Fotó: A szerző felvétele
2009. április 06., 10:232009. április 06., 10:23
A Fashion & Caffé kávéházában Babák címmel megnyitott, közel egy hónapig látogatható kiállítás szürrealista munkái a festőművész szerint 80 óra alatt születtek meg. „Maga az alapozás körülbelül 20 órát tesz ki, és csak ezután kezdhetek neki a tulajdonképpeni képhez. Számomra a téma az elsődleges, csak aztán társul hozzá a stílus, de mégis úgy érzem, hogy képeim a szürrealizmushoz állnak a legközelebb.
Műveim alaptémája a nő, a nőiesség, amit a figuratív megoldások segítségével teszek szemléletesé” – fogalmazott a nagykárolyi születésű festő. Lapunk kérdésére hozzátette: 1996 óta fest, és a régi mesterek mára kissé háttérbe szorult viasztechnikáját alkalmazza, ami meglehetősen időigényes, de számára a vászon előkészítése is az alkotási folyamat fontos része.
Paul Sarvadi, a városi kultúrház referense, megnyitóbeszédében elmondta: sokan panaszkodnak, hogy a határ menti kisváros tehetséges művészei nyugatra vándorolnak, ám Fastus példa arra, hogy vissza is jönnek, és huzamosabb ideig itthon maradnak. „Chicago, Róma és Magyarország különböző galériái után végre itthon is láthatóak a nagykárolyi művész munkái.
A városnak kettős ünnep ez a premierkiállítás, hiszen a frissen nyílt galériát egy külföldről hazatért nagykárolyi tárlata avatja fel” – tette hozzá Sarvadi, aki szerint a festő szürreális eszközökkel a nőt megroncsolt, csonka babaként ábrázolja. „A képek mögött egy mélyen érzékeny művész áll, aki a valóságot a női nem tárgyiasítása mentén ragadja meg” – véli Sarvadi.
Az üres, kopogó, törött babák a mulandó idő és a törékeny nőiség egyidejű ábrázolásai. A megnyitón elhangzott: folyamatábrázolásról kell beszélnünk, hiszen a képek szemlélésekor a művész stílusának fejlődését, a téma iránti érzékenységének változását és a szürreális babák mulandóságának lineáris folytonosságát is megfigyelhetjük.
A szervezők ezzel a kiállítással hagyományt szeretnének teremteni, folyamatos képzőművészeti látnivalót kínálni a nagykárolyi közönségnek. A mostani tárlat néhány darabját a hónap végéig az érdeklődők meg is vásárolhatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok