Gagauz diadal a nyelvháborúban

A gagauz diákok egy részének rossz érettségi előmenetele miatt hidegült el a Moldovai Köztársaság, valamint az ország délkeleti felében fekvő Gagauz Autonóm Területi Egység viszonya. A chişinăui oktatási minisztérium idén némileg szigorított a román nyelvvizsgán, emiatt a júliusban rendezett érettségin az ezer gagauz maturandus közel öt százaléka elbukott a Prut-menti országban és Gagauziában egyaránt államnyelvnek számító tantárgyból. A komrati politikai vezetőség presztízskérdést kreált az összesen kilencven végzős kudarcából (számuk a pótvizsgák után 45-re csökkent), és úgy döntött: önálló érettségi oklevelet bocsát ki, amelyből viszont kiiktatta a román nyelv és irodalom tantárgyat. Nem hagyta annyiban viszont a dolgot a moldovai oktatási tárca, amely érvénytelennek nyilvánította a diplomákat, így azokat az ország egyetlen egyeteme sem fogadja el, chişinăui politikusok ugyanakkor szeparatizmussal vádolták meg a gagauzokat.

A moldovai–gagauz nézeteltérés rendkívül hasonlít a Románia történelme és földrajza anyanyelven, továbbá a román nyelv és irodalom idegen nyelvként történő oktatásáért küzdő erdélyi magyarság, valamint a kisebbségi diákok jogainak bővítését ellenző román politikusok közötti küzdelemre. A Pruton túl minden esetre példa nélküli az ilyen konfliktus a területi önrendelkezését 1990-ben egyoldalúan kikiáltó, a moldovai alkotmányban azonban csak négy évvel később szentesített Gagauzia önálló fennállása óta. (Mint ismeretes, Moldovának van még egy másik, az országtól 1991-ben polgárháború nyomán függetlenedett tartománya is, a Dnyeszter-menti Köztársaságot azonban Oroszországon kívül egyetlen állam sem ismeri el). A mindöszsze 1900 négyzetkilométeren fekvő, 157 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségében török eredetű, de ortodox keresztény gagauzok lakják, akik a 13. században telepedtek meg Besszarábia déli részén. Miközben az autonóm területen a románon kívül a gagauz és az orosz is hivatalos nyelvnek számít, a lakosság többnyire oroszul érintkezik egymással, két évtizeddel ezelőtt pedig meglehetősen ellenségesen fogadta a román nyelv hivatalos rangra emelését. Nemtetszésük fokozódott, amikor a 2009-ben hatalomra jutott Európa-barát chişinăui pártok egyre hangsúlyosabban álltak ki amellett, hogy Moldovát többségében románok lakják, ennek megfelelően a román nyelvhasználatot helyezték előtérbe az orosszal szemben. Ellentétben Vladimir Voronin exállamfő kommunista pártjával, amely kormányzása idején mindvégig a moldovai nép, valamint nyelv önálló létét hangsúlyozva, kivívta ezáltal Bukarest haragját.

Mihail Formuzal, Gagauzia kormányzója (baskanja) szerint az autonóm terület 55 iskolájában idegen nyelvként kellene tanítani a románt, mindemellett a chişinăui alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítására: jogos-e, hogy az oktatási intézményekben a románt, és nem a „moldovai” nyelvet oktatják. Formuzal abba kapaszkodik, hogy a román érzelmű moldovai kormány többszöri próbálkozása ellenére az alaptörvényben máig nem sikerült az államnyelvet moldovairól románra módosítani. A tavaly újraválasztott gagauz kormányzó ugyanakkor továbbment, és a napokban visszadobta a moldovai fejlesztési minisztérium román nyelven írt levelét, kifogásolva, hogy a tárca nem mellékelt orosz fordítást is. Úgy tűnt, nem segíti a kiegyezés esélyét a gagauz baskan kemény megfogalmazása sem, amellyel „politikai pederasztáknak” nevezte a Komratot szeparatista törekvésekkel vádoló chişinăui politikusokat.

A nézeteltérés végére Formuzal és Vlad Filat moldovai miniszterelnök napokban megejtett találkozója tett pontot. Megállapodtak ugyanis, hogy a román nyelvből bukott gagauz diákok nemcsak szakiskolában, hanem főiskolában is folytathatják tanulmányaikat, később pedig ismét érettségizhetnek románból, ily módon pedig egyetemre is felvételizhetnek. Filat ígéretet tett arra, hogy a jövő évi költségvetésben többletforrást biztosítanak a román nyelvoktatás minőségének javítására, ugyanakkor olyan országos program kidolgozását szorgalmazta, amely révén a nemzeti kisebbségek könnyebben elsajátíthatják az állam nyelvét.