Egyetlen zsírosabb ebéd is káros

Ez azért fontos, mert a gyulladáskeltő anyagok hatására alakulnak ki az artériákat elzáró vérrögök, amelyek köztudottan érelzáródást, majd szívinfarktust okozhatnak. A zsíros ételek fogyasztása következtében csökken a verőerek tágulékonysága is, ezzel egy időben pedig romlik a szövetek, szervek vérellátottsága. Ha viszont többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag ételeket fogyasztunk, akkor növekszik a HDL gyulladáscsökkentő hatása, ami megelőzi az úgynevezett plakkok kialakulását az érfalak belső felszínén (endothelium). Plakknak nevezzük az érfal belhártyáján, illetve az érfal rétegei között elhelyezkedő, az ér közepe felé bedomborodó, kötőszövetes tokkal borított elváltozásokat, amelyek általában zsírnemű anyagokat, kalciumsókat és vérrögöt tartalmaznak.
A telített zsírsavak főként a növényi és állati eredetű táplálékokban, illetve a vajban, a zsírban és a kókusz-, valamint a pálmaolajban találhatóak meg. A többszörösen telítetlen zsírsavak ezzel szemben főleg növényi eredetűek, és leggyakrabban az olíva-, a napraforgó- és a kukoricaolajban, illetve a margarinokban találkozhatunk velük.
Az ausztrál kutatók tanulmányában tizennégy, 18 és 40 év közötti egészséges felnőtt vett részt, akik egy hónapon keresztül különböző zsírokat tartalmazó ételeket fogyasztottak. Az ételek egyformák voltak – egy szelet répatorta és egy pohár tejturmix – azonban hol telített zsírsavakkal (kókuszolajjal), hol pedig többszörösen telítetlen zsírsavakkal (sáfrányos szeklice olajával) egészítették ki az ebédet, természetesen sem a résztvevők, sem pedig a vizsgálat vezetői nem tudták, hogy melyik személy milyen típusú zsírokat fogyasztott. Az ételek zsírmennyisége személyre szabott volt: testsúlykilogrammonként mindenki egy gramm zsírt kaphatott. A páciensektől az étkezések előtt, illetve 3 és 6 órával az ebéd elfogyasztása után is vért vettek, majd megmérték azoknak az anyagoknak a mennyiségét, amelyek képesek gyulladást kiváltani, és megvizsgálták az érfalak tágulékonyságát is. Az eredmények azt mutatták, hogy a telített zsírsavas étkezések után három órával csökkent az artériák tágulékonysága, hat óra elteltével pedig nőtt a vérben található gyulladáskeltő anyagok mennyisége, ami azt jelenti, hogy csökkent a HDL védő hatása. Ezzel szemben a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó étkezés után a gyulladáskeltő anyagok mennyisége csökkenőben volt, és ezzel együtt nőtt a HDL gyulladáscsökkentő hatása. „A tanulmány – annak ellenére, hogy meglehetősen kevés résztvevővel zajlott – újabb fontos érveket szolgáltat amellett, hogy mindennapi táplálkozásunk során a lehető legkevesebb telített zsírt fogyasszuk el, mivel ezek a zsírok képesek az ellenkezőjére fordítani a HDL keringésre gyakorolt, hagyományosan pozitívan értékelt hatását” – mondta Stephen J. Nicholls, a kutatás vezetője.