Több jogot követelnek a finnországi svédek

Az EU österbotteni származású hivatalnok-szakértője szerint a régióban élő svéd közösség csak ily módon lehet képes arra, hogy megőrizze nyelvét és kultúráját, s mindez még a gazdaság fellendülését is eredményezné. Finnország mintegy ötmillió lakosából háromszáz ezer svéd. A finnországi svédek három régióban élnek: a területi autonómiával rendelkező egynyelvű svéd Aland-szigeteken, Finnország déli tengerpartján, illetve a nyugati parton, Österbottenben.

Österbotten régióban a svédek a lakosság valamivel több mint felét teszik ki, ám fontos hangsúlyozni, hogy két nagyobb várostól – Vasa/Vaasától és Karleby/
Kokkolától – eltekintve, a svéd lakosság aránya a legtöbb településen 80–90 százalék között mozog. A finn kisebbségvédelmi modell világszerte figyelmet és megbecsülést vívott ki magának, hiszen Finnországnak annak ellenére hivatalos nyelve a svéd is, hogy a svédek alig 5,5 százalékát teszik ki az ország lakosságának. Azt azonban kevesen tudják, hogy a modell sikerességét egyre többen vonják kérdőre.

Bár a svéd nyelv hivatalos státusa mindenféle negatív diszkriminációtól megóvja a svéd közösséget, tény, az elmúlt évtizedekben számos, korábban svédek által lakott terület finn többségűvé vált. Helsinkiben például száz éve még a lakosság fele svéd ajkú volt – ma már csak alig hat százaléka. De hasonló a helyzet a főváros közelében fekvő, korábban szinte tisztán svédek lakta két városban is, ahol a Svédországba való kivándorlás, valamint a finn népesség betelepülése következtében mára töredékére zuhant a svédek aránya.
Napjainkban leginkább a jelenleg zajló közigazgatási reform érinti súlyosan a svéd ajkú közösséget.

Hiszen a reform során több olyan egynyelvű svéd intézményt (bíróságot, rendőrőrsöt, államigazgatási hivatalt) szüntettek meg vagy kétnyelvűsítenek, melyek eddig a svéd nyelv bástyáinak számítottak. Igaz, Finnország minden lehetséges intézkedést megtesz, hogy biztosítsa a svéd nyelv hivatalos használatát, s tény, hogy vannak svéd egyetemek, svéd egyházmegye és még svéd laktanya is, mára azonban világossá vált, ez az intézményrendszer aligha képes változatlan formában megőrizni a svéd közösséget.

Nem meglepő tehát, hogy a Vasabladet, Österbotten régió legnagyobb svéd napilapja támogatja Johan Häggman elképzelését. Meglepő azonban, hogy annál kevésbé támogatják azt a lapban megszólaló finnországi svéd politikusok. A finnországi Svéd Néppárt politikusai elzárkóznak Häggman véleményétől, mondván: Finnország kétnyelvű állam, ahol a finn és a svéd nyelv azonos jogokkal rendelkezik, s egyetlen terület, így Österbotten sem szorul arra, hogy nagyobb önállósággal rendelkezzen. A napilap azonban felteszi a kérdést: vajon mi történt volna a ma világszerte etalonként emlegetett Aland-szigetekkel, ha az ott élő svéd közösség 1920-ban nem kap területi autonómiát?