Ribizliálom

1976-ban született, gyerekkora óta táncol és énekel. Kis faluja, Bag és annak tánccsoportja számított az első állomásnak, majd alig 16 évesen, már Budapesten, a moldvai népzenét játszó Zurgó együttes énekese és tánctanára. Ekkor alapozza meg a népzenei ismereteit, amelyet később az ELTE néprajz szakán egészít ki. 2002-ben szerez diplomát.

Ő így ír a kezdetekről: „Mint zenésznek és mint táncosnak is régóta, tán az anyám méhében a szívdobogására hangolódásom óta, soha nem szűnő vágyam, hogy a testemben, a hangomban lakó ritmust megismerjem, tökéletesítsem, kreatívan használjam.”

Énekesi pályája során a magyar népzenei együttesek mellett számos olyan munkában vesz részt, amely szélesebb zenei horizonton mozog. Számos formációban (Etnofon Zenei Társulás, Zurgó, Folkestra, Laokón, Sebő-együttes, Hólyagcirkusz) szerepelt, mivel mindig is érdekelték a zenei találkozások, különböző műfajok hatása egymásra. Foglalkozik a magyar zene mellett bolgár, cigány, török népzenével és indiai zenével, de nem idegen tőle a dzsessz és a sanzonok világa sem. Palya Bea kiemelkedő tehetségét és szakmai munkásságát a magyar kultúra területén Hiller István oktatási és kulturális miniszter is elismerte, aki 2008. január 21-én a Magyar Kultúra Követe 2008 címet adományozta neki.

A termékeny alkotói évek eredménye négy saját zenekarával megjelent lemeze, kilenc közreműködői lemez, egy film, több filmzene, valamint hét szólólemeze. Különböző zenei elismerései és többszörös díjnyertes lemezei mellett példamutatóan humánus életviteléért, diszkriminációellenes tevékenységéért, a magyar kultúráért végzett munkájának elismeréseként számos díjjal és címmel tüntették ki az elmúlt években. Palya Bea most egy újabb stációhoz érkezett: első, Ribizliálom című könyvének kiadására tavaly október 3-án került sor, melyhez egy karrierösszegző válogatáslemezt is mellékelt. Az alkalomhoz illően Bea öt új dalt rögzített, továbbá négy koncertfelvétel, egy szóló- és három olyan felvétel is felkerült a lemezre, amelyen Szokolay Dongó Balázs kíséri (kaval, szaxofon vagy doromb és szájbőgő); végül pedig hat régi dal is helyet kapott a korongon az énekesnő válogatásában.

Elementárisan bátor megszólalás és tartalom jellemzi a lemezt, nyilván, mint az összes Palya Bea-kiadványt. Úgy tűnik, a művész életének pillanatképei, ezzel párhuzamosan pedig számtalan stílus és hagyomány között lapozgathatunk kitűnő tálalásban. Őszinte művészi kitárulkozás, ősi erő és elragadó költészet. Az egész úgy szól, hogy azt képtelenség írásba foglalni. Annyira tiszta, annyira őszinte. Nagyon személyes dalok ezek, legnagyobb részük népdalsoroktól elrugaszkodó saját szöveggel „ellátva”. A zene is ilyen legtöbbször: hagyományos hangzásokban gyökerező saját zene.

Sokféle dalt hallunk: az Adieu les complexes című csodálatos lemezéről négy szerzemény is szerepel itt (a slágeres Hoppá, a lendületes Lovas dal, a zseniálisan hangszerelt Sofia Express, valamint a Szokolay Dongó Balázzsal közösen előadott Szép szemű szeretőm), de csodálatosak a fokozottabb odafigyelést igénylő, időnként lelassuló darabok is, ahol csak egy hangszer kíséri az énekesnőt. Az új dalok közül a címadó, a Ribizliálom fogott meg, melynek a Bea által jegyzett dalszövege (Akarsz-e még mesét, ahogy rég, elillanó szavak füzérét/ Szemek fülek cirógatását, karok finom ringatását? / A testeden gurítsd az almát, poros vasárnapok unalmát / A kert alatt elér az álom, szalad veled ribizliágon) is nagyon szép lett. A válogatást záró, a markáns ritmusával magával ragadó Stop is hasonlóan magas színvonalú, a többi új dalhoz hasonlóan egyáltalán nem törpül el az életmű legfontosabbnak vélt tételei mellett.

Nem fér kétség ahhoz, hogy az év(ek) egyik legfontosabb magyar kiadványa a Ribizliálom, melytől nem szabad indegenkedniük azoknak sem, akik ódzkodnak a népzenei vagy egyáltalán a népzenei ihletésű muzsikáktól. Nem egzotikum ez, hanem világszínvonalú, tartalmas, lélekkel teli muzsika.

Palya Bea – Ribizliálom. Fonó Kiadó, 2011. Értékelés az 1–10-es skálán: 10