2009. április 07., 10:362009. április 07., 10:36
A templomajtón belépve azonban megdöbbentő látvány fogadta: az épület teteje be volt omolva, az épen maradt karzaton varjak ültek, az elhagyatott istenházában fű nőtt, az egyik szenteltvíztartó színültig megtelt esővízzel, a másik földdel. Ennek a nem mindennapi tempomlátogatásnak az élményét örökíti meg Vajda árkosi fotókiállítása, amelyet pénteken nyitott meg Farkas Wellmann Endre költő és Makkai Péter református lelkipásztor.
„Vajda Ferenc világában a művészi leképezés túlmutat önmagán, képei dokumentumok is egyben, a mi életünkkel párhuzamos valóságok lenyomatai. E kiállítás már csak témája révén is létjogosult, a történelem sodrában szemmel láthatóan pusztuló civilizációs értékek meg- és felmutatása megrázó élmény lehet a szemlélőnek, pontosabban mindazoknak, akik életükben bár egyszer megélték a szentséggel való találkozást” – fejtette ki megnyitóbeszédében a költő.
Mint mondta, a művész a pusztulás kontextusában ragadta meg a funkcióitól megfosztott és önmagában is műalkotásértékkel bíró épületet, és ez a látvány felerősíti a kiállítás alcímeként megfogalmazott kérdést – Mi marad utánunk? –, amely egyformán megválaszolhatatlan, ezért mindegy, hogy az ateista vagy a vallásos ember teszi föl.
Makkai Péter szerint a képek, bár egy szent hajlék pusztulását örökítik meg, pozitív üzenetet hordoznak, hiszen arról árulkodnak, hogy élt valahol egy közösség, amelynek olyan erős hite volt, hogy hatalmas és pompás templomot emelt, ráadásul mára már ez az egyetlen épület, amely őrzi a falu egykori lakosainak emlékét.
Malcoci volt ugyanis az első német katolikus település Dobrudzsában: 1843-ban alapította huszonöt Németországból kivándorolt család. 1940-ben azonban több mint ezerszáz személyt erőszakkal visszatelepítettek a náci Németországba. 2002-ben a falu egykori lakói őseik emlékére márványtáblát helyeztek el az omladozó templomban.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.