Felvidék: visszakapaszkodna az MKP

Túry Gábor akadémiai kutatóintézeti munkatárs szerint a szombati megmérettetésen az MKP esélyeit növelhetik a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák törvény és a kisebbségi nyelvhasználat máig rendezetlen kérdései. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa az MTI-nek úgy nyilatkozott: a magyar–szlovák Híd-Most bejutása a parlamentbe az összes előrejelzés szerint biztosra vehető, azonban az MKP-nak – amely az előző választásokon „részben a konfrontatív hang miatt” vesztett szavazatokat – az ötszázalékos parlamenti küszöb eléréséhez saját szavazói jelentős aktivitására lesz szüksége.

Túry szerint a gazdasági visszaesés az elmúlt időszakban Szlovákia déli részét erőteljesen érintette, és mivel a magyar kisebbség nagy része ott él, így ők semmiképpen sem lehetnek elégedettek a kormányzat és a koalíciós partner Híd-Most párt válságkezelési lépéseivel. Ugyanakkor a magyar–szlovák viszonyban is jelentős konfliktusnak számító kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák törvény és a kisebbségi nyelvhasználat máig rendezetlen kérdései is az MKP bejutási esélyeit növelik. Szlovákia a határon túli magyarok könnyített honosításáról tavaly hozott budapesti döntésre válaszul úgy módosította állampolgársági törvényét, hogy elveszíti az eredetit, aki felveszi egy más ország állampolgárságát.

A szakértő úgy vélte, az elmúlt években a magyar-szlovák kapcsolatokban néhány kérdés túldimenzionálttá vált, és fel kell ismerni, hogy egyes vitás kérdéseket csak kétoldalú egyeztető fórumokon lehet megoldani, és az eredmények még akkor sem garantáltak. Mint emlékeztetett, a viták rendezése mindkét országban gyakran az aktuális belpolitikai helyzettől, a parlamenti erőviszonyoktól függ. A szlovák fél mozgásterét „nemcsak a saját hajlandósága, de a parlamenti többsége és koalíciós partnerei is befolyásolják”.

Túry Gábor szerint Robert Fico pártjának, az Irány-Szociáldemokráciának (Smer) választási győzelme „borítékolható”, a kérdés csak az, milyen arányban sikerül szavazatokat szereznie, és miként alakulnak a többi pártra leadott voksok, azaz a leendő szövetségeseire vagy éppen az ellene koalíciót kötőkre leadott szavazatok. Az előrejelzések meglepetésre azt mutatják, hogy magas részvételi arány esetén több kis pártnak van esélye arra, hogy bejusson a parlamentbe, és ezzel a Smer parlamenti helyeinek száma is csökkenhet.

Fico mellett biztos befutó a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Most-Híd párt, valamint az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) pártja. Túry Gábor szerint az előző kormány bukását alapvetően koalíciós partnerének, a SaS pártlistáján bejutott Egyszerű Emberek „különutas viselkedése” okozta. A SaS párton belüli Egyszerű Emberek frakciója már a koalíció megalakuláskor, majd sok esetben nehezítette a kormányfő egyeztetési próbálkozásait a kormányon belül és a parlamentben.

„Az emberek általában elégedetlenek Szlovákiában, részben a válság, részben az euró bevezetésének következtében megemelkedett fogyasztói árak miatt” – mutatott rá. Megjegyezte: ugyan a legfrissebb statisztikák alapján némileg csökkent a munkanélküliek száma, az állástalanok aránya még így is nagyon magas, egyenlőtlen területi eloszlásuk pedig további társadalmi problémát jelent. 2011 negyedik negyedévében, az előző év ugyanazon időszakának 14,4 százalékos értékéhez képest 13,5 százalékra csökkent az állástalanok aránya. Ráadásul recesszió idején a kormányzó pártoknak általában kicsi az esélyük a választások megnyerésére.

Különben Berényi József MKP-elnök szerint az alakulatnak szűkebb lehetőségei voltak a kampány során, mint a parlamenti pártoknak, ennek ellenére az emberekkel való kapcsolattartás módszerével mindent megtettek annak érdekében, hogy mindenhova eljuttassák az üzenetüket. A felvidéki politikus szerint nincs minden rendben a szlovák–magyar együttműködéssel, amit az is mutat, hogy a népszámlálás során a nemzetiségi hovatartozás bevallásakor is jelen volt a félelem az emberek egy részénél – ezt tükrözi az is, hogy milyen magas volt a nemzetiségüket nem felvállalók aránya.

Rámutatott: 20 év alatt 109 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Szlovákiában, a szociális helyzet miatt nagy az elvándorlás a déli régiókból, ez a probléma pedig megoldást igényel. Berényi József szerint a felvidéki magyarságnak nagyobb mértékű jogbővítésre és nagyobb mértékű intézménybővítésre van szüksége. Az MKP-elnök elmondta: bízik benne, hogy bejutnak a parlamentbe. Eközben a szlovák–magyar vegyes párt, a Bugár Béla volt MKP-elnök vezette Most-Híd abban reménykedik, hogy megismétli a 2010-es bravúrt, azaz bennmarad a pozsonyi törvényhozásban.