„Tavaly született az ötlet, hogy első alkalommal szervezzünk egy közös gyűlést, ahol láthatatlan gázokat vizsgálunk, és nemzetközi szinten uniformizáljuk a módszertant. Helyszínként a Csomád térségét választottuk, Bálványosfürdőn, Lázárfalván, a Szent Anna-tónál végeztünk felméréseket” – mondta a Krónika megkeresésére Artur Ionescu, az IAVCEI vulkáni gázok komissziójának nemzetközi titkára.

Kis Boglárka Mercédesz geológus emlékeztetett, hogy a Csomád vulkanológiai kutatását illetően dr. Szakács Sándor, dr. Harangi Szabolcs és dr. Karátson Dávid kutatók neve kulcsfontosságú. Mint kifejtette, a Kárpát-Pannon régió legfiatalabb vulkánját gáz-geokémiai viszonylatban kollégájával, Artur Ionescuval vizsgálta részletesen a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Palermói Vulkanológiai és Geofizikai Intézet (INGV) segítségével még 2017-ben.

„Így kerültünk kapcsolatba a nemzetközi kutatókkal, akikkel a Ionescu Artur által szervezett találkozón nemcsak kutatásokat végeztünk, hanem a gázok diffúz megjelenésével kapcsolatos módszertani stratégiákat is megbeszéltünk, kidolgoztunk” – mondta a Krónika megkeresésére a kolozsvári geokémikus. Rámutatott, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai munkatársai dr. Máthé István vezetése alatt folyamatosan, több mint 10 éve megfigyelik a Szent Anna-tó vizének minőségét, amely romlott az elmúlt időszakban.

(olyan folyamat, melynek során a vízben lévő szerves anyagok nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet – szerk. megj.)” – magyarázta Kis Boglárka Mercédesz. Hozzátette, emellett a tóparton is végeztek vizsgálatokat, többek között szén-dioxidot mértek a talajból, és azt tapasztalták, hogy a talaj teljesen másképp viselkedik mint a tó, ugyanis előbbiben még fel tudnak jönni a vulkáni gázok, utóbbiban ezt felülírja az erőteljes biológiai aktivitás.

Hozzátette, másrészt a felmérések közérdekű eredményeit szeretnék majd a látogatók elé tárni, ezáltal felhívni figyelmüket a természetvédelmi terület megóvására.

„A Lázárfalvi Közbirtokosság megbízásából már több mint öt éve kezeljük ezt a területet, és az egész működési rendet egy természetmúzeum mintájára alakítottuk ki. Szerintünk a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp, de általánosan a természetvédelmi területek olyan helyek, ahol a természettől egyre inkább elszakadó emberek új dolgokat tanulhatnak a természetről, együtt élhetnek vele” – fogalmazott a vidékfejlesztő.

kiemelve, hogy nem egy-két ember tevékenysége, az általuk hátrahagyott szerves anyagok lesznek negatív hatással a természetvédelmi területre, hanem a több 10 ezer látogatóé.

„Közismert tény, viszont szerintem fontos hangsúlyozni, hogy az ikerkráterek olyan természeti, geológiai különlegességeknek adnak otthont, amelyek egyedülálló kincsek Közép-Kelet-Európában. S még ha nem is soroljuk az egyediségek közé, Székelyföldnek, Erdélynek mindenképp a büszkeségei, melyeket úgy kell óvni mint a legféltettebb kincseket” – fogalmazott Dósa Elek-Levente.

korábban írtuk

„Ez gyilkossági kísérlet!”. Senkit nem engednek csomaggal kirándulni a Szent Anna-tóhoz

Tilos csomaggal lemenni a Szent Anna-tó partjára – jelentette be Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója.