Megfekszik Európa gyomrát a muszlimok

Az Egyetemi Esték előadássorozat keretében nemrég szervezett, Az Iszlám Állam, iszlám és Eurábia című kerekasztal-beszélgetésen Maróth Mik­lós akadémikus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke, Rostoványi Zsolt iszlámszakértő, egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem rektora és Varga Norbert, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója, politológus kereste a választ az iszlám által az elmúlt időszakban felvetett igencsak fontos kérdésekre.

Szó esett természetesen az iszlám európai kihívásairól. Mint elhangzott, földrészünkön egyes előrejelzések szerint a mostani körülbelül 30 milliós muszlim lakosság aránya 2030-ra duplájára növekszik. Maróth Miklós orientalista, klasszika-filológus történelmi visszatekintést is téve vázolta fel annak okait, hogy mennyire széttagolódott, többrétű konfliktusrendszertől és ellentétektől terhes az arab világ.

Nemzeti öntudat versus iszlám

„Feszültség áll fönn egyrészt az arab nemzetállamok és az iszlám közt. A konfliktusok gyökere, hogy az arab nemzetállamokat az első világháború után hozták létre a győztes hatalmak – főként Anglia és Franciaország – saját érdekeik mentén. Ez azt jelenti, hogy olyan országok születtek, amelyek azelőtt sohasem léteztek, ezeknek pedig mára kialakult egyfajta nemzeti öntudatuk” – mutatott rá Maróth Miklós orientalista.

Kifejtette, így létezik például szíriai öntudat, szemben a jordániaival – holott ez a két ország mindig is egy egységet képezett; azon kívül létezik a libanoni öntudat is, amely ellenséges Szíriával szemben. A nemzeti öntudatok létezése pedig az arab világ széttagolódását eredményezi.

„És mindezzel szemben áll az iszlám öntudat, amely szerint az iszlám egyetlen nemzetet képez mint egységesítő tényező. Ugyanakkor az is feszültséget okoz, hogy nem tudják eldönteni: a nemzetállamokat erősítsék-e vagy pedig az iszlám öntudatot. Az arab világot ily módon rendkívül erőteljesen jellemzi, hogy a nemzeti öntudat(ok) és az iszlám öntudat egymásnak feszül” – fejtette ki Kolozsváron Maróth.

Úgy fogalmazott, azt is tekintetbe kell venni, hogy míg Európában gazdasági föllendülést eredményező hosszú békekorszakot éltünk az elmúlt évtizedekben, az arab világban hatalmas népszaporulat következett be, ami tönkretette a gazdaságot. „Közel-Keleten azt látták, hogy az európai országok gazdaságilag föllendültek, ott pedig kudarccal járt a társadalomépítés, így fölmerült: térjünk vissza a hagyományhoz, hiszen annak idején, amikor az iszlámot komolyan vettük, mi vezettük a világot. Most pedig mintegy útkereszteződéshez érkeztek: a modern társadalmak építése irányába induljanak el, vagy pedig visszatérjenek az iszlámhoz?”– tette hozzá az orientalitsa.

Rámutatott, míg Európában hosszú békekorszak köszöntött be, az arab világban háborúk szaggatták szét a térséget, és sokan nem gondolják végig, hogy ezeket a háborúkat tulajdonképpen az európaiak exportálták az arab világba – a hetvenéves európai béke azért következhetett be, mert az összes háborút elvittük Közel-Keletre.

„Rengeteg tragédia, emberi szerencsétlenség történt az iszlám világban, ők pedig világosan látják, hogy ezért az európai államok a felelősek. Európához pedig kettős módon viszonyulnak. Egyrészt van bennük egyfajta muzulmán gőg, miszerint az ő hitük az igazi, ők erkölcsösek, ragaszkodnak a vallásukhoz, szemben az európaiakkal, akiknek se vallásuk, se keresztényi, sem pedig nemzeti öntudatuk, sőt, erkölcseik sincsenek” – fogalmazott Maróth Miklós.

Mint mondta, ennek ellenére az arab világból sokan ebbe a „szörnyűséges fertőbe” vágynak, és átköltöznek egy olyan területre, amelyet tulajdonképpen mélyen megvetnek – ami újabb feszültségforrást jelent. Hiszen olyan országokban kell élniük, ahol idegennek érzik magukat, amelyet lenéznek, ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a befogadó ország társadalmának a perifériájára szorultak és alacsonyrendűek az őslakosokhoz képest.

„Számos ilyen és ehhez hasonló feszültség gyötri az európai és az arab világ kapcsolatát, de megkerülhetetlen például a siíták és szunniták közti ellentét is, ezek a konfliktusok pedig összetalálkoztak. És itt jön a képbe az Iszlám Állam, amely bántja a világ szépérzékét” – mondta az akadémikus.

Egysíkúvá vált az iszlámról alkotott kép Európában

Árnyalni igyekezett az iszlám világáról alkotott képett Rostoványi Zsolt is, aki osztotta Maróth Miklós véleményét, miszerint a mostanra kialakult helyzetért nagymértékben a Nyugat a felelős.

„A helyzetet az is bonyolítja és magyarázza, hogy olyan egységek kerültek össze, amelyek közt korábban nem volt egység, az összetartozó részeket pedig szétdarabolták, és belső küzdelmek feszítik minden szinten az arab világot, amelyben az állam sok helyen elveszítette a kontrollt. Szíriára, Jemenre és Líbiára is jellemző a fragmentálódás, ahol törzsi konfliktusok, szektariánus feszültségek, folyamatos atrocitások árnyalják tovább a képet” – mutatott rá Rostoványi. Kitért arra, hogy az Iszlám Államhoz az utóbbi időben mintegy 20-25 ezer külföldi csatlakozott (és mint az a híradásokban is hallható, egyre több nő), ugyanakkor több mint 30 külföldi szervezet támogatja.

„Az iszlámról kialakult európai kép egysíkúvá vált, a lefejezések és erőszakos cselekedetek miatt egyre többen azonosítják az Iszlám Állammal, holott igencsak óvatosan kell kezelni az általánosító kifejezéseket. Ugyanígy a dzsihád (szent háború) értelmezése is fragmentálódott, hiszen a dzsihád torz értelmezése ellentétessé vált a náluk mainstreamnek mondható dzsihádértelmezéssel. A híradásokból legtöbbször az derül ki, hogy az Iszlám Állam rombol, gyilkol, pusztít, lefejez, de közben ott egyfajta nemzetépítés zajlik, amelynek keretében kórházakat, épületeket építenek, és szociális intézkedésekkel próbálják megnyerni maguknak a lakosságot” – fogalmazott a szakértő, aki szerint az arab világban a nemzetépítés is fragmentált, ami még tovább árnyalhatja a képet.

Rostoványi úgy vélekedett, elmondható, hogy ha sikerülne is visszaszorítani az Iszlám Államot, annyira sok és sokféle az arab világot terhelő megosztottság, külső és belső konfliktus, hogy a meglévő feszültségek mentén újabbak ütnék fel a fejüket. Hozzátette, a mostanra kialakult helyzet egyik eredője, hogy az Amerikai Egyesült Államok elhibázott közel-keleti politikát folytatott hosszú időn keresztül, a Bush-féle koncepciót követve, miszerint „mi, a Nyugat. mintegy ajándékot adunk az arab világnak azáltal, hogy oda exportáljuk a demokratizálódást”.

A szakértő szerint nem az a probléma a hagyományokkal rendelkező és ezekhez ragaszkodó országokban, hogy nincsen demokrácia, hanem hogy rendkívüli mértékű a megosztottság, a belső szétdaraboltság. Felhívta a figyelmet, hogy Európában sokszor összetévesztik az iszlámot az iszlamizmussal, és a két kifejezést szinonimaként használják, holott az iszlamizmus politikai ideológia, amely a vallást használja fel céljai megvalósítására.

„Szkeptikus vagyok az Európában konfliktusokat okozó iszlamizmust illetően, a probléma megoldása ugyanis egyáltalán nem körvonalazódik. Tulajdonképpen inkább szociális és gazdasági problémáról van szó, semmint kulturális és politikai jellegűről, amely átfogó intézkedéssorozatot igényelne. A megoldást pedig a különböző európai helyszínek adottságaihoz, helyzetéhez kellene idomítani és a helyi sajátosságoknak megfelelően kezelni az iszlám kérdést” – vélekedett az iszlámszakértő.

Mindenképp „reinkarnálódna” az Iszlám Állam

Miért tud sikeres lenni az Iszlám Állam, amely immár több mint 100 államból toboroz tagokat? – tette fel a kérdést Varga Norbert. „Gazdasági beruházások, szociális-politikai megfontolások jellemzik a működését, ezek mentén pedig megpróbálja felzárkóztatni a leszakadtakat. Mindez pedig egybecseng a Koránban szereplő emberképpel, amelynek értelmében a kalifa az, aki Allah uralmát helyesen megvalósítja” – fejtette ki a soproni politológus.

Ő is rámutatott az arab világ differenciáltságára, rengeteg törésvonalára, példaként említve, hogy a siíta–szunnita konfliktus is tovább tagozódik, hiszen például ha két ember siíta, az még nem jelenti azt, hogy egyazon oldalon állnak. Arra is kitért, hogy az iszlám jelenléte Európában korántsem újleketű, muszlim közösségek már a középkorban is éltek földrészünkön, jóval a török hódoltság előtt, és hogy a nyugati civilizáció az iszlám nélkül nem az lenne most, ami, hiszen sokat tett hozzá a nyugati kultúrához tudományok és gondolkodás terén.

Maróth Miklós felhívta a figyelmet, hogy fontos figyelembe venni: azért is jelent szociális problémát az iszlám európai jelenlét, mert figyelemre méltó a kulturális különbség a keresztény és az iszlám szellemben felnőtt ember között. A muszlimok nagy része egyes statisztikák szerint nem akar igazodni az európai szellemiséghez és értékrendhez, a megoldhatatlan európai problémákat pedig részben ez is okozza.

„Egy felmérés szerint az angliai muszlimok 80 százaléka például mindent elutasít, ami angol – kivéve az út­levelet. És mivel nem akarnak asszimilálódni, mintegy megfekszik Európa gyomrát. A kérdés csak az, hogy Európa meg tudja-e emészteni őket” – fogalmazott Maróth. Varga Norbert kifejtette, az iszlámnak kétféle értelmezését is figyelembe kell venni: az esszencialista és a pluralista megközelítést.

Az esszencialista értelmezés szerint a muszlimok életét teljes mértékben meghatározza az iszlám – ez egy kontinuum. Míg a pluralista megközelítés szerint ez nem így van: nem az iszlámot, hanem a muszlimokat kell nézni külön-külön, hiszen esetükben az iszlámnak különfélék az értelmezései. Mint elhangzott, iszlám mint gyűjtőfogalom nem létezik, csak különböző muszlimok – és természetesen ez is tovább árnyalja a képet.

Arra a kérdésre, hogy fölszámolható-e az Iszlám Állam, Maróth Miklós azt válaszolta, talán még föl lehetne számolni, hiszen nem olyan régen létezik, viszont ha tovább tart a mostani folyamat, egyre kérdésesebbé válik ennek a lehetősége. Márpedig egyelőre nem körvonalazódik erre vonatkozó határozott szándék – sem Amerikában, sem pedig az arab világban.

És hogy miből tartja fenn magát az Iszlám Állam? A meghívottak felsorolták: olajmezőket foglaltak el, amelyekre persze akadnak vevők, műkincsekkel kereskednek, mezőgazdaságot is folytatnak – hiszen a termékeny félhold termékenyebb részét foglalták el, adót, útdíjat, hatalmas autópályadíjakat szednek be, szervkereskedelmet folytatnak, és a túszokért hatalmas váltságdíjakat kapnak, ezen kívül a legmodernebb banki eszközöket használják.

Egyébként a túszokért kapott váltságdíj gyakorlata sem újkeletű, hiszen a hadifoglyokkal való kereskedés gyakorlata megtalálható a hetedik században íródott Koránban, az iszlám első számú szent iratában is. „Virágzani ugyan a jelek szerint nem fog az Iszlám Állam, de fennmaradni minden valószínűség szerint fenn fog, hiszen fenn tudja tartani önmagát. És ha meg is szűnik, más formában reinkarnálódni fog” – szögezte le Varga Norbert.