Borsafüred látképe napjainkban
Fotó: Képkivágás (Olimpiai álom Erdélyben, r: Szarka Nóra)
Igazi sporttörténeti csemegét feldolgozó filmet vetítettek vasárnap, a 23. Filmtettfeszt utolsó napján Kolozsváron: Szarka Nóra Olimpiai álom Erdélyben című alkotása a negyvenes évekbe repít vissza, a néző elé tárva, hogy Magyarország – bízva abban, hogy megrendezheti az 1948-as téli olimpiát – a világháború idején folyamatosan építette a Téli Olimpiai Síközpontot a máramarosi Borsafüreden. A filmet alkotói is elkísérték a kincses városba.
2023. október 09., 18:372023. október 09., 18:37
2023. október 09., 18:392023. október 09., 18:39
Csortos Szabó Sándor, az Olimpiai álom Erdélyben producere azzal indított a film kolozsvári vetítése utáni közönségtalálkozón, számára teljesen ismeretlen volt annak a története, hogy
Sőt nem csak álmodoztak, hanem terveztek is, illetve tettek is a cél elérése érdekében – ám a történelem, a második világháború végkimenetele közbeszólt. Hamar kiderült, hogy a történet nem csak a magyarországi filmes szakember, hanem az erdélyi magyar sporttörténet terén végzett kutatásai terén elévülhetetlen érdemeket szerzett Killyéni András Péter sportszakértő számára is sokáig alig volt ismert.
A kolozsvári sporttörténész 2012-ben kezdett a témával foglalkozni, kutatásait pedig könyvben is összegezte, az Olimpiai álom a Radnai-havasokban című kötet 2015-ben jelent meg. A szöveget gazdag képanyag is kiegészítette, hisz Killyéni Budapesten körülbelül száz, a témához kapcsolódó fényképre lelt a Sporttörténeti Múzeumban, Tatár Sándor hagyatékában. (A sporttörténész 2017-ben megkapta Borsa különdíját a város népszerűsítéséért, „a magyar Garmisch-Partenkirchen” történetének feldolgozásáért). Később
A tervek csak kis részben valósultak meg
Fotó: Képkivágás (Olimpiai álom Erdélyben, r: Szarka Nóra)
A Radnai-havasok lábánál fekvő, közigazgatásilag Borsa városához tartozó Borsafüred (Complex turistic Borșa) jelenleg Romániai egyik legrohamosabban fejlődő síközpontja, s bár egyre többen választják téli pihenésük célpontjául, nagyon kevesen tudják, hogy a településen hagyománya van a sísport terén eszközölt befektetéseknek.
A körülbelül 50 perces, a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle keretében vetített dokumentumfilm első felében a magyar olimpiai álomról esik szó, kiemelve, hogy már az 1910-es években megszületett az a vágy, hogy Magyarországon rendezzenek ötkarikás játékokat (és akkoriban az volt a szokás, hogy amely ország megkapta a nyári olimpia rendezésének jogát, az kapta meg a téli játékokét is). Ám a világháború hamar véget vetett az álmodozásnak.
A második bécsi döntés aztán ismét reményeket csillantott fel, szorgosan elkezdték keresni a visszakapott Észak-Erdély területén a remélt téli olimpia helyszínét. A korabeli sportvezetés hosszas kutakodás után találta meg Borsafüredet, melyet szerettek volna amolyan magyar Garmisch-sá varázsolni (a Garmisch-Partenkirchen-i síközpont mintájára). Elkészültek a tervek: síugrósáncok, lelátók, szállodák, vonatállomás – minden egyes részletet kigondoltak, elterveztek, ám akárcsak a tízes években, a történelem ezúttal is közbeszólt.
A filmből részletesen megismerjük a korabeli elképzeléseket, akárcsak azt, hogy a negyvenes években európai szinten kimagaslóan korszerűnek számító Hóvirág Szálló vagy épp az Olimpia névre keresztelt ugrósánc – amely 1944-es átadásakor a kontinens legnagyobb ilyen létesítménye volt – később kihasználtság híján miként megy tönkre. (A sáncot 2000-ben még használták versenyek idején).
A Hóvirág Szálló a negyvenes években. Az épület az olimpiai falu központja lett volna.
Fotó: Képkivágás (Olimpiai álom Erdélyben, r: Szarka Nóra)
Az alkotók a kincses városi közönségtalálkozón arról is beszéltek, hogy a 20. század második felében méltatlanul feledésbe merült a település, és csak az 1989-es rendszerváltás után kezdtek újra figyelmet fordítani rá. Ion Sorin Timiș, a település jelenlegi polgármestere a téli sportok nagy kedvelőjének számít, aki újra mer álmodni és tervezni, és bár nem egy téli olimpia rendezése lebeg a szeme előtt, uniós forrásokból, pályázatok segítségével, befektetők bevonzásával szeretné Borsafüredet az ország egyik legmodernebb síközpontjává fejleszteni.
A Hóvirág Szálló épülete napjainkban
Fotó: Képkivágás (Olimpiai álom Erdélyben, r: Szarka Nóra)
A jégkorong Erste Ligában címvédő Brassói Corona leigazolta David Levint.
Átadták a bukaresti Olimpiai Ház előtti sétányon pénteken rendezett ünnepségen Ana Maria Bărbosunak azt a bronzérmet, amelyet a Nemzetközi Sportdöntőbíróság döntése alapján a tornászlány a párizsi olimpiai játékok talajtorna döntőjében szerzett meg.
Személyre szabott elektromos autókkal jutalmazta a párizsi olimpián érmet szerző román sportolókat pénteken Ion Țiriac román üzletember, egykori teniszcsillag.
Jordan Chiles amerikai tornász nem mondott le arról, hogy visszaszerezze a párizsi olimpián szerzett egyéni bronzérmét, amelyet később eljárási szabálysértés miatt elvettek tőle, és a román Ana Bărbosunak adták.
Jóváhagyta a bukaresti kormány szerdai ülésén a temesvári Dan Păltinişanu-stadion lebontását.
A Ferencváros 1-1-es döntetlent játszott a keddi visszavágón a vendég Midtjyllanddal, amely így 3-1-es összesítéssel jutott tovább a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulójából.
Bár a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hétfőn este úgy döntött, nem módosít döntését, amellyel elveszi az amerikai Jordan Chiles párizsi olimpián nyert bronzérmét, az amerikai tornaszövetség közölte: tovább harcol a medáliáért.
Több mint ezerfős lelkes tömeg, rokonok, barátok, szurkolók és a média munkatársai fogadták a párizsi olimpiáról az aranygéppel, valamint korábban hazatért magyar olimpikonokat hétfő délután a Puskás Szoborparkban.
Bár az előző szerepléshez képest egy bronzéremmel kevesebbet szerzett, Magyarország a közép-kelet-európai régió „olimpiai bajnoka”.
A Stade de France-ban a vasárnapi záróünnepségen kialudt a láng, ezzel véget ért a XXXIII. nyári olimpia Párizsban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!