Újjáépült a Fekete-Tisza-forrás

Mi a közös bennük? A kalandvágy? Mondhatjuk: igen, ha kaland – nem is akármilyen – otthonainktól 500–600 kilométerre megszervezni, előkészíteni és megvalósítani a Fekete-Tisza forrásának megmentését. A Tisza, a természet szeretete? Igen, a Tisza a Kárpátokban, Máramarosban lenyűgöző, rabul ejtő csoda. Több mint 1000 méter magasságban, tábori körülmények között élni, dolgozni és alkotni? Olyat alkotni, amit megkövetel a Tisza, megkövetel a haza. Hol a haza? A Keleti-Kárpátokban? A Kárpát-medencében? Igen, ott is.

A folyók forrásrégiója szent hely, különös megbecsülést élvező térség, a születés, az eredendő tisztaság, az érintetlenség jelképe. Németországban, a Fekete-erdőben, Donaueschingenben, gyönyörű barokk környezetben várja látogatóit a Duna forrása. Valójában egy díszkút, amelyben a Dunát tápláló patakok egyesülnek. Nekünk, magyaroknak legszeretettebb folyónk a Tisza, amely 5 országot – Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát, Magyarországot és Szerbiát – érintő nemzetközi folyó. A Rahónál két (a Fehér- és a Fekete-) ágból egyesülő Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, mert az volt korábban közismert.

A Tisza hagyományos forrásának tartott Fekete-Tisza eredete Ukrajnában a Keleti-Kárpátok erdőrengetegében, az ezeréves határ közelében, Kárpátalja megye Rahói járásában, Kőrösmezőtől 23 kilométerre 1155 méter tengerszint feletti magasságban, rabul ejtő szépségű természeti környezetben található. Az 1870-es években magyar természetbarátok építették ki kőfoglalatát, amely az eltelt időben, különösen az utóbbi három évben erősen leromlott, megközelítése életveszélyessé vált. A forrást védő, több mint 130 éve emelt kőfoglalat romlásáról tudósítanak az ott készült képek is, amelyek elárulják, hogy a Tisza forrása abban az állapotában nem töltötte be „hivatását”.

Omlott és romlott, semmiképpen sem volt vonzó turistacsalogató látványosságnak nevezhető. 2008. május 2-án közösen látogattunk el a forráshoz Baumann Józseffel, a Mecsek Egyesület tapasztalt szakemberével, aki hamarosan elkészítette a forrás újjáépítésének tervét. Hosszú és sokszor a legcsekélyebb reménnyel sem kecsegtető diplomáciai előkészítést követően 2009 tavaszán vált egyértelművé, hogy az ukrán hatóságok engedélyezik a munkát. 2009 kora tavaszán a Magyarországi Erdészeti Egyesület jelezte, hogy tagjai be kívánnak kapcsolódni a feladat elvégzésébe, ennek jegyében május első napjaiban az Országos Erdészeti Egyesület vezetőségi tagjaival a helyszínre látogattunk, útközben több kárpátaljai erdőgazdaság vezetőjével is tárgyaltunk távlati célokról, többek között magyar–ukrán–szlovák erdészeti kommunikációs együttműködésről. Időközben – sajnálatos szervezési nehézségek következtében – az Országos Erdészeti Egyesület jelezte: 2009-ben nem tud a munkában részt venni.

A magyar erdészeket mégis volt, aki kemény kétkezi munkával a helyszínen képviselte: Puskás Lajos, a DALERD és Horváth Péter, a Mecsekerdő munkatársa. A Fekete-Tisza forrása újjáépítésének első ütemét 2009. július hónapban a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület tagjai, a Mecsek Egyesület építőmesterei, valamint a Kárpátok–Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület szervezésében magyar középiskolások és ukrajnai egyetemisták végezték el több építőtábori turnusban, példás összefogással. Az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar történelem és európai integráció szakos hallgatói alakították ki a táborhelyet és építették ki a tábort. A kőfoglalat lebontását és teljes újjáépítését követően a Szolnoki Műszaki Szakközépiskola építészeti és környezetgazdálkodási tagozatának diákjai két építésztanár irányításával alakították ki az Aklos-fennsíkra vezető lépcsőt, és a helyszínen, az erdőben fellelhető anyagokból építettek ki 70 méternyi lépcsőkorlátot.

A Tisza forrása védelmének újbóli kiépítése szimbolikus kisugárzású: ugyanilyen példás együttműködéssel érhetjük el természeti erőforrásaink védelmét, a Tisza vízgyűjtőjén élők társadalmi, gazdasági felzárkózását Európa fejlett régióihoz mind az öt országban. A forrás újjáépítésének 2009. évi munkálatai az ismertetettekkel még nem fejeződtek be. A Tisza forrásvidékére látogatók tájékoztatására többnyelvű tájékoztató táblákat rendeltünk meg és állítunk fel a járási székhely, Rahó főterétől kezdődően több helyszínen. Megkezdjük a forrás mellett két esőbeálló elkészítését, amelyek korábban ott álltak, ma már nyomuk sincs.

A Keleti-Kárpátokban, a több mint 1000 méteres tengerszint fölötti magasságban rendkívül gyorsan változik az időjárás, és a forrás megtekintésének élményét megzavarhatja egy hirtelen érkező felhőszakadás. Ugyancsak a múlt ködébe vész az egykori menedékház sorsa, amelynek ma már csak kőalapja fedezhető fel a Tisza forrása közelében, a Keleti-Kárpátok gerincétől ölelt Aklos-fennsíkon. Az eddigieknél is nagyobb kihívás a menedékházra emlékeztető új turistaház felépítése, amelyhez az első lépést a forrástól a fennsíkra vezető lépcső és lépcsőkorlát kiépítésével megtettük. Az új turistaház jogi-adminisztratív és valóságos alapjainak lerakását a legközelebbi jövőben megkezdjük.

A turistaház felépítésének javaslatát örömmel üdvözölte és támogatásáról biztosította Firka Mihajlo Ivanovics, a Rahói Járási Adminisztráció elnöke. Nem kis büszkeséggel hallgattuk ukrán barátaink – egyszerű turisták, kőrösmezei és feketetiszai (Feketetisza az első település a forrástól lefelé) emberek – elismerését a végzett munkáról.

Különösen annak ismeretében: nem hitték el, hogy odamennek a magyarok 500–600 km távolságból, és nem a huculok földjét akarják „visszafoglalni”, nem turult kívánnak a forrás fölé emelni, hanem embert próbáló tábori körülmények között a Fekete-Tisza forrásának kőfoglalatát újjáépíteni, a forrás környékét rendezett, méltó állapotba hozni. Ezek után bátran invitáljuk az érdeklődőket a Fekete-Tisza újjáépített forrásához! Annál is inkább, mivel a Tisza forrásának megtekintésére 2010-ben és a további években tanulmányutakat szervezünk és valósítunk meg a legváltozatosabb résztvevőkkel.

A forrás megmentése szisztematikusan szervezett nemzetközi együttműködést igényelt. Kérünk minden forráshoz látogatót, hogy élményeit ossza meg a közzel: több honlapon folyamatosan tájékoztatni fogjuk a nagyérdeműt a forrás, a lépcső állapotáról, az Aklos- (ukránul: Okole) fennsíkon építendő turistaház előkészítő munkálatairól.

Szerző: Egri Sándor, a Kárpátok–Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnöke