Fotó: Szántai János/főtér.ro
Sem Magyarországon, sem Erdélyben, sem Kolozsváron nem sikerült méltóképpen megünnepelni 2014-ben a kiváló pedagógus, író és műfordító, De Gerando Antonina (Párizs, 1845. február 13. – Kolozsvár, 1914. április 9.) halálának 100. évfordulóját.
2016. szeptember 11., 11:082016. szeptember 11., 11:08
A magyar pedagógia történetében azt a De Gerando Antoninát hallgatták el méltatlanul, aki a nemzeti nőnevelés vezéralakja volt, aki nagyanyja testvérének, Brunszwick Teréznek és nagynénjének, Teleki Blankának a nyomában a modern nevelés útját járta. Ezt a mulasztást próbáltuk helyrehozni idén a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába ékelt megemlékezésekkel.
Mindazok részére, akik az augusztus 17-ei kincses városi emlékülésen és kiállításon nem vehettek részt, röviden összefoglalom a De Gerando Antoninával kapcsolatos tudnivalókat. Párizsban született. A család életében fordulópontot jelentett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Francia arisztokrata édesapja, Auguste de Gerando fegyverrel is harcolt a magyar szabadságért, majd apja korai halála után édesanyjának, Teleki Emmának is menekülnie kellett. Visszatért Párizsba, ahol tudatosan modern gondolkodású, múltat ismerő és jövőt fürkésző személyiséggé nevelte gyermekeit. Antonina a Sorbonne-on szerzett képesítésével hazájául Magyarországot választotta.
Budapest után 1880-ban Kolozsvár városa meghívta De Gerando Antoninát az újonnan alapított felsőbb leányiskola igazgatójának. 25 éven keresztül vezette azt az iskolát, amelyet még 1914-ben bekövetkezett halála után is hosszú ideig Dezserándóként emlegettek. Idézem vallomását a városhoz és az iskolához fűződő kapcsolatáról: „Amint én Kolozsvár városé vagyok, éppen úgy mondhatom, hogy ezen kolozsvári felsőbb leányiskola az enyém, mert én teremtettem, és életemnek 25 legtevékenyebb, legerőteljesebb, legtermékenyebb évén át minden erőmet, minden gondolatomat, minden törekvésemet ennek szántam. Úgy is szeretem ezen iskolát, mint ahogy a művész szereti alkotását, mint ahogy az anya szereti gyermekét.”
A neveléstudománnyal kapcsolatos elveit művei és tettei tükrözik: a leányoknak is teljes körű képzést kell nyújtani, nekik is megtanítható valamennyi tantárgy. Gyűlölte a külföld utánzását az iskolák fejlesztésében, azt akarta, hogy a magyar iskolát a nemzeti követelményeknek megfelelően alkossák meg. Tudta és hirdette, hogy a „tanítók és tanárok képzése a legfontosabb, valódi életkérdés minden országra nézve”. Vallotta, hogy a nemzetet csak úgy lehet műveltté tenni, ha a tanítás a lelkek mélyéig hatol; ha a tanárok nem merev szisztémákhoz ragaszkodnak, hanem igazi élettel töltik meg az iskolát. Mindenekfölött hitt a szeretet nevelő hatalmában. Egyetlen mondatába sűrített pedagógiai hitvallása a mának és mindnyájunknak üzenet, útmutatás. „Mert ha van valami, ami föltétlenül előbbre viszi a nemzeteket minden korban minden égöv alatt, az: a szeretettel végzett munka!”
De Gerando Antoninával szemben Kolozsvár és Erdély magyar közösségének, kiemelten pedig női társadalmának nagy tartozása van. Az új síremlékének augusztus 19-ei felavatása alkalmából rendezett gyülekezés is ennek a régi adósságnak a törlesztésére, kiegyenlítésére jött létre a Házsongárdi evangélikus temetőben. 1978-ban De Gerando Antonina házsongárdi sírját felszámolták, eladták, szép sírkövéről a nevét lecsiszolták. Exhumált maradványait egy jelentéktelen, málladozó táblácska őrizte csupán a bejárattal szembeni oldalban. Régi álma teljesült a Házsongárd Alapítványnak: sikerült új emlékkövet állítania De Gerando Antoninának, méltó emlékhellyel adóznia áldozatos úttörő munkájának, emberi nagyságának. Összegyűltünk, hogy lerójuk kegyeletünket az újratemetett De Gerando Antonina sírjánál.
A helyet a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház biztosította, az avatási szertartást Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök végezte. Gergely Zoltán szobrászművész munkáját nem kell külön megdicsérnünk, a megújult sírkő szavak nélkül is önmagáért beszél. Az alapozást és a környezet kialakítását a Házsongárd Alapítvány vállalta magára. Az emlékkő minden költségét a Bethlen Gábor Alap fedezte, amely a megújult nemzetpolitika képviselőjeként évek óta minden tevékenységünket támogatta, támogatja. Így tudjuk évről évre az előttünk járóknak, az igazi példamutatóknak emlékét a holtak birodalmából is visszahozni, felmutatni.
Köszönet a segítőknek és a jelenlévőknek, akik erkölcsi támogatásukkal, ittlétükkel gazdagították az ünneplést. Kívánom és kívánjuk együtt, hogy ez a harmadik temetkezési hely De Gerando Antoninának végső és igazi nyughelye legyen.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet
A szerző a Házsongárd Alapítvány igazgatója
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!