A Duna Televízióról a tények tükrében

Hogy a Duna Televízió elnökét, Cselényi Lászlót idézzem: „a meghívott szakértők részéről ilyet mondani ugyanolyan abszurdum, mintha azt állítanánk, hogy a kolozsvári Szent Mihály-templom elfordult Istentől.” Soha nem volt ilyen mértékben Kárpát-medencei és összmagyar a Duna Televízió, mint mostanság, statisztikailag bizonyíthatóan látványosan megnőtt a határon túli magyaroknak, magyarokról szóló hírek mennyisége. Felmérés bizonyítja, az összes magyarországi televízióban együttvéve nem hangzik el annyiszor a kisebbség, az autonómia és a határon túli magyarság kifejezés, mint a Duna Televízióban és a Duna II Autonómián. A nemzet televíziója ugyanis a határainkon túl élő kisebbségeknek, az egész világ magyarságának sugározza műsorát. Az utóbbi évek tendenciája pedig a műsorszerkesztésben vállaltan az, hogy a határon túli magyarság problémáival, kulturális és társadalmi életének eseményeivel ne csupán a határon túli műsorok foglalkozzanak, hanem integráljuk azokat a különböző műsortípusokba, így tekintve egységes egésznek a magyarságot, éljenek tagjai bárhol is a világon.

A tusnádfürdői szabadegyetem konferenciáján elhangzottak után beszéljenek a tények! A Híradó 2008-ban 2224 alkalommal jelentkezett határon túlról, ami több mint a duplája a 2007-ben rögzített 1060 bejelentkezésnek. Híven tükrözi a Duna Televízión belüli törekvéseket, hogy míg a Világunk és a Világunk reggel című műsorunkban 2007-ben 914 tudósítás, riport és élő kapcsolás érkezett a határon túlról, addig 2008-ban már 1512. A Közbeszéd című esti háttérműsorban heti egy vagy két alkalommal élőben kapcsoljuk a marosvásárhelyi és/vagy a székelyudvarhelyi stúdiót. És akkor még nem beszéltünk a határon túliak hagyományos „főműsoráról” a TÉRképről (azelőtt Világunk), amely napi rendszerességgel van képernyőn. Kiterjedt tudósítói hálózatunk van Marosvásárhely és Székelyudvarhely mellett Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Szabadkán, Újvidéken, Ungváron, Révkomáromban, Pozsonyban, Eszéken, Lendván. A munkatársak naponta küldenek tudósításokat, riportokat. Ezenkívül rendszeresen megjelennek a kulturális műsorokban, a vallási műsorokban, a Gazdakörben, illetve részt vesznek a határon túli jeles napok megszervezésében és lebonyolításában, továbbá a választási kampányok lefedésében.
Ősszel indul a Duna Televízió bukaresti stúdiója is. A kolozsvári és a pozsonyi stúdióval pedig jelenleg azért nem él a kapcsolatunk, mert a tulajdonosok és az üzemeltetők nem vállaltak hetente többször is élő bejelentkezéseket. Nagy esély van rá, hogy még az idén ismét lesz pozsonyi élő helyszín.

Ami a „bulvárosodást” illeti: ezen a héten koncertrészletekkel, exkluzív interjúkkal, hangulatképekkel tűzdelt több száz perces adást készítünk a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon, amelyet Erdély legnagyobb nyári multikulturális rendezvénye után egy héttel, július 29. és augusztus 2. között sugárzunk nap, mint nap. A határon túliság eszmeisége tehát nemcsak a hírműsorokban, hanem minden másban is szinte folyamatosan jelen van, a vallásos műsoroktól a kulturális magazinokig, a színház- és koncertközvetítésekben, a portré- és dokumentumfilmekben. Tessék egy pillantást vetni a műsorújságra, vagy belenézni az adásunkba! A kritikát megfogalmazó előadók figyelmét elkerülhette, hogy az olyan műsorsorozatok, mint a Kézjegy (művészeti portrék), az Arcélek (kisportrék), a Vannak vidékek (ismeretterjesztő sorozat), az Élő népzene (zenei műsor) olyan mértékben foglalkozik a határon túli területek kulturális életével, hogy a benne szereplő művészek, emberek, tájegységek 50 százalékát teszik ki a produkcióknak. A Kikötő című naponta jelentkező kulturális programajánló magazinunk rendre beszámol – többek között – Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Szabadka, Nagyvárad, Kolozsvár, Csíkszereda, Székelyudvarhely rangos eseményeiről. A Kikötő Extrában idén bemutattuk a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját. Színházi közvetítéseink keretében láthatták a nézők A csoda című darabot a Sepsiszentgyörgyi  Tamási Áron Színház előadásában és Tamási Áron  Hullámzó vőlegény című művét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában.
A saját gyártású, egyedi (társadalmi, történelmi, művészeti és kulturális), határon túli témát feldolgozó dokumentumfilmjeink aránya 2002-2009 között 40–45 százalék, a vásárolt dokumentumfilmek aránya pedig 30 százalék volt.

A világ magyarsága mindennap élőben kapcsolódhat be a közkedvelt Kívánságkosár adásába a Duna Televízióban és a Duna II Autonómia csatornán egyaránt. A műsorba legtöbbször Erdélyből telefonálnak a nézők.

Köztudott az is, hogy a Duna Televízió megalakulása óta évről évre közvetíti élőben a százezreket vonzó csíksomlyói pünkösdi búcsút. Ennek kapcsán idén háromnapos műsorfolyamot sugároztunk a Székelyföldről és a Gyimesekből, összesen tíz helyszínről jelentkeztünk. Ehhez fogható élő közvetítésre még soha nem vállalkoztunk, hetvenöt munkatársunk dolgozott a programon, és még számos határon túli kolléga is. Megérte, mert a nézők kérésére meg is ismételtük az adásfolyamot.

A tények ismeretében aligha állítja bárki, hogy nem figyelünk fokozottan a határon túli magyarságra, vagy azt, hogy a Duna Televízióban a közszolgálati műsorok helyét átvette volna a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár…

Nem véletlen, hogy a Duna Televízió a hatalmas kínálat ellenére változatlanul vezető a határon túli magyarság körében, Erdélyben pedig különösképp.

Bódis Gábor (A szerző a Duna Televízió tájékoztatási igazgatója)