2011. június 22., 09:202011. június 22., 09:20
Két évet kellett várni, hogy az újabb spin-off elkészüljön, és az alkotók rögtön egy csavart is alkalmaztak: az előző részek hipermodern környezete után Az X-Men: Az elsők cselekménye a 60-as évek legelején játszódik, tehát abban az időszakban, amikor a Marvel-univerzum atyamestere, Stan Lee valóban kitalálta a különleges képességeik miatt előbb bújkálni kényszerülő, majd szuperhősökként színre lépő mutánsok figuráit.
Ez pedig két okból is jó döntés volt: egyrészt a már idősen megismert szereplők fiatalkorát feldolgozó történet önmagában is érdekesebb egy egyszerű folytatásnál – lásd a Star Trek közelmúltban elkészült legeslegelső részét –, másrészt pedig meg lehetett lovagolni a továbbra is dúló retródivatot. A brit rendező-producer, Matthew Vaughn – akit többek között Guy Ritchie kultuszfilmjei, A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső, valamint a Blöff producereként, illetve a Torta című krimi vagy a szintén álruhás hősös témájú HA/VER rendezőjeként ismerhetünk – a Marvel-hősök világában is ügyesen mozog: az X-Men: Az elsők kimondottan jól sikerült képregényfilm, mind a történet, mind az atmoszférateremtés szempontjából. A film legeleje a két főhős gyerekkorába kalauzolja el a nézőt: miközben a későbbi Xavier professzor, a mutánsok békés beilleszkedésének apostola dúsgazdag szülei kastélyában mulatja az időt, a később a különleges képességű egyedek társadalomból való kivonulását, illetve a mutánsok életére törő emberiség megsemmisítését zászlajára tűző Magneto – még Erik Lensherr néven – kénytelen végignézni, amint egy náci koncentrációs táborban, a mutánsokat tanulmányozó egyik tudós hidegvérrel meggyilkolja az édesanyját.
A továbbiakban már a hatvanas évek elején járunk: Xavier épp megszerzi a genetikaprofesszori diplomáját, miközben Erik anyja gyilkosát üldözi a világban, hogy aztán útjaik öszszefussanak, és kiderüljön: csak a magukhoz hasonló mutánsok összegyűjtésével képesek legyőzni a világ elpusztítására törekvő mutáns főgonoszt, Sebastian Shaw-t, aki nem más, mint az Erik anyját megölő náci.
A film erénye, hogy mind témájában, mind látványvilágában szemléletesen jeleníti meg a hatvanas éveket: épp a hidegháború egyik legsúlyosabb konfliktusa, a kubai rakétaválság dúl, miközben a fiatalok vad partijai már a közelgő hippi korszak és lázadások előszelét jelzik. A Magnetót alakító Michael Fassbender eközben tökéletes mása a kor szuperügynökének, a Sean Connery által megfogalmazott James Bondnak, mint ahogy számos akciójelenet és a szuper műszaki kütyük is a jó öreg 007-es kalandjait feldolgozó filmek vizuális univerzumát idézik. Mindeközben a történet egy ma is aktuális témát dolgoz fel, a kisebbség-többség viszonyt, a kölcsönös bizalmatlanság legyőzésének és a beilleszkedés lehetőségeinek problematikáját boncolgatja. Persze nem tudományos eszközökkel, de mindenképpen szemléletesen.
A humorra is adtak az alkotók – Hugh Jackman néhány másodperces cameoja, amikor Rozsomákként durván elhajtja a vérbe a mutánsrekrutálásra érkező Xaviert és Lenshert, a film egyik legjobb poénja, és bár a film végén lezajló csata talán még a képregényfilmes átlaghoz képest is túlzottan pátoszosra sikeredett, kijelenthető: az X-Men: Az elsők a felső kategóriába tartozik a maga műfajában.
X-Men: Az elsők (X-Men: First Class. Amerikai akciófilm, 132 perc, 2011). Rendezte: Matthew Vaughn. Producer: Luren Shuler Donner, Simon Kinberg. Szereplők: Michael Fassbender, Kevin Bacon, James McAvoy, January Jones, Rose Byrne, Nicholas Hoult, Zoe Kravitz. Írta: Jane Goldman, Ashley Miller. Kép: John Mathieson. Zene: Henry Jackman. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!