A költőség nem foglalkozás – Beszélgetés Kemény István budapesti költővel, íróval

2014. január 26., 12:47

„A költőség szerintem nem foglalkozás. Akár megbecsülik, akár nem. Épp ezért soha nem tudtam egy ilyen kérdésre könnyedén rávágni, hogy költő vagyok. Ezt inkább mások mondhatják rólam, ha úgy gondolják, hogy megérdemlem”.

Fotó: Bartis Attila

– A magyar nyelvterületen ön az egyik legelismertebb, legjobbnak tartott költő, legalábbis a korosztályából. Valahol azonban olvastam, hogy ön szerint ez a szakma már korántsem olyan megbecsült, mint régen. Ha valaki ötven-száz évvel ezelőtt költő volt, akkor az volt valaki, akár polgári értelemben is – önt idézve –, de ma már ez nem így van. Ma hogy van? Ha megkérdezik, mivel foglalkozik, meri azt mondani, hogy költő?

– A költőség szerintem nem foglalkozás. Akár megbecsülik, akár nem. Épp ezért soha nem tudtam egy ilyen kérdésre könnyedén rávágni, hogy költő vagyok. Ezt inkább mások mondhatják rólam, ha úgy gondolják, hogy megérdemlem. És igen, voltak olyan idők, amikor a költészet talán nagyobb megbecsülésnek örvendett, mint ma.

Száz éve talán jobban „látszottak\" a költők már csak azért is, mert akkoriban az emberek nagyobb része alig tudott olvasni. Ma más a helyzet: az írott költészet szinte elvész az információk özönében. Más kérdés, hogy nemcsak az írott költészet költészet, hanem sok olyasmi is az, amiről nem gondolná az ember. Például a rockzene, a rap stb. mind az ember költészetszükségletét elégíti ki. Mert bizony ez egy emberi alapszükséglet, és mindenkiben megvan, abban is, akinek eszébe se jut.

Kemény István
1961-ben született Budapesten. Írásaival először a diákírók sárvári találkozóján szerzett elismerést. Számos verseskötete jelent meg, a legutóbbi 2012-ben A királynál címmel a Magvetőnél, de két regénye is napvilágot látott. Számos kritikus nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. A Holmi folyóiratban 2006-ban nagy visszhangot kiváltó esszéje jelent meg a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady-szemelvénygyűjtemény kapcsán Komp-ország, a hídról címmel. Ugyancsak a Holmiban jelent meg 2011-ben Búcsúlevél című közéleti verse, amellyel a közéleti költészet valóságos divathullámát indította el Magyarországon. Többek között Déry Tibor- és József Attila-díjjal, valamint a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával tüntették ki.

– Dialógusokat is írt a Barátok közt című szappanopera-sorozat számára, de ponyvaregényt is álnéven. Megalázó a költőnek, ha ilyen szövegeket kénytelen írni pénzért? Hogyan tartja ezek mellett frissen alkotói énjét?

– A munka nem megalázó, csak ha rosszul végzi az ember. Ha ilyen feladataim voltak, mindig igyekeztem a műfaj követelményeinek megfelelően minőségi munkát végezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem hiányzik az az idő, amit pénzkereséssel töltök, és természetesen jobban örülök, ha abból tudok megélni, amit azért kapok, hogy verset, prózát, esetleg esszét írok, vagy pedig felolvasok közönség előtt. Ami az alkotói énem frissen tartását illeti: abban a „szerencsés\" helyzetben vagyok, hogy lassan és rengeteg javítással írok, vagyis alkatilag nem vagyok képes kiengedni, kénytelen vagyok megkínlódni minden soromért.

– Ha visszagondol saját indulására, mit gondol, a most induló költőknek, íróknak – akár saját lányai példáját látva – könnyebb vagy nehezebb dolguk van?

– A nyolcvanas években nem sok esélye volt egy huszonévesnek a verseivel – a folyóiratoknak megvoltak a maguk szerzői, és alig volt mozgás. Nekem \'89 előtt csak pár versem jelent meg folyóiratban, de még így is nagy szerencsém volt a korosztályomhoz képest, mert két verseskötetemet mégis kiadták. Ma sokkal virulensebb irodalmi élet van, ami persze nem azt jelenti, hogy az irodalmi folyóiratok másra se várnak, mint hogy húszévesek verseit közöljék. Ma is meg kell dolgozni a papíron való publikálásért.

Ami igazán nagy különbség szerintem, az az internet: úgy látom, talán soha nem volt annyi esélye egy-egy versnek, hogy önállóan (köteten kívül) olvasókat találjon, mint ma. Verseskötetet általában kevesen vesznek (ez mindig is így volt), de ha valaki kiteszi a versét (vagy a másét) a Facebookra, azt sokan el fogják olvasni, mielőtt még megrémülhetnének, hogy mibe keveredtek: verset olvasnak! Szóval azt hiszem, több emberhez jutnak el a versek ma, mint az internet előtt. Mind a két lányom verseket ír, és úgy érzem, hogy valamivel jobbak az esélyeik, mint nekem voltak.

– Költőként a nyolcvanas évek legelején indult. Egy interjúban azt mondta, hogy nem sokra becsülte az akkori „mai\" verseket. A 2006-ban a Holmiban megjelent híres Ady-esszéjében pedig így fogalmaz: „A költészet a nyolcvanas évektől kezdve belterjes kis szakmaként igyekszik meghúzódni. Mintha szégyellné, hogy nincsenek olvasói, de mintha további megszégyenülésektől tartva félne is az olvasóktól. (Mára ez változni látszik.)\" Mi sodorta a magyar verset a nyolcvanas évekre „peremhelyzetbe\", és hogyan változik ma a kép?

– Iszonyú nyomás lehetett a magyar költészeten az, hogy legalábbis Batsányiék óta a magyar irodalom zászlóshajója a líra volt (na meg egy kis epika persze: János vitéz, Toldi stb.). És valószínűleg a mindenkori magyar prózát és a prózaírókat is nyomasztotta, hogy mindig csak másodlagosként kezelték őket. Szóval nagyon érett már a Próza Nagy Áttörése, ami a 20. század nyolcvanas éveiben meg is történt: elképesztő tehetségű prózaírók léptek színre. A líra pedig éppen akkoriban – jórészt az elvárt politikai tartalom miatt – kissé kiüresedett. (Más kérdés, hogy jó-e a kiüresedés szót használni egy olyan nemzeti lírára, amiben többek közt egy Weöres Sándor, egy Ilylyés Gyula, egy Pilinszky János, egy Juhász Ferenc él és ír...)

A nyolcvanas évek végére mindenesetre  a költői pátosz elvesztette a hitelét, átvette a helyét az irónia. Ami jót is tett a költészetnek, főleg az önirónia: észhez térítette, tükröt tartott elé, megfricskázta: te tényleg olyan fontosnak tartod magad? A baj csak az volt az iróniával, hogy „túlnyerte magát\": a kilencvenes évekre szinte kötelezővé vált, mint azelőtt a pátosz. De a költészetnek – hálisten – nem áll jól a szabálykövetés. Ha kötelező röhögni mindenen, ami komoly, akkor egy idő után a költészet elkomolyodik. Úgy érzem, hogy a líra 2000 után visszanyerte a régi helyét, vagy legalábbis a prózával egy szinten áll, és mintha a pátosz-irónia arány is egészségesebb lenne, mint az én életemben bármikor.

– A 2011 elején megjelent Búcsúlevél című versével ön indította el Magyarországon a közéleti költészet új divatját. A magyar költészetben nagy hagyománya van a közösség nevében való megszólalásnak. Aztán következett egy hosszabb hallgatás ilyen téren – vagy más szóval meghúzódás? Miért vált megint fontossá a költők közéleti szerepvállalása, a közéleti költészet?

– A költészet nem divatból komolyodott meg nagyjából 2000 után. Sajnos a világ vált bizonytalanabbá. A diktatúra eltűnése után 10–15 éven át mindig lehetett bízni az automatikusan jó jövőben: megyünk az EU-ba, és az majd megoldja a főbb problémákat. Addig persze nem lesz könynyű, de van jövő. 2000 után egyre erősebb lett a csalódottság: a szegénység, a jövőtlenség, a kivándorlás, a politikai gyűlölködés nem szűnt meg, hanem erősödött. Az EU pedig minden pozitívuma ellenére nem tudta megakadályozni (pontosabban: tudomásul se hajlandó venni), hogy Közép- és Kelet-Európa mindezt egyfajta újgyarmat-érzésként élje meg.

Szóval ijesztően sok társadalmi és lelki ok állt elő ahhoz, hogy a magyar költészet újra felvegye a közösség nevében való megszólalás feladatát. Felelősséget vállaljon. Az én említett versem, a Búcsúlevél is ebből a csalódottságból keletkezett. Amikor írtam, nagyon erősen éreztem, hogy ugyanabba a történelmi zsákutcába jutottunk vissza, ahonnan évszázadok óta próbálunk kimenekülni, de a jelek szerint ott van a helyünk.

– „A pátosz frusztrált gyűlölködéssé vált az egyik oldalon, az irónia kioktató cinizmussá a másikon.\" Ezt a jobb- és baloldal egyre hisztérikusabb szembenállására mondja a Bartis Attila íróbarátjával készült beszélgetésben. Kevés pontosabb megfogalmazást olvastam erről. Mi lehet az oka ennek az egymásra acsarkodásnak? Csak a politikusok gerjesztik ezt? Vagy mégis létezne az a bizonyos turáni átok, amit a már említett Ady-esszében is felhoz?

– Attól tartok, létezik. Úgy érzem, mi, magyarok a nagy átlagnál tényleg hajlamosabbak vagyunk a konfliktusokra. És a mi társadalmunk is. De ez önmagában még nem is lenne akkora baj: akár lehetne pozitív energiaforrás is, csak sajnos nem az. Amikor az idézett mondatot írtam, még a kétezres évtized vége volt. Most már azonban a rendszerváltás óta eltelt korszak harmadik évtizedének a közepén járunk. És kezdek/kezdünk más szemmel nézni a kétezres évtized gyűlölködéseire.

A kilencvenes években a baloldal tört győzelemre, mögötte állt az ikertornyok ledőlése előtti vidám, laza, multikulturális világ, és a jobboldal kiröhögött, lesajnált, frusztrált. A kétezres években beállt a szellemi polgárháború nagyjából egyenlő erőkkel, 2010 óta pedig a jobboldal áll győzelemre, a baloldal pedig ül döbbenten, fantáziátlanul és halálra sértve. Most azon döbbenek meg, hogy már-már visszasírom a kétezres évek gyűlölködéses világát, mert annál nincs rosszabb, ha valamelyik silány oldal a kettő közül végleg legyőzi a másikat.

– Ahogy abban az interjúban mondja, valóban egyre gyakrabban hangzanak el Magyarországon olyan szavak, mint „hazaáruló\", „fasiszta\" és még sorolhatnánk. Ezekkel a szavakkal valóban ölni lehet. Az Élőbeszéd című 2006-os kötetében szereplő Egy hét az öreg Káinnal című ciklusról mondja: „Elképzeltem egy Káin-figurát, aki – ha nem is halhatatlan – az emberiséggel nagyjából egyidős, és korról korra elköveti a testvérgyilkosságot. Utána meg-megpihen.\" Ha így folytatódik ez az őrület, ön szerint elképzelhető, hogy Káin ismét ölni fog?

– Vagy Ábel... De félre a félviccel: amíg Európában nem folyik vér megint, addig nem hiszem, hogy Magyarországon valódi polgárháború fenyegetne. A hazaárulózás-fasisztázás nagyrészt pótcselekvés: valamiféle elkeseredett, tudat alatti egyetértésen alapul, ez az egyetértés pedig a közös (kelet-európai) nagy csalódottságon. De ha nem másért, akkor azért nem lesz testvérgyilkosság Magyarországon, mert a feszültség elmélyítése helyett ott a kivándorlás lehetősége. Vagyis egyelőre sokkal inkább az a veszély áll fenn, hogy szép lassan kiürül az ország. Ez is éppen elég szörnyű lehetőség, de úgy érzem, egyelőre Magyarország nem menthetetlen.

– Kolozsvári közönségtalálkozóján elmondta: megfogadta, hogy nem olvassa fel többé a Búcsúlevél című verset. Miért? A közéleti költészet körüli lelkesedés is mintha alábbhagyott volna az utóbbi időben, pedig Esterházy szerint Magyarországon nagyon is jól szidható kormány van.

– Erről beszéltem az előbb: hogy talán-talán ma egészségesebb az irónia-pátosz arány a magyar költészetben, mint régebben. Vagyis nem az történt, hogy hirtelen valamennyi költő átesett a ló túloldalára, és azóta csak patetikus hazaverseket vagy forradalmi indulókat ír, hanem az derült ki, hogy a magyar társadalom megint számíthat a költészetre. A közéleti költészet hullámának tárgyi nyoma is maradt: 2012-ben megjelent egy antológia Édes hazám címmel. Egy felolvasás után odajött hozzám egy lány ezzel az antológiával, és aláíratta benne a Búcsúlevél című versemet. Költözik ki Londonba, mesélte, és ezt a könyvet viszi magával. Szívszorító volt. A Búcsúlevelet azért nem szoktam felolvasni, mert nem rólam szól személy szerint, hanem arra figyelmeztet, hogy nagyon nagy baj van Magyarországon.

– Ha már közéleti költészet. Lassan többet lehet hallani, hogy slam poetry, mint azt, hogy vers. Ez a népszerű műfaj pedig nagyon is aktuális dolgokat ragad meg, igaz, sokak szerint silány módon. Az ön kisebbik lánya, Zsófi is slammer. Mi a véleménye a műfajról? Vannak fenntartásai? A vershez képest hol van?

– A slam más, mint az írott vers. Az írott versben az az egyetlen fontos dolog, hogy mi van odaírva a papírra. Vagyis a szöveg. A slamben a szöveg csak első az egyenlők között: majdnem ugyanolyan fontos a színpadi karizma és az előadásmód. Egy slamest kicsit színház, kicsit alterpopkoncert, kicsit tehetségkutató műsor, és általában verseny: van zsűri, amit ott helyben választanak ki a közönségből, és a zsűri pontoz. Tehát van izgalom is. Aktualitások is vannak, de a slamben a politika a helyén van kezelve: ha éppen nem történt valami égbekiáltó, akkor a legtöbb slam mégiscsak a nők meg a férfiak egymáshoz való viszonyát boncolgatja.

És persze vannak silány slamszövegek, de az az érzésem, hogy arányaiban semmivel sincs több, mint silány hagyományos vers. Szerintem különben a slamszöveg külön műfaj: valahol a dalszöveg és az írott vers között van a helye. A slammel kapcsolatban nincsenek fenntartásaim, mert egyrészt szeretem a műfajt, másrészt azt látom, hogy a slammerek szeretik egymást, és a slam vagány világa egy szeretetteli közeg.

– A Litera portál Remény című versét választotta a tavalyi év versének. „Hogy lettem én ennyire magányos?\" – teszi fel a kérdést a versben. A költői lét velejárója a magány? Hogy lehet ezt összegyeztetni a családdal?

– Vannak pillanatok, amikor mindenki magányos. Például ha „sikerül\" úgy istenigazából belegondolni a halálba... Egy költőnek az átlagnál talán több szüksége van egyedüllétre, de a magány a költőnek is magány. Én is utálom. Ebben a versben van egy csavarás, amitől az utolsó előtti versszak időben későbbi, mint az utolsó. A magányról szóló sor az utolsó szakaszban van, de a feloldás az utolsó előttiben. Így a vers a látszat ellenére mégsem a magánnyal zárul, és ez adja a reményt.

– Arról is szó esett a kolozsvári esten, hogy több mint száz kazettán őrzi egy nagynéni visszaemlékezéseit a család történetéről, de még nem sikerült eltökélnie magát a – családja és a 20. század történetét egyaránt felölelő – nagyregény megírására. Elkerülhetetlen ez a munka? Nyomasztja? Mit szeretne feltétlenül elmondani a 20. századról?

– Regényt akarok írni, nem pedig a 20. századról akarok elmondani valamit. A 20. század nekem egy adottság: abban nőttem fel, abban éltem harminckilenc évig. Minden volt és leendő korszak közül arról tudok a legtöbbet – meg persze a jelenről. Így aztán akár verset írok, akár regényt, többnyire a 20. századi meg a jelenbeli tapasztalataimat variálom. De igyekszem – még ha szerénytelenül is hangzik, bár nem annak szánom – egész történelemben és egész bolygóban gondolkozni. A Kedves Ismeretlen című regényemet több mint tíz évig írtam, és ezalatt jó párszor felvetődött bennem is a kérdés, hogy elkerülhetetlen-e ez a munka. De aztán mégiscsak befejeztem, és ettől kiderült, hogy elkerülhetetlen volt.

– Az erdélyi származású Bartis Attilának mondta azt is, hogy \'89 Erdélye gyerekkora Magyarországára emlékeztette a lovaskocsikkal és az emberek közvetlenségével. Azóta is rendszeresen jár ide. Hogyan változott több mint két évtized alatt? Miért érzi magát itt otthon?

– Egyre kevésbé merek általában Erdélyről mondani valamit. Túl sok emlékem van és helyem. A legtöbbet Gyergyószárhegyen, Ivóban, Marosvásárhelyen és Kolozsváron voltam. Ezek a helyek nagyon különböznek egymástól. Kolozsvár igazi, pörgős nagyvárossá vált két évtized alatt, miközben megőrizte azt a szilaj életkedvet, amibe a kilencvenes évek elején beleszerettem. A Székelyföld című csíkszeredai folyóirattól pár éve megkaptam a Székely Bicskarend Díjat. Ezt úgy értelmezem, hogy tiszteletbeli székellyé avattak. Évekig a Hargita aljában nyaraltunk a családdal, amíg meg nem nőttek a gyerekek. Szóval ezer ok van rá, hogy otthon érezzem magam Erdélyben, de mivel Pesten élek, ez az otthonérzés inkább a honvágyra hasonlít.

– Bartis Attilával való barátsága gyakran visszatérő motívum, ha önről van szó. Alkotóként hatnak egymásra?

– Nehéz lenne két ellentétesebb alkatot elképzelni, mint Attila és én. Azt a démoni erőt, ami az ő prózájában van, akkor se tudnám átvenni, ha akarnám. Az Bartis. Olyan csak egy van. De rengeteget hatottunk egymásra barátokként. Évtizedek beszélgetései, vitái beszűrődtek egymás írásaiba, és egy-egy kívülálló számára lehet, hogy ugyanazt jelentjük mind a ketten.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport