A Vajdaság félig visszaszerzett autonómiája

A belgrádi törvényhozás, a szkupstina tagjai hétfőn a szerb közéletet felkavaró indulatos, incidensekkel tarkított viták után fogadta el a Vajdaság autonómiáját megerősítő új statútumot és a tartomány mintegy 150 hatáskörét meghatározó törvényt. A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás.

Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő, a tartományi parlament elnöke és több helyi miniszter is a soraiból kerül ki. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevici időkben elvett jogosítványainak.

A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt állította, hogy államot teremt az államban, az első lépés Szerbia – Koszovó elszakadását követő – további feldarabolásához. Heves támadások érték a statútumnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a Vajdaság szimbólumairól rendelkeztek, törvényalkotási jogot akartak biztosítani a helyi parlamentnek, Újvidékről mint fővárosról beszéltek, Vajdaságot európai régióként határozták meg, külföldi képviseletek létrehozására, s államközi szerződések megkötésére adtak lehetőséget.

Az éles belgrádi viták kapcsán egyébként a vajdasági Magyar Szó napilap publicistája megjegyezte: az elmúlt időszakban lázítás és gyűlöletkeltés folyt a szerb törvényhozásban, egyik-másik képviselő pedig azzal fenyegetőzött, hogy nemcsak a vajdasági ember, de egész Szerbia lakosságának jövője kerül veszélybe azzal, hogy a tartomány egykor volt autonómiájának egy részét visszakapja.

„Mostanra eljutottunk oda, hogy nemcsak a kisebbségeket gyanúsítja a honatyák egy része szecesszionizmussal, hanem a szerbeket is. A vajdasági stigma már elég ok arra, hogy valaki gyanús legyen (...) Micsoda távolságra van a vajdasági lélek ezektől a dolgoktól? Való igaz, mintha mi itt a Vajdaságban egy másik országban élnénk, s még ha nem is akarunk elszakadni, és ha nem is lesz a Vajdaság állam az államban, mások vagyunk” – jegyezte meg vezércikkében az újvidéki lap vezércikkírója.

Egyébként a belgrádi kormány hónapokig tartó egyeztetés után átdolgozásra visszaküldte Újvidéknek a tervezetet, de mint annak egyik legfőbb megszövegezője, Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár (miniszter) fogalmazott, többségében olyan terminológiai változások történtek a statútumban, amelyek alapvetően nem érintik a benne szereplő jogi megoldásokat és alapelveket. Példaként említette, hogy Vajdaság nemzetközi szerződései más európai régiókkal kötött szerződések formájában jönnek létre.

A Brüsszelbe, az EU székhelyére tervezett vajdasági képviseletet a szerb kormány jóváhagyásával nyitják meg. Kikerült a statútumból az a megfogalmazás, hogy Vajdaság közép-európai régió, s helyette az európai értékeket ábrázoló régió meghatározás lépett. A törvényerejű tartományi képviselőházi rendeletek nevében sem szerepel már a törvényerejű szó, ám Korhecz szerint ettől még a rendeletek törvényi jelentőségűek lesznek. Újvidéket pedig nem fővárosnak fogják nevezni, mint az eredeti tervezetben szerepelt, hanem Vajdaság Autonóm Tartomány fő adminisztratív központjának.

A statútum – a szerb alkotmánytól eltérően, amely a szerbek államának definiálja az országot – a polgárok autonóm tartományaként határozza meg a Vajdaságot, amely az okmány szerint elválaszthatatlan része Szerbiának. Területét polgárainak referendumon kifejezett akarata nélkül nem lehet megváltoztatni. Az okmány bírálói már ezt is alkotmányellenesnek nevezik, de azt is, hogy a szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, montenegróiak, románok, romák, ruszinok, macedónok és más, számbelileg kisebb nemzeti közösségek tagjai egyenrangúak jogaik érvényesítésében. (A 2002-es népszámlálás szerint a kétmilliós lélekszámú tartomány lakosságának 65 százalékát szerbek, 14,28 százalékát magyarok, a fennmaradó húsz százalékot pedig a fentebb felsorolt egyéb kisebbségek alkotják; a 30 ezer fős román közösség számaránya 1,50 százalékot tesz ki).

A szerb nacionalista pártok szerint ez nem más, mint a szerbség kisebbségi helyzetbe való taszítása saját államában. A statútum megerősíti az általános értékeket, a Vajdaság többnyelvűségét, multikulturalizmusát és többvallásúságát, aminek külön jelentősége van a sokszínű tartomány esetében. A Vajdaságnak a statútum szerint is vannak saját jelképei: zászlója, címere. Nem világos ugyanakkor, hogy Újvidék végül fővárosa-e a tartománynak, a 10. szakasz címe ugyanis a Vajdaság fővárosa, ám a szöveg – s ezt tartják mérvadónak – Újvidéket a tartomány fő, közigazgatási központjának nevezi.

A tartomány ugyanakkor köthet nemzetközi megállapodásokat (nem szerződéseket), tagja lehet regionális szervezeteknek a szerb kormány jóváhagyásával, képviseleteket nyithat gazdasági, tudományos, oktatási és idegenforgalmi érdekeinek megfelelően. A Vajdaságnak az új alaptörvény szerint is van kormánya és parlamentje, amely azonban törvényeket nem hozhat. A parlamentnek lesz egy külön testülete, a nemzeti közösségek harmincfős tanácsa, amelynek tagjait a nemzetiségek (a Vajdaságban hivatalosan nem használják a kisebbség meghatározást) soraiból választják. Hivatalos nyelv a szerb, valamint a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin.

Megfigyelők szerint két fontos pont maradt ki az alaptörvényből, illetve az értékét nagy mértékben meghatározó hatásköri törvényből: egyik sem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről, amelyeket az országos törvényhozás által később elfogadandó törvények fognak meghatározni. Saját vagyon és bevételek nélkül pedig a Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd alapvetően. Aleksandar Popov, a szerbiai Regionalizmusért Központ igazgatója a Magyar Szónak úgy nyilatkozott: a belgrádi politikai elit azért fél a regionalizációtól, mert a végéhez közeledik a „nagy rablások korszaka”.

„Maradt még zsákmányolható vagyon, és ezt nem akarják megosztani a helyi szintű hatalmakkal, főleg az nincs ínyükre, hogy helyi szinten valaki ellenőrizze a folyamatokat” – állapította meg Popov, aki szerint amennyiben más politikai erők kerülnek hatalomra Szerbiában, akár egy nap alatt eltörölhetik a Vajdaság hatásköreit meghatározó törvényt.