2009. február 02., 00:172009. február 02., 00:17
Mint azt Bartha Katalin Ágnes irodalom- és színháztörténész, az EMKE munkatársa elmondta, Engel Károly az együtt élő népek művelődési kapcsolatainak ápolását tartotta élethivatásának, irodalomtörténeti tanulmányainak nagy része is a román–magyar kapcsolattörténettel foglalkozik. A hagyatékban megtalálható többek között a Két irodalom mezsgyéjén című tanulmánykötete, irodalom- és művelődéstörténeti munkásságának dokumentumai, újság- és folyóirat-gyűjteménye, valamint az egyedülálló gyászjelentés-gyűjtemény. Engel Károly a kortársak visszaemlékezése szerint „rendszeres temetésre járó volt”, és a gyászjelentések hátsó oldalán voltaképpen „újraírta” a kanonizált oldalt: rövid életrajzot, az elhunytról szóló anekdotákat, a temetéssel kapcsolatos észrevételeit jegyezte le – derült ki a hagyatékot gondozó Bartha előadásából. Berki Tímea Ágnes doktorandus Engel Károly magyar–román irodalmi kapcsolatokkal összefüggő adatgyűjtéseit ismertette, Egyed Emese egyetemi tanár pedig Csokonai Vitéz Mihály Gerson című drámájának a tudós hagyatékában talált kéziratáról tartott előadást. A színmű eredeti példánya elveszett, az Engel Károly-féle változat szintén nem a költő kézírása, de Csokonai több helyen belejavított a szövegbe, ezért feltételezhető, hogy a szerző által ellenőrzött másolatról van szó. Ez a kézirat áll legközelebb az eredeti változathoz.
Kötő József színháztörténész Engel Károly hatdoboznyi műsorfüzet-gyűjteményéről és az ezeken rögzített színházkritikai észrevételek jelentőségéről beszélt. Kötő szerint ezek a feljegyzések megkerülhetetlenné fognak válni a recepciótörténet szempontjából, mert a hatvanas–hetvenes évek színházának szemléletváltását, a hagyományos formák felbomlását és a néző erre adott reflexióit követik nyomon. Dávid Gyula irodalomtörténész jellemzése szerint Engel Károlynak a kutatás, a „műhelyforgácsok”, a szétszórt adatok összegyűjtése és megőrzése élethivatás volt, és munkája során „egy szerzetes alázatosságával vállalta az anonimitást”.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.