Kolozsvári hegycsere, sugárút és Napoca híd

Mely csapás olyan alattomban történt, hogy senki sem vette észre? Vagy a városházán az utcák és a patakok mellett (lásd monostori Cigánypatak mint Kálvária-patak) a hegyeket is átkeresztelik? És akkor hova lett a Szentgyörgy-hegy?
Mind e helyett úgy tűnik, hogy a valahonnét idecsöppent vagy idecsöppentett keresztapa nem ismeri a város környékét. Mert a nehézgépgyárral, bocsánat CUG-gal (huzattal? légvonattal?) szembeni, a Kajántó-patak völgyétől keletre emelkedő, egykor főleg gyümölcsös becsületes neve Szentgyörgy-hegy. Az Árpád-korban a kolozsmonostori apát birtoka (1263, 1296). Gazdája 1299-ben cserébe az erdélyi püspöknek adta, akinek a birtokai között feküdt. Tengerszint fölötti magassága 408 m. A jövevények nem tudják, nem tudhatják, vagy nem is akarják, hogy e név írásban már rég feltűnt. 1263-ban Zent Georg ([szent], az szt ugyanis eleinte z-vel jelölték). A továbbiakban is ugyanez: 1296: Zent Georgy; 1299: terra Scentgyurg; possesio Sendgyurgh; 1461: in Sancti Georgii; 1568: „az zent gőrg hegyen valo zőlő”; 1570: „Az Zenth Gergh hegi Alat walo Tereth megh Engettek eo k. zantany”; zent Georgh hegi; 1573: „hittak volt ky Zentgeorgy hegire az [...] Kayanto vta mellet”; 1574: „az Zentgergy hegie alat”; 1606: „5 July voltak Szent Gjorgj hegien azonnap”; 1665: „vagyon egy szántóföld, [...] az mely vagyon Szentgeorgi hegy felett”; 1704: „Die 6 Maii. [...] megszalad a kuruc, rajta a rác a lesből és a lovas német, egész a Szentgeorgi hegyi pallóig űzik”; 1880: Szent György hegy; 1957: Dealul Sf. Gheorghe – Szentgyörgy-hegy.
Nevét a kolozsmonostori apát birtokaként kapta.
A hegy lába és a Szamos közti rét neve is a heggyel kapcsolatos: Szentgyörgyhegy-alatt. Az első világháború, sőt a második után is ugyanez románul: Sub Dealul Sf. Gheorghe. A Szamos több pallója, utóbb hídja nevében is benne van a hegy neve: 1578: „az hydaknak es paloknak feokeppen az Zent georgy hegye felseo paloianak meg chinaltatassara eo kegme visseltesse[n] gondot”; 1595: „az Zent Gyorghegye alat valo 2 Palot”. A Cukorgyár utca végén, a Szamoson épült gyalogoshidat a hóstátiak manapság is Szentgyörgy-hídnak mondják.
A hegyen, a hegy alatt létrejött majorok nevében szintén ott a neve: Szentgyörgyhegyi gella, Szentgyörgyhegyi Gella-major, Szentgyörgyhegyi újhegy-telep.
De akkor hol van a Csillaghegy? Az bizony a Kajántó-pataktól nyugatra, a Szentgyörgy-hegytől pedig három km-rel nyugatra, a Brétfű fölött, a Lombtól délkeletre. Egyszóval a város északi határában. Tengerszint fölötti magassága 596 m. Eddigi adataink szerint írásban 1865-ből ismert, de nyilvánvalóan korábban is létezett: Csillaghegy; 1870: Csillaghegy; 1944: Csillaghegy; 1968: Dealul Steluţa; 2000: Dealul Steluţa. 1944 szeptemberében, miután a szamosfalvi repülőteret a szovjet légierő szétbombázta, a magyar és a német légierő részére itt ideiglenes katonai röpteret létesítettek. Hunyorgó vörös lámpája hetekig látszott a városból.
Nevének eredete ismeretlen. Román neve a magyar fordítása.
A hegyen major, település jött létre. 1902: Csillaghegy major; 1913: Csillaghegy major; 1944: Csillaghegy. 1902-ben 2, 1944-ben 454 lakosa volt.
Neve az odavezető út nevében ugyancsak feltűnik. 1903: Csillaghegyre vezető út. 1910: Csillaghegyre vezető út ; 1914: Csillaghegyi út; 1917: Út a Csillaghegyre; 1941: Csillaghegyi út; 1945-ben a helyhatóság eltüntette: Csillaghegyi út; Str. Ilie Pintilie utca. 1964: Str. Ilie Pintilie utca; Str. Vrancea (a Nádas és a Zsigmond király út közti szakasza).
2. „Örökzöld”: a fönt említett írásban ismét fölbukkan a Munka sugárút.
Ma sem sajnálhatjuk eléggé, hogy a lakosság által adott úgynevezett beszélő neveket a helyhatóság az 1900-as években lecserélte, 1948 után pedig arra törekedett, hogy kiirtsa. Így lett a Kajántói úttól a hegy alatt vezető Szentgyörgyhegyi útból az 1920-as években Şoseaua la Colina, 1964-ben Podgoriei, majd a „sokoldalúan fejlett szocializmusban” Muncii. És a regáttól átvett nagyzási hóbort jegyében, ha lúd, legyen kövér, bulevard. És mint mindent, ezt is lefordítjuk. Mert ugye, mindent le kell. S a román nagyzási hóbort nyomán a magyar út, teljesen alaptalanul, sugárúttá vedlett. Ideje lenne észrevenni, hogy a magyar és a román két különálló nyelv. S a román bulevard magyarul út! Fordítás nélkül.
A sugárutat pedig hagyjuk meg a többmilliós nagyvárosoknak.
3. „Lezárják a Napoca hidat” (így, kötőjel nélkül. Krónika, 2008. VI. 5., 8. old.). A Szamos jobb oldali, Sétatér felőli partját a Rákóczi út elejével összekötő hídnak valóban ez a városháza által adott román neve. Nyilván, mert közelében ott áll a Napoca-szálloda. De magyar, a Rákóczi útról kapott neve is van: Rákóczi híd. Méghozzá abból az időből, amikor az 1970-es évek elején épült szállodának még nyoma sem volt. Használjuk hát, hiszen mint minden magyar helynév, ez is nyelvünk szerves része.

Asztalos Lajos