2009. szeptember 07., 11:012009. szeptember 07., 11:01
Az egykori várad-olaszi magyar temetőről 25 év alatt készített képeiből válogatott Tóth István, a Romániai Fényképészek Egyesületének elnöke csütörtökön nyílt marosvásárhelyi kiállítására. Tóth István, aki a Tavirózsa fotóklub elnöke is egyben, és fotógalériát is működtet Nagyváradon, a megnyitón elmondta: „Negyed évszázad munkája tekinthető meg a kiállításon. Az olaszi temetőről készült első képeket 1984 körül fotografáltam”.
Az eredetileg katolikus temetőt 1863-ban egy katonai temető hozzácsatolásával megnagyobbították. Később a városvezetés a hitfelekezetek elöljáróival egyetértésben az addigi katolikus temetőben református és ortodox parcellákat is nyitott. Az 1970-es évekre már teljesen körülépítették, majd a kilencvenes években felszámolták, a reformátusok egy templomot, a görög katolikusok egy rendházat és egy templomot építettek a helyén, egy részét pedig parkosították.
A marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund műkritikus bevallotta: döbbenet fogta el, amikor végignézte a képanyagot. Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című költeményének sora jutott eszébe: „a legárvább, akinek még halottai sincsenek”. Mit érezhet hát az, akinek temetője sincs, mert azt is elveszik tőle? – tette fel a kérdést Nagy Miklós Kund, aki a falurombolással állította párhuzamba e barbár cselekedetet. Tóth István nyomon követte a temető eltűnését.
Annak idején meggyalázták a temetőt, ezt akarta megörökíteni. Akkor még nem gondolta, hogy felszámolják a sírkertet. Miután értesült a szándékról, folyamatosan kilátogatott a temetőbe, megörökítve a megsemmisülés fázisait. Az utolsó képeket ez év februárjában készítette. A gyűjtemény 101 képből áll, ezeknek csak egy része, 60 fotó tekinthető meg Marosvásárhelyen. A teljes anyag bemutatására Nagyváradon, halottak napján kerül majd sor.
A fényképek három ciklusba rendeződnek: az első ciklus az egykori temetőt, a második a pusztulást, a harmadik pedig a jelenkori helyzetet mutatja be. Tóth egyébként a megnyitón elmondta: mesterei között marosvásárhelyi fotóművészeket is számon tart, főként Marx Józsefet, akinek székelyudvarhelyi tárlatát éppen a vásárhelyi kiállítással egy időben nyitották meg. Egy másik példaképe a magyar fotóművészet nagy öregje, aki szintén Tóth István névre hallgat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok