Nemcsak a szalontaiak, hanem a szülőfüldjükhöz ragaszkodó emberek számára is közöl mondanivalót a kiadvány
Fotó: képernyőmentés
JEGYZET – Huszadik alkalommal fogadja saját szerkesztésű Nagyszalonta Kalendáriummal az új évet, jelen esetben a 2023-as esztendőt Tódor Albert, a hajdúváros volt polgármestere és mai napig egyik legelkötelezettebb közösségi egyénisége.
2023. január 04., 21:442023. január 04., 21:44
2023. január 04., 21:472023. január 04., 21:47
Az idei kiadvány előszavában megható gondolatot közöl, amit meggyőződésem szerint nem csupán a szalontaiak, de a szülőföldjükhöz bárhol ragaszkodók meg fogják jegyezni:
„Nagyszalonta bennünket összetart. Minket nemcsak az anyanyelvünk, nem a jelszavak és nem mivoltunknak üres definíciója kapcsol össze, hanem a nemzedékeink öntudata és hagyományai.
A minden kalendáriumot nyitó eljövendő esztendő hónapjait nem csupán dátumokkal és névnapokkal mutatja be, hanem minden hónap lapján egy-egy Szalontához valamiképpen kapcsolódó verssel is: időrendi sorrendben Demény Ottó, Magyari Barna, Arany János, Erdélyi József, Szabó Kiss Erzsébet, Zsikú János, T. A., Gábor Ferenc, Sinka István, Kulcsár Ferenc, majd ismét Gábor Ferenc és Szabolcska Mihály tollából.
de Tódor Albert elmélyült munkáját dicséri, hogy minden évben talál a két költőóriás írásai közt olyanokat is, amelyek eddig még nem szerepeltek az előző évek kalendáriumaiban, az idei kiadványban ilyenek például a Kikkel levelezett Arany János? című írás, melyben szerepel egy megható Illyés Gyula-mondat is: „Nem lehet meghatottság nélkül fölpillantani ezekből a levelekből, a két lélek-óriás hancúrozásából.”
Továbbá Arany János diákládájából „bukkant elő” a hír, hogy 2004 óta létezik Arany János-csillag is, a felfedezés és elkeresztelés a budapesti Sárneczky Krisztián amatőr csillagásznak köszönhető. Petőfitől is szerepel a kiadványban egynéhány, tudtommal eddig nem közölt írás, például március 15-ének leírása Petőfi naplójából, de olyan személyes vonatkozású írások is érdekesek, mint például Petőfi lánykérései, vagy hogy hányszor láthatta a fiát.
például a szív és az agy titkos paktumával, a kenyérrel, nyugtalansággal, a pásztor- és juhászkutyák hűségével, az időszámítás és a naptár történetével, húsvéti jelképekkel és szokásokkal, a 120 éves baptista imaházzal, Bocskai koronájával, a Fekete Sereggel, a turulmondával, időskori problémákkal, a konyhai és a kerti házi praktikákkal foglalkozó írások, továbbá az időjárással kapcsolatos szólások, gondolatok és intelmek. És még sorolhatnám a családi élettel kapcsolatos és egyéb írásokat, de a lényeg, hogy idén is arra törekedett a szerkesztő, hogy ne legyen olyan olvasó, aki elégedetlenül csukja be a kalendáriumot, kissé dühösen mondva, hogy nem talált semmi olyat, ami őt érdekelné. Meggyőződésem, hogy mint eddig minden évben, most is a legkülönbözőbb korosztályok fogják megelégedetten olvasgatni a Nagyszalonta Kalendárium 2023-as kiadását.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!