2009. június 23., 10:442009. június 23., 10:44
Tizedik, jubileumi évadát zárta pénteken a Csíki Játékszín. A könnyed, szórakoztató műsorszámokkal, zenés produkciókkal, bohózatokkal tarkított gálaműsoron – melyen a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai is felléptek – adták át a színház szokásos díjait. Az est házigazdája, Parászka Miklós színházigazgató adta át az évadban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményért járó Hunyadi László-plakettet Bodea Tibornak. A Kuliszszagyűrűdíjat idén Bíró Ildikó öltöztető és Szilágyi Nóra közönségszervező vehette át.
| Parászka Miklós színházigazgató |
Parászka Miklós, akit Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a gálaesten, színházalapító és -fenntartó munkája elismeréseként Pro Urbe díjjal tüntetett ki, lapunk megkeresésére elmondta: „A mostani, tizedik évad mérföldkő volt a színház életében. Ennek megfelelően egész évre igényes programot állítottunk, amely méltó a jubileumi évadhoz.” Parászka kifejtette, büszke arra, hogy olyan előadásokat mutattak be idén, mint Maurice Maeterlinck A kék madár című drámája, amelyet a bukaresti Victor Ioan Frunză rendezett, vagy William Shakespeare Hamlet című alkotása, amelyet a szintén Bukarestből érkezett Gavriil Pinte rendezésében tekinthettek meg a nézők.
„Most épp a kisvárdai színházi fesztiválon vagyunk, amelyre A kék madárral hívtak meg bennünket” – mondta az igazgató, aki szerint gazdasági szempontból is sikeres évadott zárt a Csíki Játékszín. Elmondta, az idei évad 148 előadására közel 32 000 néző volt kíváncsi, Csíkszeredán kívül hét vidéki településen biztosított a színház bérleteket, melyekből több mint 7200 kelt el. Kijelentette, a színház tíz éve alatt folyamatosan nőtt az érdeklődés, nem voltak hullámvölgyek, a gazdasági válság sem vette el a nézők kedvét a színházba járástól. Ezt a színház jól kigondolt műsorpolitikájával magyarázta. „A megalakulás óta igyekszünk megfelelően ötvözni a művész- és szórakoztató színházak sajátosságait. Változatos repertoárt próbálunk biztosítani, amely nem egyetlen közönségrétegnek szól” – magyarázta. Parászka elmondta: a jubileumi évforduló nem jelent sem törést, sem váltást szakmai munkájában és a színház életében. „Ugyanazzal a gonddal szeretném segíteni a színház munkáját, amivel eddig. Azt szeretném, ha a következő generáció életképes, jó színházat örökölne” – mondta.
Budaházi Attila dramaturg, rendező az MTI kérdésére elmodta, a közönségszavazás eredménye szerint a szórakoztató műfaj volt népszerűbb: Eisemann Mihály–Somogyi Gyula–
Zágon István Fekete Péter című operettje – Parászka Miklós rendezésében – lett az első helyezett. Második a közönség kedvenceinek rangsorában a Hamlet, ezt követi A kék madár, illetve az évad negyedik darabja, Kacsóh Pongrác–Bakonyi Károly–Heltai Jenő János vitéz című zenés játéka, Budaházi rendezésében. Arra a kérdésre, hogy hol helyezkedik el a csíki társulat az erdélyi magyar színházak palettáján, Budaházi Attila azt felelte: A színházaknak nem szokásuk, hogy egymáshoz hasonlítsák magukat, abból indulnak ki, hogy milyen célokat követnek saját régiójukban, saját közönségük számára.
Egyébként az évad legnépszerűbb színésznője a közönség szavazatai alapján Dálnoky Csilla, legnépszerűbb férfi színésze pedig Veress Albert volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok