Az eltûnt katona címû kétnapos konferencián ugyanis magyarországi és erdélyi néprajzkutatók tudományos közlései, könyv- és folyóirat-bemutatói, filmvetítései azt támasztották alá: a katonai szolgálat, a velejáró mindenkori harci események és a hadifogság a lepergett évtizedek, sõt évszázadok dacára a ma kutatója számára is rengeteg titkot rejt még. A Honismeret folyóirat katonai hagyományokkal foglalkozó különszámát bemutató Halász Péter fõszerkesztõ és folklórkutató meg is jegyezte, hogy a magyarországi önkéntes néprajzi gyûjtõk legutóbbi tanácskozásán meglepõen nagy érdeklõdés mutatkozott a „sok könnyet, szenvedést, de dicsõséget is magában hordozó, közel százötven éves magyar sorkatonaság tárgyi és szellemi öröksége iránt\". A két nap alatt bemutatott háromtucatnyi elõadás ebbe a hagyatékba nyújtott betekintést. Megelevenedtek a 17–19. századi magyar költészet katonaábrázolásai és -attitûdjei, az ismertetett naplórészletekbõl, visszaemlékezés-töredékekbõl és katonakölteményekbõl kirajzolódott az a sors, amely például az elsõ és második világháborúban, de a kommunizmus idején a néphadseregben szolgáló magyar katonának jutott osztályrészül. Elhangzott: a magyar katona soha nem szakadt el családjától, otthonától, a gazdaságtól, a jószágtól, hanem több ezer kilométeres távolságból is együtt élt övéivel. Filmvetítéses elõadásában Karácsony Molnár Erika magyarországi néprajzkutató arra a humorra hívta fel a figyelmet, amellyel az emberek nagy része a háború, illetve fogság viszontagságait kifigurázva tudják elmesélni. A történtek tényszerû feltárásáról tanúskodik az a két könyv, amelyet a KJNT székházában mutattak be a kétnapos tanácskozáson. A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából ízelítõt nyújtó – Vasvári Zoltán társszerzõvel írt, és 2006-ban kiadott – Áldozatok címû könyvét Küllõs Imola budapesti egyetemi tanár, kutató ismertette. Benkõ Levente és Papp Annamária bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia gondozásában néhány hete megjelent Magyar fogolysors a második világháborúban címû kétkötetes munkájukat, az elsõ olyan erdélyi kísérletet, amely élõ visszaemlékezések, naplófeljegyzések és levéltári források összevetésével próbál képet nyújtani arról, hogy milyen sorsban osztoztak a magyar hadifoglyok és internáltak szovjetunióbeli, romániai, de nyugati fogolytáborokban is.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.