Nemcsak a szalontaiak, hanem a szülőfüldjükhöz ragaszkodó emberek számára is közöl mondanivalót a kiadvány
Fotó: képernyőmentés
JEGYZET – Huszadik alkalommal fogadja saját szerkesztésű Nagyszalonta Kalendáriummal az új évet, jelen esetben a 2023-as esztendőt Tódor Albert, a hajdúváros volt polgármestere és mai napig egyik legelkötelezettebb közösségi egyénisége.
2023. január 04., 21:442023. január 04., 21:44
2023. január 04., 21:472023. január 04., 21:47
Az idei kiadvány előszavában megható gondolatot közöl, amit meggyőződésem szerint nem csupán a szalontaiak, de a szülőföldjükhöz bárhol ragaszkodók meg fogják jegyezni:
„Nagyszalonta bennünket összetart. Minket nemcsak az anyanyelvünk, nem a jelszavak és nem mivoltunknak üres definíciója kapcsol össze, hanem a nemzedékeink öntudata és hagyományai.
A minden kalendáriumot nyitó eljövendő esztendő hónapjait nem csupán dátumokkal és névnapokkal mutatja be, hanem minden hónap lapján egy-egy Szalontához valamiképpen kapcsolódó verssel is: időrendi sorrendben Demény Ottó, Magyari Barna, Arany János, Erdélyi József, Szabó Kiss Erzsébet, Zsikú János, T. A., Gábor Ferenc, Sinka István, Kulcsár Ferenc, majd ismét Gábor Ferenc és Szabolcska Mihály tollából.
de Tódor Albert elmélyült munkáját dicséri, hogy minden évben talál a két költőóriás írásai közt olyanokat is, amelyek eddig még nem szerepeltek az előző évek kalendáriumaiban, az idei kiadványban ilyenek például a Kikkel levelezett Arany János? című írás, melyben szerepel egy megható Illyés Gyula-mondat is: „Nem lehet meghatottság nélkül fölpillantani ezekből a levelekből, a két lélek-óriás hancúrozásából.”
Továbbá Arany János diákládájából „bukkant elő” a hír, hogy 2004 óta létezik Arany János-csillag is, a felfedezés és elkeresztelés a budapesti Sárneczky Krisztián amatőr csillagásznak köszönhető. Petőfitől is szerepel a kiadványban egynéhány, tudtommal eddig nem közölt írás, például március 15-ének leírása Petőfi naplójából, de olyan személyes vonatkozású írások is érdekesek, mint például Petőfi lánykérései, vagy hogy hányszor láthatta a fiát.
például a szív és az agy titkos paktumával, a kenyérrel, nyugtalansággal, a pásztor- és juhászkutyák hűségével, az időszámítás és a naptár történetével, húsvéti jelképekkel és szokásokkal, a 120 éves baptista imaházzal, Bocskai koronájával, a Fekete Sereggel, a turulmondával, időskori problémákkal, a konyhai és a kerti házi praktikákkal foglalkozó írások, továbbá az időjárással kapcsolatos szólások, gondolatok és intelmek. És még sorolhatnám a családi élettel kapcsolatos és egyéb írásokat, de a lényeg, hogy idén is arra törekedett a szerkesztő, hogy ne legyen olyan olvasó, aki elégedetlenül csukja be a kalendáriumot, kissé dühösen mondva, hogy nem talált semmi olyat, ami őt érdekelné. Meggyőződésem, hogy mint eddig minden évben, most is a legkülönbözőbb korosztályok fogják megelégedetten olvasgatni a Nagyszalonta Kalendárium 2023-as kiadását.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
szóljon hozzá!