A „jaltai világrend” vége

Megbeszélésükön elsősorban Európa keleti felének demokratikus átalakulása, a német egység lehetőségének világpolitikai összefüggései voltak terítéken, a világsajtó – méltán – a hidegháború lezárásaként értékelte tárgyalásukat. A Gorbacsov által 1985-ben elindított szovjetunióbeli változások nyomán „megmozdultak” a közép- és kelet-európai országok: 1989 júliusában Lengyelországban, szeptemberben Magyarországon, novemberben az NDK-ban, decemberben Csehszlovákiában, Romániában és Bulgáriában következett be radikális fordulat, ami jelezte: lezárult a régióban a szocialista társadalomépítési kísérlet.

Világpolitikai viszonylatban mindez alapvetően új helyzetet teremtett, amellyel az Egyesült Államoknak is komolyan számolnia kellett, mivel a változások az addigi európai egyensúly megbomlását jelentették. A kelet-európai rendszerek összeomlása, saját súlyos belső konfliktusai miatt a szovjet peresztrojka ugyancsak kritikus szakaszba érkezett, a folytatáshoz elengedhetetlen volt a Kreml számára is a közvetlen vagy közvetett nyugati támogatás.

A zárt ajtók mögött, formális napirend nélkül folytatott tárgyalásokon elsősorban a nemzetközi politikai-katonai kérdések kerültek terítékre. A megbeszéléseket közös sajtótájékoztató zárta. A két vezető jelezte: egyetértenek abban, hogy orvosolni kell a hidegháborús időszakra jellemző feszültségeket. Nagy jelentőségűeknek ítélték a kelet-európai eseményeket, tervbe vették, hogy 1990 júniusáig aláírják a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló ún. START-szerződést, 1990 végéig pedig a hagyományos fegyverekről szóló megállapodást, továbbá lépéseket tesznek a vegyi fegyverek globális betiltása érdekében.

Bár nem írtak alá egyetlen konkrét megállapodást sem, a találkozó mérföldkő lett az enyhülés, a kelet-nyugati megbékélés történetében, fontos közbenső állomás a hidegháború és következményei felszámolásának folyamatában. „A hidegháború december 3-án délután 12 óra 45 perckor véget ért”, „Bush és Gorbacsov fogadalmat tesz a világnak: partnerek a békében” – így ünnepelte a világsajtó a máltai tanácskozást.

Jelentőségét a lapok az 1945-ös jaltai találkozóhoz hasonlították, jelezve ezzel, hogy lezárult az európai politikai berendezkedést négy évtizedre meghatározó „jaltai világrend. Málta után sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió – magát is mentve – elengedi az addig ezernyi szállal magához kötött kelet-európai „csatlós” államokat.