2008. március 26., 00:002008. március 26., 00:00
A XI. kerületben a Szent Gellért teret a Móricz Zsigmond körtérrel összekötõ Bartók Béla úton a közeljövõben kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok sorjáznának, a kulturális arculatot ifjúsági klubokkal, könyvesboltokkal és mûkereskedésekkel is erõsítenék. A századelõn ebben a városrészben lakott Kosztolányi Dezsõ, Karinthy Frigyes (képünkön) és Móricz Zsigmond. A mai Bartók úton lakott Ottlik Géza író, míg a kortárs mûvészek közül ma is itt él Cseh Tamás zenész, színész. A projekt szerint sétálóutcákat és tereket alakítanak ki, az itt lévõ ingatlanokat pedig csak olyan célokra adják bérbe, amelyek a mûvésznegyed programját szolgálják. A negyed szívében az 1930-as évek híres találkahelye, a jelenleg felújítás alatt álló Hadik-kávéház áll. Az 1906-ban nyílt szórakozóhely a Centrál és a New York mellett Budapest legjelentõsebb kávéháza volt, ahol a „foglalt páholy” állandó vendége Karinthy, az asztaltársaság „királynõje” pedig az író második felesége, a szép és kihívó Böhm Aranka volt – sokszor Karinthy nem kis boszszúságára. A Hadikban, a híres fõvárosi kávéscsalád feje, Kaiser Adolf által felszolgált kapucíner mellett született a Tanár úr kérem. Törzshelyként és „dolgozószobaként” szolgált a kávézó Kosztolányi Dezsõ, József Attila, Déry Tibor, Füst Milán, Tóth Árpád, Devecsery Gábor és Rejtõ Jenõ számára is. Az épület tetõtéri mûtermében élt a 19. század második felében Csontváry Kosztka Tivadar festõmûvész.
Budapesten, a „kávéházak fõvárosában” a kiegyezéstõl az elsõ világháborúig élték fénykorukat a kávémérések. A kávéházakban nem kellett sokat költeni, a vendég órákig üldögélhetett egy csésze kávé és egy pohár víz mellett, üzeneteket és leveleket küldhetett, ugyanide választ is kapott. Papír, toll, tinta ingyen állt rendelkezésre. A kávéházi kultúra oly szorosan kötõdött a sajtóhoz, mint akkoriban sehol máshol Európában. Újságcikkek, novellák, regényfejezetek, színházi kritikák íródtak a lármás asztalok mellett. Erre a célra a fõpincérek kötegszám tárolták a hosszú, fehér papírt, a kutyanyelvet.
Hírösszefoglaló
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.