindörökké Batman című filmek sztárja.
Az Oscar-díjas Sam Mendes bejelentette készülő négy Beatles-filmje szereposztását – számolt be a Variety.com.
Békéről szóló kórusművekkel lép fel Kolozsváron és Gyulafehérváron a cambridge-i Magdalene College kórus. A nagy-britanniai vegyes kar a kincses városi Visszhang kórus meghívására érkezik Erdélybe.
A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.
Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.
Erdélyi turnén lép fel április elején a népszerű Parno Graszt zenekar: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában lépnek fel.
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!