Gazda József kovásznai közíró, a kiállítás kurátora, Gazdáné Olosz Ella textilművész férje is beszélt az életműről a tárlatmegnyitón, mellette balról a második Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese
Fotó: Kiss Judit
Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt meg A csend értelmezése című reprezentatív emlékkiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában hétfőn délután. A harminc éve elhunyt kovásznai művésznő munkásságát Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta, mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”.
2023. augusztus 14., 19:052023. augusztus 14., 19:05
2023. augusztus 17., 13:042023. augusztus 17., 13:04
Valóban az „egyszerűség döbbenetét” váltják ki az emberből a harminc éve elhunyt Gazdáné Olosz Ella textilművész munkái, amelyekből emlékkiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában hétfőn délután. Az „egyszerűség döbbenete” kifejezést maga a művésznő fogalmazta meg, akinek életművéből mintegy 50 alkotást sorakoztat fel a most megnyílt kiállítás, amely reprezentatív válogatás a kovásznai Gazdáné Olosz Ella (1937 –1993) életművéből 1969 és 2022 között nyílt kiállításokból.
Fotó: Kiss Judit
A megnyitón elhangzott a művész ama megfogalmazása is, amely szerint:
A művésznő férje, a tárlat kurátora, Gazda József közíró az eseményen kiemelte, hogy A csend értelmezése című kiállítás anyagát a művésznő által alkotott mintegy 211 szőnyeg és 40 minitextil közül válogatták ki. „Ha önök lélekkel, rárezdüléssel tekintenek ezekre az alkotásokra, akkor talán megérezhetik az „egyszerűség döbbenetét”, ami ezt az életművet jellemzi.
Fotó: Kiss Judit
Gazdáné Olosz Ella életművét Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta. Mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”. Mint mondta, a 19. században Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében Kovásznát mint a természetes fürdőiről nevezetes várost emlegette, de bekövetkezett az, ami Nagybányát is utolérte: az egykor aranybányászatával dicsekedő településről ma már mindenkinek az 1896-ban megalakult művésztelep jut az eszébe.
Fotó: Kiss Judit
A művésznő pályáját felidézve szólt arról is, hogy Kolozsváron még életében, 1976-ban az akkor alternatív helynek számító Korunk Galériában szerepeltek művei, 1994-ben a Bánffy- palotában immár emlékkiállítással adóztak az egy évvel korábban eltávozott művésznek. „Akár jelképes is lehet, hogy 2003-ban a bukaresti magyar, 2009-ben pedig a budapesti román kulturális központ szervezett tárlatot műveiből” – mutatott rá Szücs György. Azt is kifejtette, hogy az 1950-es évek közepén, a kolozsvári Ion Andreescu főiskola textil-tanszékén a tanítványok nemcsak szakirányú oktatást kaptak, hanem a képzőművészeti alapképzés részeként
s ekkor tanulmányozhatta közelről a népi hímzések, szövések, varrottasok technikájának és jelképvilágának végtelen gazdagságát.
Fotó: Kiss Judit
„A szintén anyagkísérleteket folytató, a festészet hagyományos kereteit meghaladó Jakobovits Miklós ragadta meg Gazdáné Olosz Ella életműve bartóki modellhez való igazodásának lényegét: „a foltokat, a felületeket az áhítat, a mesterség szeretete szövi át. Az az érzésünk, hogy bizonyos színeket ő maga talál ki, hisz a lélek legbelsőbb részeiből törnek felszínre, így őszinteségük hiteles és ezért fejezik ki oly erőteljesen azt a világot, azt a tájegységet, ahonnan származnak” – idézte Szücs György Jakobovitsot. Az is elhangzott, hogy
Fotó: Kiss Judit
„A Gazda-házaspár 1970-es években megtett nyugat-európai útja során személyesen találkozhatott mind a kortárs törekvésekkel, mind a különféle népi hagyományokkal, például Spanyolországban az évezredes mór ornamentikára csodálkozhattak rá. Olosz Ella a felületek megmozgatásával, a textil plasztikai tulajdonságainak vizsgálatával már ekkor megpróbálkozott. Elképzeléseinek helyességét visszaigazolták a szombathelyi és bukaresti nemzetközi miniatűrtextil-biennálék, amelyeken 1978–1986 között rendszeresen részt vett” – idézte fel Szücs György.
Fotó: Kiss Judit
Mint kifejtette,
s a festett és a festetlen szakaszok finom színátmenetek, árnyalatok kialakítását teszik lehetővé. Szücs György idézte Kántor Lajos irodalomtörténész egyik írását – akinek gyűjtemányéből szombaton nyílt tárlat szintén a Bánffy-palota termeiben. Kántor azt írta, hogy Olosz Ellát méltóképpen képviselő kovásznai faliszőnyeg a közvetlen környezete része,
Fotó: Kiss Judit
A textilművészeti alkotások állagmegőrzéséről a tárlatot követően Gazda Árpád újságírót, a művésznő fiát kérdeztük. Kifejtette, a családnak szerencséje van azzal, hogy az életmű darabjai főként Kovásznán vannak, ahol mofetták találhatóak: ezeknek a gödröknek a fenekén kéndioxid termelődik, ami nehezebb az oxigénnél, az tölti meg lent a teret. „Minden kiállítás esetében, amikor hazakerülnek Kovásznára a textilművészeti alkotások,
így megőrződnek épen a textíliák” – mondta el Gazda Árpád.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a hétfőn megnyitott kolozsvári kiállításon.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!