2011. december 13., 09:222011. december 13., 09:22
Nos, Alfred Jarry nem bocsátott meg Hébert úrnak, a fizikatanárának, hiszen – először csak diáktársai szórakoztatására – róla mintázza meg Übü papa legendássá vált alakját. Az Übü király 1896-os ősbemutatóján már nem csupán egy tanár kifigurázásáról volt szó, Übü ekkor már a hatalomvágytól elvakult, minden aljasságra képes, gyáva zsarnok végsőkig groteszk megtestesítője, habár Jarry ekkor még aligha sejthette, hogy a 20. század zavaros történelme még az ő figurájánál is alantasabb, igazi Übüket is kitermel majd. Vélhetően ezen igazi Übük megszületése is elősegítette, hogy az Übü király máig fontos műve az európai színjátszásnak.
Alain Timar franciaországi rendező, az avignoni Theatre des Halles vezetője a Kolozsvári Állami Magyar Színházban színre vitt Übü királya révén megpróbálta oly módon „személytelenné” tenni az übüi alakot, hogy az bárki lehessen. Jobban mondva bármelyikünk lehessen, hiszen ahogy ezt el is mondta, nem egyetlen zsarnokot, egyetlen diktatúrát akart kifigurázni, hanem azt a zsarnokságot, amelyet a pénz, az egész Európát behálózó „ultraliberális-kapitalista” rendszer gyakorol ránk, és amelyhez akár tetszik, akár nem, mi magunk is hozzájárulunk. Übü papát tehát nem egyetlen színész játssza, Übü mamát sem, a szerepek az előadás alatt folyamatosan cserélődnek, napjaink zsarnoki rendszerének kifejezésére pedig Alain Timar keresve sem találhatott volna jobb eszközt a papírnál.
Mint mondja: a minket bűvöletben tartó pénz is csak papír, amilyen hatalmas, épp annyira múlandó is. A játéktér egy egyszerű négyzet, amelyben kívül a színészek már nem is feltétlenül szereplői az előadásnak, üldögélnek, és várják a végszót, hogy aztán ismét belépjenek a játékba. A papír pedig a díszlet és a jelmez szerepét is betölti, a színpadkép így rögtönzött, plasztikus (a színészek a játéktér végén álló papírtekercsről tépik le a jelmeznek, kellékeknek szolgáló darabokat), mégis kifejező és látványos. Igaz a színészeknek nem kis megterhelést jelenthet a folyamatos „átöltözés”, miközben a felpörgetett ritmusú előadásban trombitákat, kürtöket, tubákat fújva joviálisan bohóckodnak, rohannak és ugrálnak, hogy minél hitelesebben hozzák Jarry eltúlzott figuráit és – nevettessenek. Tán ez az egyetlen lehetőségünk fellázadni a bennünk is ott rejtező Übü ellen, ha kinevetjük jobb híján saját magunkat.
A helyszín Lengyelország, de ez tulajdonképpen nem lényeges. Az ősbemutató előtt maga Alfred Jarry így fogalmazott a közönségnek: „A cselekmény Lengyelországban, vagyis Sehol játszódik.” Übü papa „dragonyos kapitány, Vencel király segédtisztje, a lengyel Vörös Sasrend érdemjelének tulajdonosa, Aragónia volt királya” Poszomány kapitánnyal szövetkezik, hogy megkaparinthassa a trónt. (Jellemző, hogy itt is a nőalak, Übü mama csábítja bűnre az „első Übüt”, megízleltetve vele az elégedetlenség almáját.) A cselekmény azonban a történelem tanúsága és a mostani rendezői elgondolás szerint is játszódhatna bárhol, bármikor. Már csak egyetlen kérdés merülhet fel. Kitalálhat-e az író olyan groteszk helyzetet, rémséges történetet, alávaló figurát, amely elfajzott valóságunkban nem ismétlődhet meg? Lássuk, mit válaszolna erre Übü papa: „Szahart!”
Übü király – Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2011. Szerző: Alfred Jarry. Rendező, díszlet- és jelmeztervező: Alain Timar. Szereplők: Bogdán Zsolt, Dimény Áron, Farkas Loránd, Keresztes Sándor, Szűcs Ervin, Váta Loránd, Albert Csilla, Györgyjakab Enikő, Kató Emőke, Laczó Júlia, Skovrán Tünde, Varga Csilla
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.