Térillúziók, nemesen elvont képek, „kötések a szívben” – Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt tárlat Kolozsváron

Gazda József kovásznai közíró, a kiállítás kurátora, Gazdáné Olosz Ella textilművész férje is beszélt az életműről a tárlatmegnyitón, mellette balról a második Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese •  Fotó: Kiss Judit

Gazda József kovásznai közíró, a kiállítás kurátora, Gazdáné Olosz Ella textilművész férje is beszélt az életműről a tárlatmegnyitón, mellette balról a második Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese

Fotó: Kiss Judit

Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt meg A csend értelmezése című reprezentatív emlékkiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában hétfőn délután. A harminc éve elhunyt kovásznai művésznő munkásságát Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta, mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”.

Kiss Judit

2023. augusztus 14., 19:052023. augusztus 14., 19:05

2023. augusztus 17., 13:042023. augusztus 17., 13:04

Valóban az „egyszerűség döbbenetét” váltják ki az emberből a harminc éve elhunyt Gazdáné Olosz Ella textilművész munkái, amelyekből emlékkiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában hétfőn délután. Az „egyszerűség döbbenete” kifejezést maga a művésznő fogalmazta meg, akinek életművéből mintegy 50 alkotást sorakoztat fel a most megnyílt kiállítás, amely reprezentatív válogatás a kovásznai Gazdáné Olosz Ella (1937 –1993) életművéből 1969 és 2022 között nyílt kiállításokból.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A megnyitón elhangzott a művész ama megfogalmazása is, amely szerint:

„az archaikus és a modern, kelet és nyugat, a népi szövészet és a goblenszövészet monumentális szintézisét szeretném a művészetemmel megteremteni”.

A művésznő férje, a tárlat kurátora, Gazda József közíró az eseményen kiemelte, hogy A csend értelmezése című kiállítás anyagát a művésznő által alkotott mintegy 211 szőnyeg és 40 minitextil közül válogatták ki. „Ha önök lélekkel, rárezdüléssel tekintenek ezekre az alkotásokra, akkor talán megérezhetik az „egyszerűség döbbenetét”, ami ezt az életművet jellemzi.

Idézet
Pályája csúcsán, tele tervekkel és gondolatokkal távozott el az élők sorából, és nemcsak a családnak, de a művészetnek és a nemzetnek is értékeket hagyott hátra” – fogalmazott Gazda József.
•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Gazdáné Olosz Ella életművét Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese méltatta. Mint fogalmazott, ez a művészet „kifeszített szálakat jelent Kelet és Nyugat között”. Mint mondta, a 19. században Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében Kovásznát mint a természetes fürdőiről nevezetes várost emlegette, de bekövetkezett az, ami Nagybányát is utolérte: az egykor aranybányászatával dicsekedő településről ma már mindenkinek az 1896-ban megalakult művésztelep jut az eszébe.

„Kovászna pedig – reméljük – végérvényesen Gazdáné Olosz Ella nevével kapcsolódik össze. Szerencsére nem csak a 2012-ben megnyílt állandó gyűjteményének több ezer látogatója vitte szét a hírét, hanem azok a kiállítások is, amelyeket az elmúlt évtizedekben Erdély szinte minden jelentős nagyvárosában megrendeztek” – fogalmazott Szücs György.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A művésznő pályáját felidézve szólt arról is, hogy Kolozsváron még életében, 1976-ban az akkor alternatív helynek számító Korunk Galériában szerepeltek művei, 1994-ben a Bánffy- palotában immár emlékkiállítással adóztak az egy évvel korábban eltávozott művésznek. „Akár jelképes is lehet, hogy 2003-ban a bukaresti magyar, 2009-ben pedig a budapesti román kulturális központ szervezett tárlatot műveiből” – mutatott rá Szücs György. Azt is kifejtette, hogy az 1950-es évek közepén, a kolozsvári Ion Andreescu főiskola textil-tanszékén a tanítványok nemcsak szakirányú oktatást kaptak, hanem a képzőművészeti alapképzés részeként

Mohy Sándor a festészet, Szervátiusz Jenő pedig szobrászat fogásaival ismertette őket. A legnagyobb hatást azonban Szentimrei Judit gyakorolta Olosz Ellára, akit elkísért néprajzi gyűjtőútjaira,

s ekkor tanulmányozhatta közelről a népi hímzések, szövések, varrottasok technikájának és jelképvilágának végtelen gazdagságát.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

„A szintén anyagkísérleteket folytató, a festészet hagyományos kereteit meghaladó Jakobovits Miklós ragadta meg Gazdáné Olosz Ella életműve bartóki modellhez való igazodásának lényegét: „a foltokat, a felületeket az áhítat, a mesterség szeretete szövi át. Az az érzésünk, hogy bizonyos színeket ő maga talál ki, hisz a lélek legbelsőbb részeiből törnek felszínre, így őszinteségük hiteles és ezért fejezik ki oly erőteljesen azt a világot, azt a tájegységet, ahonnan származnak” – idézte Szücs György Jakobovitsot. Az is elhangzott, hogy

Olosz Ella pályája egybeesett azzal az 1960-as évek végén bekövetkezett fordulattal, amely a textilművészet felfutását eredményezte Romániában és Magyarországon egyaránt, a szocreálban csalódott generáció új kérdésfelvetéseket fogalmazott meg: a síkból való kimozdulás, vaskos relief-felületek kialakítása, a szabadon hagyott szálak játéka, különféle anyagok összevegyítése, hajtogatás, gyűrés, lógatás.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

„A Gazda-házaspár 1970-es években megtett nyugat-európai útja során személyesen találkozhatott mind a kortárs törekvésekkel, mind a különféle népi hagyományokkal, például Spanyolországban az évezredes mór ornamentikára csodálkozhattak rá. Olosz Ella a felületek megmozgatásával, a textil plasztikai tulajdonságainak vizsgálatával már ekkor megpróbálkozott. Elképzeléseinek helyességét visszaigazolták a szombathelyi és bukaresti nemzetközi miniatűrtextil-biennálék, amelyeken 1978–1986 között rendszeresen részt vett” – idézte fel Szücs György.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Mint kifejtette,

Olosz Ella egyik legfontosabb felfedezése, majd továbbfejlesztése az Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában elterjedt ősi ikat technika volt: lényege, hogy a fonalakat nem egyenletesen, hanem bizonyos részeket kötegeléssel lefedve festik meg,

s a festett és a festetlen szakaszok finom színátmenetek, árnyalatok kialakítását teszik lehetővé. Szücs György idézte Kántor Lajos irodalomtörténész egyik írását – akinek gyűjtemányéből szombaton nyílt tárlat szintén a Bánffy-palota termeiben. Kántor azt írta, hogy Olosz Ellát méltóképpen képviselő kovásznai faliszőnyeg a közvetlen környezete része,

„tágítja szobánkat, de ide is köt, a kötéseket vizuálisan vetíti ki a falra és befelé, az agyba és a szívbe.”

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A textilművészeti alkotások állagmegőrzéséről a tárlatot követően Gazda Árpád újságírót, a művésznő fiát kérdeztük. Kifejtette, a családnak szerencséje van azzal, hogy az életmű darabjai főként Kovásznán vannak, ahol mofetták találhatóak: ezeknek a gödröknek a fenekén kéndioxid termelődik, ami nehezebb az oxigénnél, az tölti meg lent a teret. „Minden kiállítás esetében, amikor hazakerülnek Kovásznára a textilművészeti alkotások,

pár napra lefektetjük a szőnyegeket a mofetta fenekére, így ha került is moly vagy bármilyen élőlény beléjük, az oxigén hiányában biztosan elpusztul,

így megőrződnek épen a textíliák” – mondta el Gazda Árpád.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Bem apó lovaglóostora, Teleki Blanka rajza, Gábor Áron notesze – 1848-as ereklyékből nyílt kiállítás Kolozsváron
Bem apó lovaglóostora, Teleki Blanka rajza, Gábor Áron notesze – 1848-as ereklyékből nyílt kiállítás Kolozsváron

Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a hétfőn megnyitott kolozsvári kiállításon.

korábban írtuk

Emblematikus, „beszélő” terek, a Farkas utca épületről épületre – bemutatták az új Kincses Kolozsvár Kalendáriumát
Emblematikus, „beszélő” terek, a Farkas utca épületről épületre – bemutatták az új Kincses Kolozsvár Kalendáriumát

A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén