Kínos a német kormánynak a hírszerzés lelepleződése

A kormány hivatalosan még nem foglalt állást a hétvégén kipattant ügyben, név nélkül nyilatkozó kormányzati források viszont igyekeznek megmagyarázni a hírszerzés akcióit.

Markus R., a BND munkatársa ellen július elején indult eljárás azzal a gyanúval, hogy információkat juttatott el a szervezet munkájáról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). A Der Spiegel című hetilap szerint az informátor 218 dokumentumot adott át megbízóinak.

Az egyik egy 2012. februári telefonbeszélgetés leirata, amelyet Hil­lary Clinton akkori amerikai külügyminiszter és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár folytatott műholdas mobilszolgáltatás révén. An­nan akkor az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai különmegbízottjaként dolgozott, és egy megbeszélésről számolt be Clintonnak, aki éppen repülőn utazott, ezért műholdas mobilt használt.

A BND évek óta figyeli a Közel-Keleten műholdas kapcsolattal folytatott mobiltelefonos kommunikációt, hogy minél többet megtudjon az iszlamista terrorista szervezetekről. Clinton és Annan beszélgetése így „véletlen találat” volt. A leirat a BND-nél bevett gyakorlat szerint a szervezet vezetősége elé került, ahol – ugyancsak a bevett gyakorlatot követve – elrendelték a dokumentum megsemmisítését. Ez Markus R. feladata volt, ő azonban készített egy másolatot, és eljuttatta a CIA-nak.

Az NSA „ellentámadása”

A Spiegel szerint az amerikaiak fel is használták az értesülést az NSA-ügy rendezését célzó kormányközi egyeztetéseken, álszentséggel vádolva meg a berlini vezetést, amiért nyilvánosan felháborodást mutat az NSA németországi tevékenysége miatt, hírszerzői viszont Washington ellen kémkednek. (Az Edward Snowden által kiszivárogtatott anyagok szerint az NSA lehallgatta többek között Angela Merkel kancellár hivatali mobilját, és beszélgetéseiről több mint 300 jelentést készített.)

A hamburgi lap szerint a BND Hillary Clinton utódja, John Kerry legalább egy beszélgetését is lehallgatta véletlenül a közel-keleti műholdas mobilkommunikáció megfigyelése során. Ez 2013-ban történt, amikor az amerikai külügyminiszter a békefolyamat előmozdítása céljával Izrael, a palesztinok és arab országok között közvetített.

A rögzített beszélgetést az előírásoknak megfelelően törölték. Ugyanakkor a Markus B. által kiszivárogtatott dokumentumok között volt az úgynevezett megbízási profil is, amelyben a kormány meghatározza a BND tevékenységének fő irányait, egyebek mellett felsorolva a célzott, rendszeres megfigyelésre kijelölt országokat. Ezen a listán szerepel Törökország is – írta a Spiegel.

Gondok a német–török viszonyban is

A Markus B. révén a CIA-hoz eljuttatott iratok, illetve az ügy megjelenése a sajtóban a német–amerikai viszony mellett megterhelheti Berlin és Ankara kapcsolatát is, amely az Iszlám Állam terrorszervezet előretörése miatt az eddiginél is fontosabb, ráadásul ronthatja a német kormány megítélését a német és a nemzetközi nyilvánosságban.

A parlamenti ellenzék pártjai már személyesen Angela Merkeltől követelnek magyarázatot a történtekről, és értékelésük szerint a kormány hitelessége megtépázódott a transzatlanti viszonyrendszerben. Németország ankarai nagyköve­tét pedig hétfőn bekérették a török külügyminisztériumba, hogy – egy neve elhallgatása mellett nyilatkozó török külügyminisztériumi illetékes közlése szerint – „megvitassák” a helyzetet.

A berlini vezetés egyelőre hivatalosan nem foglalt állást az ügyben, de kormányzati források igyekeznek megvilágítani a hátteret. Az egyik fő állítás szerint a BND vétlen hibája eltörpül az NSA szándékos, rendszeres, kiterjedt adatgyűjtése mellett. „Nem lehet összevetni az NSA gyakorlatát azzal, hogy a BND véletlenül elfogja egy baráti ország külügyminiszte­rének telefonbeszélgetését” – idézett a Süddeutsche Zeitung hétfőn egy név nélkül nyilatkozó minisztert.

A magyarázat másik része szerint Törökország nem tartozik abba a szoros baráti körbe, amelyben nem helyénvaló a titkosszolgálati eszközök alkalmazása. A módszeres adatgyűjtés pedig indokolt, egyebek között azért, mert a 3 milliós németországi török közösségben élénk tevékenységet folytat a betiltott Kurd Munkáspárt, és szervezkednek szél­sőséges csoportok is – mondták kormányforrások a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak.