Hasznos bevándorlók

Joakim Ruist, a Gothenburg Egyetem kutatója pontos adatokkal támasztotta alá Svédországra vonatkozó számításait, ahol Bulgária és Románia állampolgárai már a két ország 2007-es EU-csatlakozása óta szabadon vállalhatnak munkát. Az EU további 14 tagállamára is kiterjesztette kutatását, ehhez becsült adatokat használt.

„Az eredmények világosan megmutatják: megalapozatlanok a jelenleg más európai országokban hangoztatott félelmek arról, hogy a románok és a bolgárok korlátlan beáramlása súlyos terhet ró a jóléti államra\" – áll Ruist napokban közölt közleményében.

Svédországban, amely az EU más országaihoz képest nagyvonalú politikát követ a bevándorlók tekintetében, és ahol jelentős a különbség az országos (az OECD adatai alapján 2013-ban 8 százalék körül) és a bevándorlók közötti (az OECD adatai alapján 2013-ban több mint 15 százalék) munkanélküliségi ráta adatai között, a közgazdász szerint a bolgár és a román bevándorlók harminc százalékkal többel járulnak hozzá az állami bevételekhez, mint amennyibe az államnak kerülnek. „Ez a tény jócskán ellensúlyozza azt, hogy kevesebbet keresnek, és így kevesebb adót fizetnek, mint az átlagos állampolgárok\" – tette hozzá Ruist.

A kutató úgy véli, hogy Nagy-Britannia és Írország azok között az országok között van, amelyeknek a leginkább hasznára válik a kelet-európai bevándorlás: egyrészt az oda érkező bolgárok és románok gyakran már ismerik az ország nyelvét, az angolt, másrészt ezekben az országokban alapvetően háttérbe szorult a „gondviselő állam\", így kevesebb a jóléti juttatás. Nagy-Britannia 2013 decemberében sietve elfogadott néhány intézkedést, amellyel korlátozhatóak az újonnan érkező bevándorlók számára a szociális juttatások.

London attól tartott, hogy a 2014 januárjától Bulgária és Románia számára lehetővé tett szabad munkavállalás miatt elárasztják a szigetországot az új bevándorlók. A tanulmány alapjául a Svédországban 2011-ben élő tízezer bolgár és román állampolgár ötödéből összeállított reprezentatív minta szolgál. A kutatás az adóbefizetéseket hasonlította össze a közszolgáltatások használatával, mint amilyenek a szociális juttatások, az egészségügy vagy az oktatás.

A svéd kutatás eredményét azután hozták nyilvánosságra, hogy Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa bemutatta az EB uniós munkavállalási ügyekben eligazító új kézikönyvét. Ebből is kiderül, hogy a bevándorlóknak nagyobb a hozzájárulásuk a befogadó országban, mint amennyit elvesznek, és többnyire nem jellemző, hogy elvennék a munkát a helyiek elől.

„A (kelet-európai) munkások kiegészítik a helyi munkaerőt, és többnyire nem veszik el a befogadó ország lakosai elől a munkát\" – erősítette meg Andor, hozzátéve: a brit jóléti kasszának például jelentős nettó haszna származik abból, hogy a szigetországban uniós bevándorlók dolgoznak.  Andor László kijelentette: lehet, hogy a brit szociális ellátórendszer „kissé nagyvonalúbb\" az európai átlagnál, ám a külföldi EU-munkavállalók összességében sokkal kevesebb ellátást és kedvezményt vesznek igénybe, mint amennyit adók és járulékok formájában a brit szociális kasszába befizetnek.