Balás Árpád marosvásárhelyi földrajztanár három kötetet ismertetett: Maros, Hargita, illetve Kovászna megye útikönyveit. Bemutattak továbbá egy Görgényi-havasokról szóló kötetet, valamint Sarány István Toronyiránt Európában című könyvét.
Előbbi hiánypótló írás, hisz társszerzője, Böjthe-Beyer Barna szerint Erdély egyik legvadabb hegységéről igyekszik a lehető legpontosabb leírást adni. A könyvet kalauzként használó túrázók olyan turistaösvényekre bukkanhatnak a leírások alapján, amelyeken a szerzők előtt évtizedek óta nem járt ember.
Az esten Markó Béla korábban már bemutatott könyvét, az Egy irredenta hétköznapjait is ismertették, de a vásárhelyi közönség megismerhette lapunk gyergyószentmiklósi munkatársa, Jánossy Alíz interjúkötetét is, amelyben a szerző a szárhegyi táborba érkező alkotóművészekkel a Krónika Szempont és Kultúra rovata számára készített interjúit gyűjtötte össze.
Szintén a könyvvásár alkalmával mutatták be szombaton a Nemzeti Színház kistermében a Makra Lajos színművészről szóló kötetet, amely a Komp-Press Kiadó gondozásában jelent meg a Prospero Könyvek (színészportrék) című sorozatban.
A temesvári születésű Makra, akit barátai, ismerősei Dzsoninak becéztek, a Temesvári Állami Magyar Színház igazgatója is volt, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál helyezkedett el, 50 évet töltött színpadon. A kötet szerzője a színművész második felesége, Ferencz Éva, valamint Zsehránszky István színikritikus.
A kötetről Marosvásárhelyen a sorozat ötletgazdája, a Makra-kötet szerkesztője, Demény Péter és a Korunk főszerkesztője, Balázs Imre József beszélt. „Azért szeretem a kötetet, mert benne van a kulisszák mögötti ember, aki hol sofőr volt, hol köztársasági elnökkel tárgyalt” – méltatta a könyvet Balázs Imre József.
Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóhelyettese szerint – aki sokat játszott együtt Makrával – „Dzsonit nagyon hamar megszerette a vásárhelyi közönség, hiszen ismerte őt a temesvári kitűnő előadásokból”. Demény Péter kiemelte, hogy a színművész komolyan vette szerepeit, de az sem elhanyagolható, hogy alakításaiban mindig ott bujkált a lényéből áradó humor is. „Önreflexióval, humorral, iróniával, pelikán módra, saját vérével neveli fel a szerepeket” – fogalmazott.
Zsehránszky István elmondta, hogy a színművész nemrégiben agyvérzésen esett át, de a betegséget legyőzve visszatért az aktív színészek sorába, így a színház iránti szeretete csodát tett az életében.
A kötetből a színésztársak, Kilyén Ilka, valamint Berekméri Katalin olvastak fel. B. Fülöp Erzsébet színművész részletet adott elő egyik közös fellépésükből.
A szombaton zárult könyvvásár idén minden eddiginél nagyobb könyvfelhozatallal várta az érdeklődőket, a romániai magyar kiadók mellett román és magyarországi kiadók is elhozták legfrissebb könyveiket, amelyekből a szervezők három kategóriában választották ki a legszebb könyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok