Fotó: Filmtettfeszt
Több mint 7000-en néztek filmet múlt héten a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle tizenhat helyszínén, ez a szám nagyobb, mint a tavalyi fesztivál nézőszáma.
2024. október 09., 11:092024. október 09., 11:09
A tizenhetedik helyszínen, Aradon október 10-én, csütörtökön kezdődik és szombaton ér véget a fesztivál.
október 2-ától 6-áig – olvasható a szervezők közleményében. A mintegy 40 programpont közül 31 volt filmvetítés, a három legnépszerűbb filmnek pedig a Ma este gyilkolunk (r. Fazakas Péter) című vígjáték, a Fekete pont (r. Szimler Bálint) című dráma és a Kék Pelikan (r. Csáki László) című animációs dokumentumfilm bizonyult.
a Filmgalopp 12 versenyfilmje, egy további erdélyi rövidfilmes blokk és 10 kiváló magyarországi rövidfilm alkotta a fesztivál gerincét. A legkisebbeket négy animációs film vetítéseire vártuk; a legtöbben – összesen több mint 600-an – a Sárkány és papucs című Dargay Attila-klasszikust nézték meg.
Fotó: Filmtettfeszt
A vetítéseket 14 közönségtalálkozó kísérte. Szerveztek találkozót többek közt Enyedi Ildikóval (a 25 éves Simon mágus című film apropóján) és Koltai Róberttel (a hamarosan Romániában is moziforgalmazásba kerülő Ma este gyilkolunk apropóján) –, volt Almási Tamás-mesterkurzus, egy könyvbemutató: Janovics Jenő.
A kolozsvári némafilmgyártás megteremtője. Látványtervezői kerekasztal és Damokos Csaba-kiállítás, két tudományos konferencia várta a közönséget, gyerekworkshopra is sor került Kolozsváron, de voltak közönségtalálkozók Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon is. Utóbbi helyszínen animációtörténeti kiállítás és animációs gyerekfoglalkozás, illetve a médiaértés-konferencia további előadásai is gazdagították a programot.
Fám Erika-díjban részesült Ritter György filmesztéta, a 10. Filmgalopp fődíját pedig Paniti Roland Képzelt faágra száll egy madár című rövidfilmje nyerte el.
Minden eddiginél erősebb volt a 24. Filmtettfeszten versenyző fiatal erdélyi alkotók mezőnye, és egy ritkábban díjazott filmes szakma képviselője vehette át a Sárga Csikó Díjat.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!