2009. április 06., 10:162009. április 06., 10:16
Elmondta: az írónő megkereste őt néhány írásával, melyek a lap hétvégi művészeti rovatában meg is jelentek, jelennek. Bár tárcakötetként aposztrofálják, nem kifejezetten ezt a műfajt képviseli, ugyanis a tárca szigorúan újságírói műfaj, s ahhoz, hogy egy írás vegytiszta tárcának számítson, tulajdonképpen még az is számít, hol helyezik el az újságoldalon, és milyen módon tördelik. Nagy Erika nem újságcikknek szánta írásait, melyek közül néhány a műfaji elvárásokhoz képest kicsit hosszú is, de ez még soha nem volt akadály abban, hogy megjelenhessen a Bihar megyei napilapban.
A tárca, de egyébként a véleményműfajok általában az előző rendszerben nyilvánvaló okokból nem léteztek az újságokban – hangzott el a könyvbemutatón. Most, a 21. században újra hiánycikknek számít a véleményírás, mondta Dénes, hiszen a kor olvasói inkább a hírt keresik, mint az irodalmi értékű műveket. Váradon ettől függetlenül a 70-es, 80-as években is jelent meg tárca, jegyzet, novella a sajtóban.
Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója fontosnak tartotta megemlíteni néhány váradi újságíró nevét, akik a kilencvenes évek elején véleményműfajban dolgoztak: Tőke Csaba, Implon Irén, Fábián Imre nyitja az illusztris névsort, de nem szabad elfeledkezni Szilágyi Aladárról és Gittai Istvánról sem, akik mai napig rendszeresen publikálnak. Nagy Erika elmondta: a Szlovákiai Magyar Írók Társasága rendszeresen szervez összejöveteleket a fiatal íróknak, s úgy érzi, a foglalkozások által nőtt az alkotókedv az ifjakban. A felvidéki írónő a beszélgetés végén dedikálta kötetét.
A Magyar Autonóm Tartományról 1959-ben egy alkotói csoport tervezett könyvet megjelentetni, amelynek elkészültét Keszy-Harmath Sándor koordinálta. Az írásban huszonöt szakember vett részt, mindannyian különböző szakterületeken dolgoztak, és adatok ezrei révén nyújtottak képet az akkor még létező tartományról. A kötet azonban soha nem jelent meg. Mire nyomdába került volna, „kitört a botrány” – mesélte Nagy Béla, a néhai Keszy-Harmath veje, akinek most sikerült valóban kiadatnia a monográfiát, Volt egyszer egy autonómia címmel.
A szerzőket meghurcolták, épphogy sikerült megúszniuk a börtönbüntetést, az összes fellelhető kéziratot elkobozta az államhatóság. Miután Keszy-Harmath 1991-ben elhunyt, leánya és annak férje, Nagy Béla találta meg a monográfia egyetlen fellelhető kéziratát. A Nagy Béla gondozásában a budapesti Szabad Tér Kiadónál megjelent dokumentumkötetet Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be.
„Kettős célt szolgál a kiadvány – mondta Nagy Béla. – Először is történelmi adathalmaz, amely más történészeket is inspirálhat, tájékoztathat erről a kevéssé ismert időszakról. Másrészt pedig valaki politikatörténetileg is utánajárhatna, és ki tudja, talán segítségül is szolgálhatna néhány mai probléma megoldásához.”
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.