Zöldnap a Kossuth Rádióban

Az 1992-es, riói Föld-csúcstalálkozó huszadik évfordulójára időzített konferencia a fenntartható fejlődés iránti politikai elköteleződés megújítását szolgálja. A konferencián a világ különböző országaiból érkező szakemberek, aktivisták, politikusok, kutatók tárgyalnak arról, hogy a megújuló energiaforrások részarányát miként lehet növelni, és hogyan lehet az energiahatékonyságot fejleszteni. A Kossuth Rádió június 20-án nemcsak a világra tekint, hanem megvizsgálja, hogy Magyarországon hol tart a „zöldgazdaság”, miként alakul ki a fenntartható fejlődés intézményi kerete.

A 6 órakor kezdődő Hajnal-Táj a Kis-Balaton két vízvédelmi beruházásáról számol be. A műsor 180 percében a Rio de Janeiróban lévő magyar küldöttség képviselője a legfrissebb történésekről számol be. Szó lesz arról is, hogy egy, fiatal önkéntesekből álló csapat azt a merész célt tűzte maga elé, hogy alapjaiban változtatja meg, amit eddig az ételmaradékok újrahasznosításáról gondoltunk: éttermi koszt háziállatainknak, kávézacc növényeinknek.

A mozgalom áprilisban indult, a 10 órakor kezdődő Napközben  című műsorban az első eredményeket ismertetik. 13.30-tól az Ütköző vitaműsor fő kérdései: javul-e Budapest levegője a bevezetésre váró útdíj után? Milyen lehetőségek vannak még a „zöldebb” környezet elérésére? A 15 órakor kezdődő Arcvonások vendége: Vida Gábor Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, akadémikus.

Kutatásai során az evolúciógenetika területén a fajok sokféleségének kialakulását, mechanizmusának pontos menetét, lefolyását, a fenntartható fejlődés biológiai vetületének kérdéseit vizsgálja. A 15.35-kor kezdődő Tér-idő a riói delegáció magyar tagjait  arról faggatja, hogy mi várható a Rio+20 konferenciától.

A Közelről a kihalófélben lévő állatfajokkal, a felelőtlen emberi viselkedéssel és a mértéktelen vadászattal foglalkozik. A hallgatók megismerhetik a végveszélyben lévő fajok listáját: a galápagosi óriásteknős vagy elefántteknős, a kínai folyami delfin, a Vancouver-szigeti mormota, a jávai orrszarvú az elkövetkező öt év során valószínűleg nyomtalanul eltűnik az élővilágból.

A védendő állatok közül hatról hangképet hallhatnak a nap folyamán. Egyikük a gorilla, melynek száma aggasztóan alacsony. Becslések szerint a hegyvidéki alfajból mindössze kb. 620 élt az 1980-as évek végén. A széles szájú orrszarvú 500 egyedről mára 10 egyed alá csökkent. Veszélyben van, mégis nagy túlélőnek számít a Lord-Howe-szigeti botsáska: már közel egy évszázada kihaltnak hitték, amikor 2001-ben találtak egy, néhány tucat egyedből álló populációt.

A mhór gazellát már nem lehet megtalálni a szabad természetben. Szintén védendő a tarvarjú, hiszen vadon csak néhány száz példány él. Idehaza a rákosi vipera teljes állományát ötszázra becsülik. Már csak öt szirti sas él hazánkban, és ha nem teszünk valamit, akkor elpusztítjuk minden egyedét.

A nap zárásaként este tíz órakor a Kultúrkörben zöldmozgalom az irodalomban és a filmművészetben. Mi lehet a Talpalatnyi Föld és a Keresztül-kasul Magyarországon című filmek sikerének titka?