Fotó: A szerző felvétele
2009. május 28., 11:032009. május 28., 11:03
„Előre be vannak osztva a különböző osztályok, és szoros program szerint látogatják a kiállítást. Az a legérdekesebb, hogy eddig bármilyen tárlatot mutattunk nekik, alig várták, hogy vége legyen. Máskor folyton izegtek-mozogtak, de itt fegyelmezetten, feszült figyelemmel követnek végig mindent” – magyarázta lapunknak Felicia Grigorescu, a múzeum szépművészeti részlegének vezetője.
A szakember szerint ez annak tudható be, hogy a fiatalok, bár sokat hallanak naponta különböző fórumokon a zsidó felekezetről, közvetlen kapcsolatba sohasem kerülnek a zsidó kultúrával. „Nemcsak a diákok, de a felnőtt lakosság nagy része sem tudja, hogy például Szatmáron még élnek zsidók, akik templommal, kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek. Naponta mennek el az emberek úgy a központban lévő zsinagógák mellett, hogy nem tudatosul bennük, milyen épületeket is látnak. Ezt az anomáliát szerettem volna egy kicsit oldani ezzel a kiállítással” – mesélte a tematikus tárlat apropóján Grigorescu, aki Tóth Zoltán nevű munkatársával közösen rendezte be a kétszobányi bemutatótermet.
A kiállított szertartási tárgyakat a szatmári és nagybányai zsidó hitközség és magánszemélyek kölcsönözték a múzeum számára. Ezeket kétszeresen biztosították, hiszen több értékes darab is van közöttük, így a nap 24 órájában elektronikus riasztórendszer és vagyonőr vigyáz rájuk.
„Mivel a zsidók történelme és vallása hihetetlenül szorosan kapcsolódik egymáshoz, a látogató egy tárlat alkalmával két fontos dolgot követhet nyomon. Láthat kandelábereket, hanukiákat, az imádság kezdetét jelző sófárt, és egyéb ősidőktől használt eszközt, valamint betekintést nyerhet a régió zsidóságának történelmébe” – tette hozzá a muzeológus.
A tárgyak között helyet kapott egy több mint százéves tóra is, amelyet a szatmári zsidók generációkról generációra örökítettek. Ezt meglehetősen ritkán látni, mert egy bank széfjében őrzik, és csak nagyon indokolt esetben veszik ki onnan. „Többször betörtek a nagytemplomunkba, így annak ellenére, hogy minden zsinagógának saját imatekercse van, amelyet fő helyen, lepel alatt kell őrizni, mi mégsem mertük otthagyni. Hatalmas anyagi és eszmei veszteség érne bennünket, ha eltűnne ez a szent pergamen” – közölte korábban lapunkkal Sebők Alfréd, a partiumi város zsidó hitközségének titkára.
A tárgyak mellett látni még fotókat a nagykárolyi zsinagóga külső és belső díszítéseiről, valamint annak az 1905-ben épült templomnak a felvétele is megtekinthető, amelyet 1965-ben leromboltak és helyére rendőrkapitányságot építettek.
Felicia Grigorescu szerint azért számít a városban kuriózumnak ez az ideiglenes gyűjtemény, mert már sok a vegyes házasság, ahol a zsidó felek nem, vagy csak nagyon ritkán tartják meg az ősi rítusokat, és így nekik is fontos adalékanyaggal szolgálhat.
„Mivel már nem tudják a héber vallási nyelvet, és nem volt, kitől megtanulniuk a sokszor bonyolultnak tűnő szertartásokat, nem tudják pontosan, mit is jelentenek ezek a tárgyak. Mi leírásokkal és fotókkal próbáljuk segíteni a tájékozódásban a látogatókat, és olyan korabeli felvételeket is bemutatunk, amelyek explicitebbé teszik a háború előtti, igen gazdag szatmári zsidóságról alkotott képet” – fogalmazott a tárlatvezető.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.