A kancellár lakosztálya és más érdekességek: a patinás Teleki Tékában tartottak vezetett sétát a Vásárhelyi Forgatag keretében

Antal Erika 2019. augusztus 27., 17:39 utolsó módosítás: 2019. augusztus 27., 18:18

A Vásárhelyi Forgatag keretében vezetett sétára hívta kedden a Teleki Téka a marosvásárhelyieket a könyvtár épületébe, ahol Bányai Réka könyvtáros vezetésével az érdeklődők megismerkedhettek azokkal a helyiségekkel is, illetve azok történetével, ahová egyébként nincs bejárása a nagyközönségnek.

Fotó: Haáz Vince

A hivatalosan hétfő este kezdődött, vasárnapig tartó Vásárhelyi Forgatag egyik rendezvénye a Tékaforgatag, amely idén is sétával indult.

Kovács Bányai Réka könyvtáros a Teleki Téka rejtett zugain vezette végig kedden délelőtt az érdeklődőket.

Az udvaron a nagy diófa alatt gyűlt össze a csoport, akik előbb az épület történetével ismerkedhettek meg, majd bejárták az épületet, a raktárokon kívül bementek azokba a termekbe, amely Teleki Sámuel életéhez, illetve a könyvtáralapításhoz is szorosan kötődnek.

Fotó: Haáz Vince

 Átmenő jegyért istállótakarítás

Az egykori Fazakas, ma Borsos Tamás utca felőli épület, a Wesselényi-szárny valamikor 1770 körül épült, Wesselényi Kata építtette, akitől Bethlen Zsuzsanna, gróf Teleki Sámuel felesége örökölte. Teleki a negyvenezres gyűjteményét eleve közkönyvtárnak szánta, ezért sokat habozott, hogy hol legyen az elhelyezve. Végül Marosvásárhelyt választotta, ahol az eredeti épület mellé még egy épületszárnyat húzott, amit már indulásból úgy építtetett, hogy abba rendezi be a könyvtárat. Ahogy Bányai Réka mondta,

azon kevés régi könyvtárak közé tartozik a Teleki Téka, amely épületét már eredetileg is könyvtár számára hoztak létre.

Fotó: Haáz Vince

A könyvtár körül nagy telek volt, két udvar is tartozott hozzá, az egyik udvar végében istállók és más gazdasági épületek működtek, ahol tehenet, lovat tartottak. Még a második világháború után, az '50-es évekből is maradt fenn olyan történet, hogy a Református Kollégium gyenge diákjainak megengedték, hogy egy-egy átmenő jegyért kitakarítsanak a lovak alatt.

A Wesselényi-szárny emeletre felvezető lépcsője részben a magyar címerrel díszített eredeti téglákkal van kirakva. Ott laktak a mindenkori könyvtárosok, illetve az államosítást követően a vidéki birtokaikról kitelepített arisztokrata családok.

A termek, mint minden más nagyobb főúri kastélyban a Teleki Tékában is egymásból nyílnak, az épület akár úgy is körbejárható lehetne.

 Igaz, hogy az idők során egyes ajtókat befalaztak – tette hozzá a könyvtáros.

Fotó: Haáz Vince

 A grófnő, aki a szekrény tetején aludt

A Palota, vagy Freskós terem a reprezentációs terme volt egykor az épületnek. Most a freskók restaurálása folyamatos, ha elkészülnek vele, akkor újból azzá válik. Onnan a kis nappaliba lépett a társaság, amely most olvasóteremként működik, 6-8 személy számára biztosít kutatási lehetőséget. Ebben a teremben látható Gecse Dániel orvosdoktor és Teleki Sámuel portréja is. „Továbbmegyünk innen a kancellár dolgozószobájába" – vezetett Bányai Réka, aki bemutatta a „szegeletszobát", ahonnan a hálószoba nyílt, amely most a könyvtárosok irodahelyisége, munkahelye. Teleki egykori dolgozószobájában látható az egyetlen eredeti formájában megmaradt porcelánkályha, amely még a 19. század legelején készült és még mindig működőképes. A földszinten az ideiglenes kiállítóterem látható, ahol egykor a könyvtár bejárata volt. A Bolyai-emlékszoba után a nagy könyvtárterembe vezette a csoportot Bányai Réka. De mielőtt még oda beléptünk volna,

megmutatta a bejáratát annak a kis kamraszerű, sötét és szűk helyiségnek is, amit a könyvtár munkatársai egymás között úgy neveznek, hogy „Gemma lika".

Ennek az a története, hogy amikor az erdélyi arisztokratákat megfosztották a vidéki kastélyaiktól és birtokaiktól a városba költöztették őket, Teleki Gemma grófnő szüleivel ebben a kis kamrában lakott, ahol csak úgy fértek el, ha ő a szekrény tetején helyezkedett el és ott aludt. A grófnő, aki idős korában is ott árulta a virágot a Bolyai téren, szemben a Teleki Tékával, gyakran ellátogatott a Tékába – mesélte a könyvtáros. Hasonló vezetett sétát szerveznek a könyvtárban ma délelőtt 11 órától, csütörtökön 18 órától. Csütörtökön 11 órától pedig Németh-Jakab Imola segítségével hallássérülteknek nyílik lehetőség végiglátogatni e tereket

 

Közös hangot, közös célt keresve nyílt meg a Vásárhelyi Forgatag
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban nyitották meg hivatalosan a hetedik Vásárhelyi Forgatagot. Az esemény a köszöntőket követően a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Táncrapszódia című előadásával kezdődött. A megnyitón résztvevő közönséget Portik Vilmos, a Vásárhelyi Forgatag főszervezője, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke köszöntötte, aki rámutatott, a Forgatagot azért kezdeményezték, hogy odafigyelve egymásra, empátiával, a közös hangot és a közös célt keresve, megtalálják a közös hangot. Soós Zoltán főszervező, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében elmondta, a Forgatag nem azért van, hogy egy rendezvénnyel több legyen Marosvásárhelyen, Erdélyben, hanem azért, mert rendeltetése van. „Fontos, hogy felmutassuk Marosvásárhely kultúráját, megmutassuk a közösségi összetartás erejét” – emelte ki Soós.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyiek minden jogos erőfeszítésükben, a feladatok és kihívások megoldásában számíthatnak a magyar kormány támogatására. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott. „Szükség volt olyan emberekre, „akik nemcsak borongtak a helyzet lehetetlenségén, morfondíroztak és lamentáltak a sors nehézségein, ahogyan errefelé Erdélyben gyakran szokás, hanem úgy döntöttek, hogy tesznek ellene és változtatni fognak. És nemcsak döntöttek, hanem cselekedtek is – hat évvel ezelőtt megteremtették Marosvásárhely magyar közösségének ünnepét” – mondta Kelemen Hunor.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat