Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Egy szerzõdés két oldala A jelenleg az Udvarhely Néptáncmûhelynél dolgozó táncosok bosszúként és kicsinyes személyeskedésnek értelmezik, hogy korábbi alkalmazójuk a per lehetõségét is felvetette a tanfolyam árának behajtására. „Nem hiszem, hogy rá lenne szorulva erre a pénzre a csíki együttes, inkább bosszút akarnak állni rajtunk azért, mert felmondtunk\" – mondta Magyari Csaba. „Ötszáz lej a havi fizetésünk, ebbõl hogyan lehetne nyolcszáz és ezer lej közötti összeget kifizetni? Így is alig élünk meg\" – teszi hozzá egy másik érintett, Szopos Zita. A Székelyudvarhelyre szerzõdött hat táncos mindegyike jogtalannak tartja a Hargita Nemzeti Székely Együttes eljárását. A mûvelõdési intézményvezetõi képzést pályázati pénzbõl szervezte egy éve a csíki együttes, ezzel próbálva biztosítani tagjai számára a táncos karrier utáni esetleges munkavállalást. A tanfolyamon nem volt ugyan kötelezõ részt venni, de – mint elmondták – a Hargita vezetõsége rábeszélte õket. A táncosok szerint a képzés megkezdése után, a harmadik napon írattak alá velük – a tanfolyam árának fejében – egy egyéves hûségnyilatkozatot. „Ha elsõ nap hozzák aláírásra a nyilatkozatot, talán el sem kezdjük a tanfolyamot. A harmadik napon viszont azzal vettek rá az aláírásra, hogy ha akkor abbahagyjuk is, ki kell fizetnünk személyenként száz eurót, mert az együttes már átutalta a tanároknak a pénzt, és a pályázatot el kell számolniuk\" – magyarázta Magyari Csaba. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gazdasági igazgatója, Füleki Zoltán elmondta, a tanfolyamra vonatkozó szerzõdésben valóban rögzítették, hogy az intézmény csak akkor vállalja az alkalmazottak képzésének költségeit, ha azok még egy évig fenntartják munkaviszonyukat. A gazdasági igazgató szerint a táncosok nem a képzés harmadik napján, hanem már a tanfolyam elõtt tájékoztatták a szerzõdésben rögzített feltételekrõl. „Egy nappal a képzés megkezdése után kézhez kapták a szerzõdéseket, és alá is írták. Tudták, mire kötelezi õket a szerzõdés, amikor felmondtak, tudomásul vették, hogy tartoznak, és tavaly december 31-éig kellett volna törleszteniük az adósságot\" – mutatta ottjártunkkor a szerzõdést a gazdasági igazgató. Hozzátette, mivel nem azonnal távoztak az intézménytõl, hanem csak szeptemberben mondtak fel, a táncosoknak nem kell a teljes díjat visszafizetniük. Így például Szopos Zitának az összesen 1779 lejbõl 938 lejt kellene visszaadnia, és ennek fejében a romániai munkaügyi, valamint oktatásügyi minisztérium által elismert, a Hargita Megyei Kulturális Központ által kibocsátott oklevél birtokosa lehet. Kié a következõ lépés? Füleki úgy gondolja, a Hargita együttes vezetõsége jóindulattal viszonyult egykori alkalmazottaihoz, nem vonta meg tõlük a 13. fizetést – annak ellenére, hogy nem fizették ki a tartozásukat. Március 3-án pedig nem voltak hajlandók aláírni az intézmény küldte második felszólítást, hogy március 15-éig fizessék ki az elmaradást. „Nem szeretnénk perelni, vannak módszerek a megoldásra. Új határidõt is kitûzhetünk, vagy megegyezhetnénk, hogy milyen formában tudnak fizetni, akár részletekben is. De ehhez õk kellene hogy megkeressenek\" – mondta el Füleki. „Életemben nem pereskedtem, most sem szeretnék, mindig próbáltuk segíteni a kollégákat. Közösen ünnepeltünk, amikor befejezõdött a képzés. Méltatlannak tartom, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, miközben a munkára szeretnénk koncentrálni. Csak azt a játékszabályt kell betartanunk, amiben az elején írásban megegyeztünk – kommentálta a történteket András Mihály, az együttes igazgatója. – Gyakran van ez így az életben, hogy az adós sértõdik meg és támad, és ha kell, hazudik. A megkérdõjelezett szerzõdések nálunk megtalálhatóak, léteznek.\" Hozzátette: szerinte nincs szükség ilyenfajta „háborúkra\". Az Udvarhely Néptáncmûhelyhez szerzõdött táncosok azonban úgy vélik, nem nekik kell megtenniük a következõ lépést, szerintük a kölcsönös megegyezésre kísérletet sem tett a Hargita vezetõsége. „Közösen találhatunk olyan megoldást, amely nem a törvényszéken végzõdik. Ha annyira hiányzik az a pénz, ám legyen – bár nem érezzük hibásnak vagy adósnak magunkat. Mondják azt, hogy menjünk át két elõadással, táncoljuk le az adósságot. De a bírósági útnak is állunk elébe, mert nem vagyunk vétkesek, nyugodtan alszunk\" – mondta Kocsis Hunor. Kovács Csaba, Székely Zita
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.