2012. október 16., 08:112012. október 16., 08:11
Mint elmondta, szeretnék meglepni a közönséget, visszaadni a népzene és a néptánc barátainak a táncházak, fonók, koncertek hangulatát. Kázsmér Kálmám ebben saját tapasztalatát is hasznosíthatja, mivel negyedszázada játszik különböző népzenei együttesekben.
A helyszíni bemutatkozásokra nagyon sok fiatal érkezett. Sokan kisebb, elzárt településekről jöttek, ahol még a „nagy öregektől” leshették el a zene, a tánc ritmusát. Mások neves együttesek tagjaiként érkeztek, amelyekben profi koreográfusok keze alatt sajátították el a szakma fogásait. „Mindegyikük életfilozófiája szimpatikus volt: nem tengnek-lengnek, „lógnak a levegőben”, határozottak, céltudatosak, szabadidejüket maximálisan kihasználják. Egy életre elkötelezték magukat a népi kultúra mellett. Ugyanakkor, mint a legtöbb fiatal, szeretnek diszkóba, koncertekre járni, mulatni. Felfigyeltem arra is, hogy noha a versenyszellem mindegyikükben megvolt, nem nyerni jöttek: a találkozás, a barátkozás élménye volt számukra igazán fontos” – fogalmazott a műsor technikai vezetője.
A márciusban meghirdetett népzenei és néptáncvetélkedőre több mint kétezren jelentkeztek: szólótáncosok és énekesek, párosok és néptáncegyüttesek, zenészek és zenekarok, nagyvárosi táncházas fiatalok és távoli vidékek hagyományos kultúrájába beleszületett tehetségek egyaránt. A jelentkezőkben mégis közös az, mennyire meghatározza életüket és gondolkodásukat a népzene és a néptánc.
„Ha élsz, táncolsz. Ha táncolsz, élsz” – foglalta össze érzéseit az egyik erdélyi táncos, más a tájegységére jellemző nehéz sorssal, „kesergéssel” hozza összefüggésbe a népdalhagyományt, míg van, aki viccesen a „vízszintes vágyak függőleges kifejezésének” nevezi néptánctudományát. „A versenyzők a zsűrinek is nagy meglepetéseket szereztek. Többek között olyan tehetséges népdalénekesek álltak színpadra, akik a tőlük távol eső vidékek dalait is úgy interpretálták, mintha az adott régióban születtek volna. Ebben nagy szerepe van a táncházmozgalom hagyományoktatási modelljének” – értékelte a versenyt Agócs Gergely néprajzkutató.