Gazda József kovásznai közíró, a kiállítás kurátora, Gazdáné Olosz Ella textilművész férje is beszélt az életműről a tárlatmegnyitón, mellette balról a második Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese
Fotó: Kiss Judit
Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt meg A csend értelmezése című reprezentatív emlékkiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában hétfőn délután. A harminc éve elhunyt kovásznai művésznő munkásságát Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta, mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”.
2023. augusztus 14., 19:052023. augusztus 14., 19:05
2023. augusztus 17., 13:042023. augusztus 17., 13:04
Valóban az „egyszerűség döbbenetét” váltják ki az emberből a harminc éve elhunyt Gazdáné Olosz Ella textilművész munkái, amelyekből emlékkiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában hétfőn délután. Az „egyszerűség döbbenete” kifejezést maga a művésznő fogalmazta meg, akinek életművéből mintegy 50 alkotást sorakoztat fel a most megnyílt kiállítás, amely reprezentatív válogatás a kovásznai Gazdáné Olosz Ella (1937 –1993) életművéből 1969 és 2022 között nyílt kiállításokból.
Fotó: Kiss Judit
A megnyitón elhangzott a művész ama megfogalmazása is, amely szerint:
A művésznő férje, a tárlat kurátora, Gazda József közíró az eseményen kiemelte, hogy A csend értelmezése című kiállítás anyagát a művésznő által alkotott mintegy 211 szőnyeg és 40 minitextil közül válogatták ki. „Ha önök lélekkel, rárezdüléssel tekintenek ezekre az alkotásokra, akkor talán megérezhetik az „egyszerűség döbbenetét”, ami ezt az életművet jellemzi.
Fotó: Kiss Judit
Gazdáné Olosz Ella életművét Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta. Mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”. Mint mondta, a 19. században Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében Kovásznát mint a természetes fürdőiről nevezetes várost emlegette, de bekövetkezett az, ami Nagybányát is utolérte: az egykor aranybányászatával dicsekedő településről ma már mindenkinek az 1896-ban megalakult művésztelep jut az eszébe.
Fotó: Kiss Judit
A művésznő pályáját felidézve szólt arról is, hogy Kolozsváron még életében, 1976-ban az akkor alternatív helynek számító Korunk Galériában szerepeltek művei, 1994-ben a Bánffy- palotában immár emlékkiállítással adóztak az egy évvel korábban eltávozott művésznek. „Akár jelképes is lehet, hogy 2003-ban a bukaresti magyar, 2009-ben pedig a budapesti román kulturális központ szervezett tárlatot műveiből” – mutatott rá Szücs György. Azt is kifejtette, hogy az 1950-es évek közepén, a kolozsvári Ion Andreescu főiskola textil-tanszékén a tanítványok nemcsak szakirányú oktatást kaptak, hanem a képzőművészeti alapképzés részeként
s ekkor tanulmányozhatta közelről a népi hímzések, szövések, varrottasok technikájának és jelképvilágának végtelen gazdagságát.
Fotó: Kiss Judit
„A szintén anyagkísérleteket folytató, a festészet hagyományos kereteit meghaladó Jakobovits Miklós ragadta meg Gazdáné Olosz Ella életműve bartóki modellhez való igazodásának lényegét: „a foltokat, a felületeket az áhítat, a mesterség szeretete szövi át. Az az érzésünk, hogy bizonyos színeket ő maga talál ki, hisz a lélek legbelsőbb részeiből törnek felszínre, így őszinteségük hiteles és ezért fejezik ki oly erőteljesen azt a világot, azt a tájegységet, ahonnan származnak” – idézte Szücs György Jakobovitsot. Az is elhangzott, hogy
Fotó: Kiss Judit
„A Gazda-házaspár 1970-es években megtett nyugat-európai útja során személyesen találkozhatott mind a kortárs törekvésekkel, mind a különféle népi hagyományokkal, például Spanyolországban az évezredes mór ornamentikára csodálkozhattak rá. Olosz Ella a felületek megmozgatásával, a textil plasztikai tulajdonságainak vizsgálatával már ekkor megpróbálkozott. Elképzeléseinek helyességét visszaigazolták a szombathelyi és bukaresti nemzetközi miniatűrtextil-biennálék, amelyeken 1978–1986 között rendszeresen részt vett” – idézte fel Szücs György.
Fotó: Kiss Judit
Mint kifejtette,
s a festett és a festetlen szakaszok finom színátmenetek, árnyalatok kialakítását teszik lehetővé. Szücs György idézte Kántor Lajos irodalomtörténész egyik írását – akinek gyűjtemányéből szombaton nyílt tárlat szintén a Bánffy-palota termeiben. Kántor azt írta, hogy Olosz Ellát méltóképpen képviselő kovásznai faliszőnyeg a közvetlen környezete része,
Fotó: Kiss Judit
A textilművészeti alkotások állagmegőrzéséről a tárlatot követően Gazda Árpád újságírót, a művésznő fiát kérdeztük. Kifejtette, a családnak szerencséje van azzal, hogy az életmű darabjai főként Kovásznán vannak, ahol mofetták találhatóak: ezeknek a gödröknek a fenekén kéndioxid termelődik, ami nehezebb az oxigénnél, az tölti meg lent a teret. „Minden kiállítás esetében, amikor hazakerülnek Kovásznára a textilművészeti alkotások,
így megőrződnek épen a textíliák” – mondta el Gazda Árpád.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a hétfőn megnyitott kolozsvári kiállításon.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
szóljon hozzá!