Bem apó lovaglóostora, Teleki Blanka rajza, Gábor Áron notesze – 1848-as ereklyékből nyílt kiállítás Kolozsváron

Kurátorok. Mitu Melinda, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze és  Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője •  Fotó: Kiss Judit

Kurátorok. Mitu Melinda, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője

Fotó: Kiss Judit

Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, szarvasbőrrel bélelt fatokban található nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a Petőfi emlékezete és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéi című kiállításon, amelyet hétfőn délután nyitottak meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

Kiss Judit

2023. augusztus 14., 16:342023. augusztus 14., 16:34

2023. augusztus 14., 16:432023. augusztus 14., 16:43

Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a kincses városbeli Református Múzeumban a tárlat, amely a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum együttműködéseként valósult meg.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A bemutatott ereklyék jelentős többsége az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményéből származik, de érkeztek műtárgyak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból, valamint magánszemélyektől is.

A tárlat betekintést nyújt az 1848–49-es kolozsvári Ereklyemúzeum történetébe, az alapításától kezdve a gyűjtemény gyarapodásán – legdicsőbb korszakában 5000 műtárgyat számlált – a szétszóratáson át a jelenkori állapotokig.

A 97 éves korában nősülő egykori honvéd menyegzőjén készült ez a kuriózumszámba menő fotó •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A 97 éves korában nősülő egykori honvéd menyegzőjén készült ez a kuriózumszámba menő fotó

Fotó: Kiss Judit

A megnyitón a kiállítás kurátorai, Mitu Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze, valamint Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője beszélt a különleges gyűjteményről. Szebeni Zsuzsa elmondta, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken címmel 3 hónapig nyitva tartó kiállítást szervezett, a kolozsvári tárlaton ennek anyaga is látható.

Az ágyúöntő Gábor Áron notesze, gyöngybetűs bejegyzésekkel •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Az ágyúöntő Gábor Áron notesze, gyöngybetűs bejegyzésekkel

Fotó: Kiss Judit

Szebeni Zsuzsa kiemelte Mitu Melinda következetes munkáját, amellyel a történész igyekszik feltérképezni az 1848-as ereklyéket, amelyekből ma is lehetnek fellelhetőek.

Idézet
„Hallatlanul érdekes tárgyi emlékek, iratok, fotók láthatóak a kiállításon, ilyenek például az egykori honvédekről készült csoportképek – az egyik a székelyudvarhelyi honvédekről készült idős korukban, de szintén különleges a Horváth Ignácz százados esküvőjén készült csoportkép: az egykori honvéd 97 éves korában nősült.

Szintén nagyon érdekes a Teleki Blanka által készített, 2-szer 2 centiméteres kis, sötétkék bársonnyal szegett, Kufstein várát ábrázoló grafika, amelyet a nőnevelés úttörője raboskodása idején készített: a pici kartonlap a Gábor Áron noteszében volt található, amely szintén megtekinthető a tárlaton” – emelte ki Szebeni Zsuzsa.

Darabkák az aradi vértanúk bitófáiból •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Darabkák az aradi vértanúk bitófáiból

Fotó: Kiss Judit

Mitu Melinda felelevenítette, hogy

az erdélyi ereklyemúzeum 1892-ben nyílt meg Kolozsváron a Széchenyi-téri tornavívódában – ez az épület ma már nincsen meg. 1925-től a Mátyás király szülőházába költöztették a gyűjteményt, amelynek darabjai közül nagyon sok nyomtalanul eltűnt. Az 1920-as, 30-as években még több mint 1000 műtárgyat számlált a gyűjtemény,

az 1949-es államosítás után pedig már csupán 600 tárgy szerepelt a leltárban – nem lehet tudni, hogy hová tűntek el. Az 1960-as évek elején a szabók bástyájába költöztették a gyűjteményt, amely 1976-ban került az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba megfogyatkozva: mintegy 300 tárgy.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

„Vannak köztük fegyverek, rabok által faragott gyönyörű tárgyak, tálkák, poharak, de iratok, fényképek is. Remélem, hátha előkerülnek korabeli tárgyak még valahonnan” – mondta Mitu Melinda, aki hosszú ideje foglalkozik a forradalom és szabadságharc emlékeinek feltérképezésével. Azt is elmondta, hogy szerdától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lesz megtekinthető egy kiállítás a Petőfihez köthető tárgyakból.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Teleki Blanka arcképe •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Teleki Blanka arcképe

Fotó: Kiss Judit

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Emblematikus, „beszélő” terek, a Farkas utca épületről épületre – bemutatták az új Kincses Kolozsvár Kalendáriumát
Emblematikus, „beszélő” terek, a Farkas utca épületről épületre – bemutatták az új Kincses Kolozsvár Kalendáriumát

A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján

korábban írtuk

Körkép az erdélyi képzőművészetből – „Szülővárosába” érkezett a Kántor Lajos gyűjteményéből összeállított kiállítás
Körkép az erdélyi képzőművészetből – „Szülővárosába” érkezett a Kántor Lajos gyűjteményéből összeállított kiállítás

Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”