Kurátorok. Mitu Melinda, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője
Fotó: Kiss Judit
Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, szarvasbőrrel bélelt fatokban található nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a Petőfi emlékezete és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéi című kiállításon, amelyet hétfőn délután nyitottak meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2023. augusztus 14., 16:342023. augusztus 14., 16:34
2023. augusztus 14., 16:432023. augusztus 14., 16:43
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a kincses városbeli Református Múzeumban a tárlat, amely a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum együttműködéseként valósult meg.
Fotó: Kiss Judit
A tárlat betekintést nyújt az 1848–49-es kolozsvári Ereklyemúzeum történetébe, az alapításától kezdve a gyűjtemény gyarapodásán – legdicsőbb korszakában 5000 műtárgyat számlált – a szétszóratáson át a jelenkori állapotokig.
A 97 éves korában nősülő egykori honvéd menyegzőjén készült ez a kuriózumszámba menő fotó
Fotó: Kiss Judit
A megnyitón a kiállítás kurátorai, Mitu Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze, valamint Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője beszélt a különleges gyűjteményről. Szebeni Zsuzsa elmondta, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken címmel 3 hónapig nyitva tartó kiállítást szervezett, a kolozsvári tárlaton ennek anyaga is látható.
Az ágyúöntő Gábor Áron notesze, gyöngybetűs bejegyzésekkel
Fotó: Kiss Judit
Szebeni Zsuzsa kiemelte Mitu Melinda következetes munkáját, amellyel a történész igyekszik feltérképezni az 1848-as ereklyéket, amelyekből ma is lehetnek fellelhetőek.
Szintén nagyon érdekes a Teleki Blanka által készített, 2-szer 2 centiméteres kis, sötétkék bársonnyal szegett, Kufstein várát ábrázoló grafika, amelyet a nőnevelés úttörője raboskodása idején készített: a pici kartonlap a Gábor Áron noteszében volt található, amely szintén megtekinthető a tárlaton” – emelte ki Szebeni Zsuzsa.
Darabkák az aradi vértanúk bitófáiból
Fotó: Kiss Judit
Mitu Melinda felelevenítette, hogy
az 1949-es államosítás után pedig már csupán 600 tárgy szerepelt a leltárban – nem lehet tudni, hogy hová tűntek el. Az 1960-as évek elején a szabók bástyájába költöztették a gyűjteményt, amely 1976-ban került az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba megfogyatkozva: mintegy 300 tárgy.
Fotó: Kiss Judit
„Vannak köztük fegyverek, rabok által faragott gyönyörű tárgyak, tálkák, poharak, de iratok, fényképek is. Remélem, hátha előkerülnek korabeli tárgyak még valahonnan” – mondta Mitu Melinda, aki hosszú ideje foglalkozik a forradalom és szabadságharc emlékeinek feltérképezésével. Azt is elmondta, hogy szerdától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lesz megtekinthető egy kiállítás a Petőfihez köthető tárgyakból.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Teleki Blanka arcképe
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
szóljon hozzá!