2012. március 15., 08:402012. március 15., 08:40
Nos A szellemlovas 2. – A bosszú ereje című film esetében ez utóbbi tényállás valósult meg: a lángoló koponyájú képregényhős kalandjainak első, Nicolas Cage főszereplésével 2007-ben vászonra vitt epizódja a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a jól sikerült adaptációk közé, sem a történet, sem a képi megjelenés nem predesztinálja erre a címre. A most mozikba került folytatás azonban még alább adja, a sztori és a vizuális megoldások a röhejes, a kínos, valamint a röhejesen kínos szintek között mozognak.
A második részben a főszereplő, az egykori motoros akrobata Johnny Blaze – aki, mint emlékezetes, az első részben egy balesetet követően eladta a lelkét az ördögnek, hogy megóvja apját a haláltól, így egy démon költözött belé, aki időről időre felszínre tör, ekkor válik a főhős lángoló koponyájú szellemlovassá – Európába teszi át a székhelyét, és hogy, hogy nem, Erdélyben köt ki. Itt pedig, az egzotikus transzszilván miliőben a sátán és földi segítői elől menekülő anyát és gyermekét kell megmentenie, a pokolfajzat ugyanis a gyermek testében kíván újjászületni.
A film természetesen hemzseg a csatajelenetektől, amelyeket igyekeznek minél látványosabbá tenni, ám ez az esetek többségében inkább hátrányára válik az alkotásnak: azok a részek, amelyekben a képkockák képregénypanel-szerűvé válnak, inkább csak megakasztják a történetet, semhogy megidéznék az eredeti, rajzolt mű világát. Maga a történet is meglehetősen elcsépelt, az ezerszer feldolgozott motívumhoz, a Földre egy gyermek képében újjászületni akaró sátán sztorijához semmit sem tesz hozzá.
A helyszín is ugyanolyan elcsépelt és kínos választás: most már nagyon unalmas, hogy ha misztikus, túlvilági vagy pokolbéli motívum bukkan fel egy hollywoodi filmben, akkor abban Erdélynek is föltétlenül benne kell lennie, mert hát Bram Stoker óta tudjuk, hogy itt mindannyian kitűnően érzik magukat, sőt máig szerves részét képezik az itt élők hétköznapjainak. A bemutatott tájak persze szépek, és föl lehet röhögni, amikor a hegyek között kanyargó szerpentinen felbukkan egy Dacia, de ezt már elég horrorfilmben felhasználták ahhoz, hogy ne csigázza fel különösebben az érdeklődésünket.
Ha már misztikus horrortörténet és Erdély, akkor Mike Mignola Hellboy, azaz Pokolfajzat című képregénye – az Ördögöt a falra című kötet – lehet az etalon, amelyben jóval profibb módon használják ki az ősi legendákban rejlő lehetőségeket, de A szellemlovas 2. olyan távol áll attól, hogy elérje ezt a színvonalat, mint a pokol a mennyországtól. A filmen Nicolas Cage búskomor tekintete és faarca sem segít egy fikarcnyit sem – A szellemlovas 2. egyszerűen a pokolian rossz alkotások sorát gyarapítja.
A szellemlovas 2. – A bosszú ereje (Ghost Rider: Spirit of Vengeance. (Amerikai–emirátusokbeli fantasztikus akciófilm, 96 perc, 2012). Rendezte: Brian Taylor, Mark Neveldine. Producer: Steven Paul, Ashok Amritraj. Szereplők: Nicolas Cage, Idris Elba, Christopher Lambert, Fergus Riordan, Ciarán Hinds. Írta: David S. Goyer, Scott M. Gimple. Kép: Brandon Trost. Zene: David Sardy. Értékelés az 1-10-es skálán: 3
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).