Tulajdonképpen meg kellett volna ünnepelnünk, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt, 2004. június 20-án városunk nyiladozó szemű polgárai „leválasztották” a kolozsvári bírót.
2014. július 12., 15:232014. július 12., 15:23
Kötélverő barátunknak ugyan útilaput kötöttek a talpára, az utána következő tisztogatás viszont csakhamar abbamaradt. Köztéri táblákra pingált történelemhamisításai mind a mai napig köszönik szépen, jól megvannak, a folytatódó faji uszítást sem országunk uniós tagsága, sem a nagypolitika, sem a helyi adminisztráció meg nem zavarná a világért sem.
Kolozsvár egyik legkorábbi szállóinak egyike, a 19. század elején épült Biasini – itt szállt meg többek között Liszt Ferenc, Petőfi Sándor és Jókai Mór – homlokzatára 1997 márciusában bronztáblát akasztott az akkori polgármester, arra figyelmeztetve az utókort, hogy 1848-ban Erdélyben több mint negyvenezer románt irtottak ki a magyarok.
A kétes szereppel felruházott műemlékeink felett a művelődési minisztérium és a polgármesteri hivatal együttesen rendelkezik. Olyan kósza hírek is keringenek, miszerint mindkét hivatalban eddig is ott voltak, most is ott lennének némi képviselőink.
Állítólag.
Krajnik-Nagy Károly
szóljon hozzá!