Alulképviseltek a nők a romániai politikában

Az utóbbi néhány évben némileg megtörni látszik a jég, hiszen nemcsak a helyi közigazgatásban vagy a megyei önkormányzatok szintjén, de a parlamentben is megjelentek a szebbik nem képviselői. Sőt manapság már nemcsak a törvényhozásban, hanem a minisztériumok élén is találunk nőket, igaz, ők jóval kevesebben vannak férfi kollégáiknál.

Az esélyegyenlőséget szorgalmazó ügynökség felmérése arról árulkodik, hogy a lakosság nem szerinti megoszlásához képest elenyészően kevés női vezető tevékenykedik Romániában, a legmagasabb döntéshozó pozíciókban pedig alig találni női politikust. Emil Boc kormányának 19 minisztériuma közül például hármat irányít nő: Ecaterina Andronescu az oktatásügyi, Elena Udrea a turisztikai tárcát irányítja, emellett a folyamatosság lehetőségére vall, hogy a nemrég lemondott Monica Iacob Ridzit ugyancsak a szebbik nem képviselője, Sorina Luminiţa Plăcintă váltotta az Ifjúsági- és Sportminisztérium élén.

A Călin Popescu-Tăriceanu vezette, 2008 decemberében leköszönt kormányban mindössze egyetlen női miniszter, a munkaügyi tárcát irányító Mariana Câmpeanu tevékenykedett, így a jelenlegi 15 százalékos női jelenlét komoly elmozdulást jelent. Most az államtitkárok és helyetteseik is javarészt férfiak, az ezen a területen dolgozó 72 személyből csupán 7 nő kapott felelősségteljes pozíciót.

A törvényhozói testületben is a férfiaké a döntő többség. A 334 képviselőházi mandátumból csupán 38-an képviselik a gyengébbik nemet, ám minden politikai színnek van női képviselője. A felsőház 137 tagjából 8 szenátor nő, itt egyedül a magyar érdek-képviseleti szerv (RMDSZ) nem rendelkezik női szenátorral. A tavaly júniusi helyhatósági választásokkor országos szinten mindössze 114 nőnek sikerült polgármesteri székbe ülnie, ami mindössze 3,5 százalékos arányt jelent, ugyanis a többi 3070 polgármester férfi. Bukarestben például egyetlen kerületet sem irányít nő, de Brassó, Kovászna, Beszterce-Naszód, Olt és Mehedinţi megyében sem jutott nő egyetlen településen sem vezető pozícióhoz.

A felmérést végző szervezet azért tartja elfogadhatatlannak, hogy a férfiak kezében összpontosuljon minden központi irányítás, mert ily módon sajátos egyoldalúság uralkodik el a politikai és közéletben. „A férfiak uralta politikai szervezetek nem népszerűsítik a nőket, és nem is figyelnek oda a specifikusan női gondokra” – vélik a tanulmány készítői. A szakemberek véleménye szerint a férfiuralom a több száz éves hagyományba gyökerező mentalitásnak, a hihetetlenül erős patriarchális gondolkodásnak és az országban uralkodó nősovinizmusnak köszönhető.

Kiderült az is: Romániában a prefektúrák 9,5 százalékát vezetik nők, és 12 százalékukban női helyettesek dolgoznak. Az előző választási ciklushoz képest, helyhatósági szinten, jelentősen visszaesett a megválasztott női politikusok száma.

A hazai viszonyoktól eltérő képet mutat az ország európai parlamenti képviseletének képe. A 33 romániai küldött közül 12 nő. Egyébként az európai törvényhozó testületet 35 százalékban, míg a hazai parlamentet csak 9,7 százalékban alkotják nők. A felmérést kidolgozó szervezet szerint a romániai politika alapvetően patriarchális beállítottságú, és a tendenciák azt mutatják, hogy jó ideig még az is marad.

„A nőket érintő diszkrimináció elleni védelem egyetlen eszköze, ha minél többen képviselik a szebbik nemet az ország vezetésében” – mutat rá dolgozatában az ügynökség. Az említett mutatók alapján elmondható, hogy nemcsak a női egyenjogúság nem valósul meg, hanem a társadalom egészséges dualitásának képe is csorbul a kisszámú női közszereplő miatt.

Az európai országokat tekintve a szekértők azt állapították meg, hogy a nyugati államok vezetésében átlagosan egy a három arányban vesznek részt női politikusok, ami azt jelenti, hogy a fontosabb döntéshozó testületek több mint 30 százalékának élén a szebbik nem képviselője áll.