Puskaporos hordóvá vált Ukrajna

A Handelsblatt című német üzleti lap és a baloldali Frankfurter Rundschau csütörtöki kommentárjában kiemelte: az ukrajnai válságot csak az Európai Unió és Oroszország megegyezésével lehet kezelni. A Handelsblatt Merjünk realisták lenni című vezércikkében hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország befolyási övezetének részeként kezeli Ukrajnát, és távol akarja tartani az EU-tól, amely azonban sokáig nem vett tudomást erről a „geopolitikai versengésről\", pedig tevékenyen részt vett benne.

„Az uniós kormányfők mindig is a nyugatos ellenzéket támogatták, és az EU a társulási és szabad kereskedelmi egyezménnyel szorosabbra akarta fonni az Ukrajnát a közösséghez kapcsoló köteléket. Ugyanakkor Brüsszel váltig azt állította, hogy mindezt csak az ukránok kívánságára teszik, és nem is úgy gondolták az egészet, ahogyan Ukrajnában értették. Ez nem megfontolt külpolitikai stratégiára vall, hanem naivitásra és idealizmusra\" – írta az üzleti lap, amely szerint „ha tetszik, ha nem, az EU-nak tárgyalnia kell Oroszországgal\", mert csak így lehet az erőszak helyett politikai eszközökkel kezelni a válságot. A Frankfurter Rundschau és fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung Helyettesítő háború címmel közölt kommentárt, amelyben kifejtették, hogy az ukrajnai belpolitikai konfliktus valójában az EU és Oroszország harca, amelyet a felek az érdekeiket képviselő szereplők támogatása révén vívnak meg.

A Hospodárské Noviny szerint miután a kijevi Majdanon mindkét tábornak sok halottja van, lehetetlenné vált az Ukrajnában kialakult helyzet békés rendezése. A szlovák gazdasági-közéleti napilap vezércikkírója, Soltész Árpád rámutat: az ellenséges táborok közötti megegyezés akkor is lehetetlen volna, ha a háttérben tevékenykedő geopolitikai szereplők (Oroszország és Amerika) nem tartanák életben a konfliktust. A HN kommentátora szerint a kialakult helyzet legfőbb kérdése: Janukovicsnak van-e elegendő bátorsága és politikai támogatottsága ahhoz, hogy vérbe fojtsa a tüntetéseket, és a fehérorosz minta alapján tekintélyuralmi rendszert hozzon létre, vagy az országot – legalább egy időre – „a lincselő csőcselék\" uralja majd.

Bár mindkét változat nagy csapást jelentene Ukrajna számára, távolról sem ezek lennének a legrosszabb forgatókönyvek – jegyzi meg a cikk írója, aki szerint ha Lemberg megpróbál elszakadni Kijevtől, akkor Ukrajnára polgárháború vár. Hozzáteszi: egy ukrajnai polgárháború viszont elkerülhetetlenül ahhoz vezetne, hogy Oroszország és a Nyugat a fegyveres konfliktusban részt vevő különböző felek mellett kötelezze el magát, ami pedig egy új háború kezdetét jelenthetné. Közben a párgai testvérlap, a cseh Hospodárské Noviny arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem a „jóság\" és a „gonoszság\" áll szemben egymással Ukrajnában, az ottani események az ország egésze számára nagy tragédiát jelentenek. „Nem lehet azt mondani, hogy a barikád egyik oldalán a megtestesült jóság, míg a másik oldalon a megtestesült gonoszság állna\" – szögezi le az újság. Hozzáteszi: ugyanakkor egyértelmű, hogy az a kormány, amely a tüntetők közé lövet, elveszti a jogát arra, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás elvére hivatkozzon.

A francia Libération szerint tartani lehet attól, hogy az erő alkalmazása után nincs visszaút az országban. A válság kezdete óta a legvéresebb keddi nap fordulópontot jelentett, miután a hatalom és az ellenzék között múlt héten megkezdett párbeszéd reménytelen. A Függetlenség téren most már „felkelés\" folyik, amely nem biztos, hogy ellenőrzés alatt tartható a kisebbséget képviselő szélsőjobboldal túlkapásainak egyre növekedő kockázatával. „Sürgős, hogy Európa egy hangon beszéljen, és a hetek óta emlegetett szankciókat életbe léptesse\" – hangsúlyozta a baloldali lap.

A konzervatív Le Figaro szerint Európa sokáig struccként viselkedett Kelet-Európát illetően, és „taktikai hibát\" követett el, amikor habozott az ellenzéket támogatni, és „stratégiai hibát\", amikor nem értette meg azonnal, hogy az ukrán válság kulcsát Moszkvában kell keresni, mégpedig Putyin elnök irodájában. „A Kreml ura célként tűzte ki, hogy visszaállítja a korábbi szovjet befolyási övezetet Oroszország piacain\" – hangsúlyozza a lap, amely szerint ráadásul nem kiegyenlített a harc, miután Putyin gyorsan cselekszik, Brüsszel viszont erre képtelen.

A Le Figaro szerint Washington is hibát követett el azzal, hogy teljesen távol tartja magát a kijevi eseményektől, és nem erősíti meg a fellépésben a megosztott Európát. A 2008-as orosz–grúz háborúból tanulva a Fehér Ház úgy döntött, hogy nem ismétli meg George Bush elnök hibáit, aki veszélyes geopolitikai konfrontációba nyomta bele Grúziát Moszkvával szemben. Mások úgy vélekednek, a rendszerváltással Ukrajna ugyan független lett, de ez nem jelenti azt, hogy nem tartozik többé „az orosz civilizációhoz\".

A helyzet Skócia és Nagy-Britannia viszonyára emlékeztet, a közös gyökerek, de külön identitás szétválaszthatatlan összekeveredésével. Sokan felhívják a figyelmet, hogy a művészeti életben az ukrán nyelvet használják Kijevben, míg az üzleti életben oroszul beszélnek, és maguk az ukránok is megosztottak a saját identitásukat illetően.

Moszkvai elemzők szerint zsákutcába jutott a Kreml Ukrajna-politikája: a Vlagyimir Putyin vezette orosz hatalom nem hagyhatja magára Viktor Janukovics ukrán államfőt, de nem is avatkozhat be erőszakkal az ukrajnai válságba. Dmitrij Oreskin orosz politológus az MTI-nek nyilatkozva szomorúnak nevezte, hogy a Kreml geopolitikai küzdelem tárgyaként tekint Ukrajnára, és úgy gondolja, a szomszédos államnak Oroszország befolyási övezetében kell maradnia. „Ha az orosz vezetés erről nem is beszél, legalábbis igyekszik ezt a felfogást leplezni, a hatalom mögött álló erőszakszervezetek és a „második vonal\", a Kreml hivatalnokai és politikusai azonban meglehetősen egyértelműen kifejezik azt a véleményüket, miszerint nem adhatják át Ukrajnát a Nyugatnak\" – állapította meg a szakértő.

Szerinte Putyin ezért döntött úgy tavaly decemberben minden formalitást felrúgva, hogy 15 milliárd dollárt különítenek el Ukrajna számára, és csökkentik a földgáz árát. Oreskin úgy vélte, Oroszország „mélyen beleragadt az ukrajnai válságba, Putyin kezéből kezd kicsúszni az ukrajnai helyzet irányítása, mivel az orosz államfő által a hatalom élére juttatott Janukovics elveszíti a támogatást saját országában.

A politológus szerint az ukrajnai válság jelenlegi állapotában elkerülhetetlenek az erőszakos módszerek, bár aligha lehet így megoldani a krízist. Hozzátette: ha szét is kergetik Kijev belvárosában a kormányellenes tüntetést, akkor is marad a kérdés, hogy mit kezdenek a hatóságok azokkal a fiatalokkal, akik egyszerre csak irányíthatatlan erőként jelentek meg, és nem mellesleg fegyverekkel is rendelkeznek. „Minden szimpátiám ellenére azt kell hogy mondjam, ezek a fiatalok valóban szélsőségesek\" – hangsúlyozta Oreskin, aki úgy vélte, a radikális fiatalok nem fogják elhagyni Kijevet, hanem egyfajta városi partizánharcra fognak berendezkedni az ukrán fővárosban, ahol az Észak-Írországban hosszú évekig uralkodó állapotokhoz hasonló helyzet alakulhat ki.

Az orosz szakértő érthetőnek tartja az ukrán politológusok félelmeit, hogy az ország széteshet. Arra hívta fel a figyelmet ugyanakkor, hogy az orosz hatalom már említett „második vonalában\" a bürokraták és politikusok úgy tartják – és ezt nem is titkolják –, hogy nem lenne baj, ha Ukrajna kettészakadna. Szerintük ebben az esetben a szomszédos ország keleti része és a Krím-félsziget Oroszországhoz, a nyugati pedig Európához csatlakozna. Megjegyezte, bár úgy tűnik, hogy az ukrán lakosság maga nem akarja a szakadást, jelenleg nem az a kérdés, hogy ki mit akar, ugyanis a folyamat irányíthatatlanná vált.