Voksot hozhat a bilincs

Még az országos sajtóban is hír lett a dél-erdélyi Alsópozsgáson a közelmúltban rendezett, időközi polgármester-választás végkimenetele. A mindössze háromezer lelkes Duna menti községben tartott megmérettetés azért érdemelt megkülönböztetett figyelmet, mert a kormányzó balliberális színekben nyertes Mira Radovancovici éppenséggel férjét követi az elöljárói székben, akit februárban öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtottak a szerb–román határon lebonyolított cigarettacsempészés miatt. Az alsópozsgásiak azonban a jelek szerint nem a házastárs tévelygése alapján ítélik meg a polgármester asszonyt, akinek mentségére szolgál, hogy férje az ellentábornak számító jobboldalon politizált.

Romániában ugyanakkor az ennél meghökkentőbb esetekre is bőven van példa. A bukaresti védelmi minisztériummal még a kilencvenes években lebonyolított, az államot súlyosan megkárosító telekcsere, majd a pénzestáskaügyben nemrég egyaránt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt George Becali parlamenti képviselő, a bukaresti Steaua futballklub tulajdonosa (felső képünkön) 2009-ben nagyrészt kéthetes előzetes letartóztatásának köszönhette, hogy európai parlamenti mandátumot szerzett. Az országos ismertségre a futball révén szert tevő üzletember vizsgálati fogsága akkoriban „kibérelte\" a média vezető hírblokkjait, így a mártírszerepben tetszelgő Becali könnyedén bejutott a brüsszeli törvényhozásba, ahonnan tavaly „átigazolt\" a bukarestibe. Bár a törvényhozás a napokban megfosztotta képviselői mandátumától, parlamenten kívüli pártja pedig inaktív, a Steauával összeforrt neve már csak a patinás csapat miatt is tízezrek számára jelent hívó szót – nem véletlenül indította listáján a decemberi választáson a Szociálliberális Unió (USL). Így nem kizárt, hogy szabadulása után Becali ismét beszáll a politikába, még akkor is, ha csütörtökön azt üzente rahovai börtöncellájából, hogy végleg visszavonul a közéleti szerepléstől.

A nyomozó hatóságok által zsarolással vádolt bulvártévé-tulajdonos, Dan Diaconescu üzletember számára ugyancsak politikai ugródeszkának számított 2010. júniusi vizsgálati fogsága. Olyannyira, hogy mindössze néhány hónappal később alapított pártja a tavaly júniusi helyhatósági választáson megvetette a lábát a romániai önkormányzatokban, majd decemberben simán bejutott a bukaresti parlamentbe. A 2008-as törvényhozási választáson a liberális Virgil Popnak annak ellenére szavaztak bizalmat Kolozs megye választópolgárai, hogy a korrupcióellenes ügyészség már a megmérettetés előtt két héttel letartóztatta csúszópénz elfogadása miatt. Sőt a honatyát – aki rendőri kísérettel, bilincsbe verve vette át a mandátumát igazoló okiratot – tavaly jogerősen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bukaresti legfelsőbb bíróság, közben viszont ellátta képviselői teendőit, mivel 2009-ben szabadlábra helyezték. Bár a tavaly júniusi helyhatósági választások előtt néhány nappal elhunyt a Kolozs megyei Aranyosgyéres új mandátumra pályázó polgármestere, Ioan Vasinca mégis begyűjtött közel 1500 szavazatot, mivel a törvény értelmében nem lehetett törölni a jelöltek közül. Újráznia nem sikerült ugyan a néhai városgazdának, a kapott voksok alapján azonban képviselői tisztséget szerzett a helyi közgyűlésben, ahonnan csak a mandátumigazolás után törölték.
Különben a decemberben megválasztott, közel hatszáz fősre duzzadt bukaresti parlamentben tucatnyi politikus szerzett mandátumot úgy, hogy különböző bűncselekmények gyanújával bűnvádi eljárás folyik ellene; mások esetében a vádemelés is megtörtént.

Ion Stant, a képviselőház titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának szociáldemokrata alelnökét szintén a választások előtt gyanúsította meg a nyomozó hatóság, hogy állami szerződések fejében kampánypénzt gyűjtött pártja számára vállalkozóktól: választókerületében toronymagasan maga mögé utasította ellenfeleit. Akárcsak az RMDSZ-es Markó Attila, holott nem jogerősen már tavaly nyáron három év letöltendőt kapott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében. Bukaresti elemzők szerint a korrupció miatt kiszabott két év börtönbüntetése harmadának letöltése után, márciusban feltételesen szabadlábra helyezett Adrian Năstase volt kormányfőt a balliberális tábor részéről övező szimpátia is bizonyítja, hogy a romániai választók egy része hajlandó feledni politikusainak rovott múltját.